KulisszaTakács KatiJordán TamásszinkronAbigélJózsef Attila Színház
  • facebook
  • instagram
  • 2021. január 19., kedd

    100 éve született Csákányi László

    2021. január 13., szerda 06:39

    1921. január 13-án született Csákányi László, Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész, a magyar színjátszás kiemelkedő alakja. Művészi munkáját 1959-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1979-ben érdemes művész, 1984-ben kiváló művész lett.

    Csákányi Laci bácsi minden előadás végén, amikor legördült a függöny, azt mondta: Köszönöm a férfias munkát, aki nem azt végzett, az szégyellje magát!” (Straub Dezső )

    Szülőhelye, Németújvár (ma Güssing) nem sokkal korábban került Ausztriába, hogy a család a harmincas években magyarosította nevét Zsigovitsról. Csákányit pénzügyőr édesapja papnak szánta, így tízévesen egy kőszegi papi internátusba került. Egy kötelező színházlátogatás után döntötte el, hogy színész lesz, elhatározásához végül sikerült szülei támogatását elnyernie. A Színiakadémiára 1939-ben nyert felvételt, osztálytársai között volt Szemere Vera, Zenthe Ferenc, Bakó Márta. 

    1942-ben végezte el az akadémiát. Habár tanulóévei alatt a Nemzeti Színházban statisztált, diploma után azonnal behívták a frontra harcolni. 1945-ben szovjet hadifogságba esett, ahonnét csak három évvel később szabadult. Ezután indulhatott el színészi karrierje.

    Csákányi László és Benkő Gyula színművészek / Fotó: Fortepan

    A Nemzeti Színház igazgatója, Németh Antal megígérte neki, hogy diplomájának megszerzése után szerződteti, hazatérésekor a Nemzeti azonban már nem tartott igényt rá, hónapokig a szülei tartották el, majd paródiákkal, zenés burleszkekkel járta a vidéket.

    Erről így emlékezett: „Major Tamás titkárnője közölte, hogy az igazgató elvtárs házon kívül tartózkodik, amit én tudomásul vettem. Bár az ajtórésen láthattam, amint a tükör előtt áll, és borotválkozik. A szakszervezeti titkár aztán közölte, hogy nincsen státus számomra. Évekkel később mesélte, hogy mielőtt odaértem volna, megcsörrent a telefonja. Elhangzott az utasítás: Kirúgni, fasiszta!”.

    Ruszwurm cukrászda bejárata. Rátonyi Róbert színművész, Dalos László szerkesztő és Csákányi Lászó színművész / Fotó: Fortepan

    1948-ban a Pesti Színházhoz került, útja innen az Úttörő, majd az Ifjúsági Színházhoz vezetett. 1953-tól a Fővárosi Operettszínház, 1956-tól a Petőfi Színház, 1963-tól a Vígszínház, 1971-től a József Attila Színház tagja volt, 1974-től a Vidám Színpadhoz kötötte szerződése. 

    Csákányi László kiváló karakterszínész, sokoldalú jellemábrázoló művész volt, drámákban és vígjátékokban egyaránt otthonosan mozgott, igazi népszerűségét mégis egy dalnak köszönhette. Az Operettszínház 1955-ben mutatta be Huszka Jenő Szabadság, szerelem című operettjét, ebben énekelte el Melchior doktorként a “Doktor úr, doktor úr, a maga szíve sose fáj” című dalt. A fülbemászó melódia olyan sikernek bizonyult, hogy még jóval később sem tudott úgy dobogóra lépni, hogy a közönség ezt ne követelte volna tőle.

    Csákányi László színművész / Fotó: Fortepan

    “Csodás orgánuma volt, azt tökéletesen tudta használni, úgy, mint egy érzelmes történetként szívhez szólóan előadni. A Doktor úrnak van egy érdekes története. Huszka Jenő ezt a számot Feleki Kamillnak írta, de ő valamilyen okból nem adta elő, és apura osztották a szerepet. Huszka nagyon megharagudott emiatt, és hangoztatta, hogy ez apuval biztos bukás lesz. A bemutató persze fergeteges sikert hozott, utána odament apuhoz, leborult elé, és úgy kért elnézést. Rám is annyira hat ez a dal, hogy amikor összeállítottam a Spinoza házban a műsoromat, ezt is belevettem. A magam vékonyabb hangján eléneklem, aztán felnézek, és sóhajtok egyet hozzá: Tudom, hogy ez nem volt olyan…!” – nyilatkozta ennek kapcsán Csákányi Eszter.

    Csákányi László, Gera Zoltán, Agárdy Gábor és Schubert Éva színművészek / Fotó: Fortepan

    Ugyancsak az ő nevéhez fűződik A vén budai hársfák békésen suttognak című dal Eisemann Mihály Bástyasétány 77 című operettjéből. Pedig nem ismerte a kottát, és állítása szerint mit sem értett a zenéhez. 

    A tévében vidám jelenetek biztos sikert garantáló, állandó szereplője volt, a rádiókabaréban Agárdi Gáborral együtt évekig ők voltak a két krahácsi atyafi. Csákányi szeretett és tudott is szinkronizálni, ő adta Fernandel, Peter Ustinov, Charles Laughton magyar hangját.

    Csákányi László és Csákányi Eszter / Credit: smagpictures.com

    Igazán persze Foxi Maxi és Frédi, az egyik kőkorszaki szaki szinkronalakítása tette népszerűvé, de tőle kapta a hangját Karak, a róka a Vuk című nagysikerű rajzfilmsorozatban.

    Márkus László, Béni magyar hangja így emlékezett meg a rajzfilm szinkronjáról Dallos Szilvia: Magyar hangja – A szinkronizálás története című könyvében: “Béni valóban az én figurám, ahogy Frédi Csákányi Lászlóé. Őket mi csináltuk ilyenné. Ugyanis az eredeti kőkorszaki szakik teljesen “normálisan” beszéltek, s ez kissé nehézkessé tette a társalgást. Az az igazság, hogy Romhányi József bravúros szövege is inspirált bennünket a figurák megalkotásában, hiszen azokkal a káprázatos rímpárokkal csak így lehetett dobálózni. Tréfálkoztunk, játszadoztunk, míg egyszer csak a figurák bennünket kezdtek fedni, Gerhard Pál ekkor felkiáltott: “Ez az! Ez marad”! Örültünk, amikor azt hallottuk:” Jobb, mint az eredeti!”

    Dallos Szilvia könyvében Bor Zoltán így emlékszik vissza egykori mesterére: “Sosem felejtem el, Csákányi Laci bácsi hogyan segített át a kezdeti lámpalázon. Nagyon kezdő voltam még, és szörnyen izgultam. Ő kedvesen nézett a szemüvege fölött, és nyugodt, dörmögő hangon megkérdezte: “Ideges vagy, öcsi?” – “Igen” – hebegtem. “És miért?” – “Mert nagyon kezdő vagyok, és nekem óriási megtiszteltetés, hogy Laci bácsi mellett állhatok, emiatt is nehéz”.”Ne búsulj, majd segítek. Én is voltam fiatal és gyakorlatlan. Most meg már háttal is tudok szinkronizálni.” Azzal megfordult, és hibátlanul rámondta a képre a szöveget. Teljesen kikészültem. Amikor Laci bácsi és a stáb jót nevettek rajtam, már tudtam, hogy valami svindli van a dologban. Ki is derült hamarosan. “No, ide nézz, öcsi! Látod ott azt a kis ablakot?” Hátrafordultam, felnéztem, s ekkor már én is elnevettem magam. Ugyanis ahol a vetítőgép sugara kijött, volt egy kicsi üvegablak, ahová a kép odatükröződött. Ezt a fizikai jelenséget felhasználva oldotta el a bennem lévő feszültséget a nagyon segítőkész Csákányi László”.

    Csákányi László filmen kevesebbet, de annál nagyobb sikerrel szerepelt. Egyik főszereplője volt az Indul a bakterház című klasszikus vígjátéknak, játszott az 1978-ban készült Rab ember fiaiban. Utolsó filmszerepe a tánctanár Deutsch bácsi volt Koltai Róbert Sose halunk meg című vígjátékában. 

    Csákányi László negyven évet töltött el a pályán, Budapesten halt meg 1992. november 3-án. Művészi munkáját 1959-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1979-ben érdemes művész, 1984-ben kiváló művész lett. Lánya, Csákányi Eszter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész.

    Rákosi Mária és Csákányi László színművészek, Szomory Dezső Györgyike, drága gyermek című darabjában / Fotó: Fortepan

    “Apám sokáig nagyon naiv volt. Tízéves koromban Kamill kérésére megengedte, hogy színpadra lépjek vele, ami számomra csodálatos élmény volt, de azt hitte, hogy ezzel egyszer s mindenkorra megszakadt a kapcsolatom a pályával. Remélte, hogy nem ilyen vágyakat dédelgetek magamban, csak akkor szóltam neki, amikor már leszerződtem a kaposvári színházhoz. (…) Számomra meghatározó emlék egy 70. születésnapján készült televíziós interjú. Pécsi Ildikó volt a riporter, és a beszélgetés során felvetődött, hogy mit szól ahhoz, hogy színésznő lettem. Most is előttem van, ahogyan gyönyörűen belenéz a kamerába, kicsit elmosolyodik, és azt mondja: “Eszter, az jó…” Ennyi, de ebben minden benne volt. Ennél többet, nagyobb elismerést nem is kaphattam” – mesélte egy interjúban Csákányi Eszter.

    Forrás: Nők Lapja, Múltkor, MTI, szinkronjunkie.blog.hu

    - Színházi pillanatok az Instagramon -