Jubileumi évet ünnepel idén a Magyar Televízió első saját gyártású sorozata, A Tenkes kapitánya. Ennek alkalmából a forgatás egyik legfontosabb helyszínén, a siklósi várban nyílt kiállítás, amely a sorozathoz kötődő emlékek bemutatása és megőrzése mellett magát a kultuszt szeretné továbbörökíteni a fiatalabb generációk számára – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

„A pódiumbeszélgetéssel egybekötött megnyitón díszvendégként jelen volt az alkotásból Veronikaként jól ismert színésznő, Vajda Márta, illetve a főhőst, Eke Mátét alakító színművész fia, ifj. Zenthe Ferenc is. (…)

A megnyitón a vár dolgozóinak előadásában elevenedett meg néhány filmjelenet, illetve a Siklósi Ifjúsági Koncert Fúvószenekar és a Tenkes Vegyeskar közreműködésével a főcímdal is felcsendült.
Az érdeklődőket elsőként Riegl Gábor, Siklós polgármestere köszöntötte, aki kiemelte, hogy mennyire fontos szerepet foglal el a helyiek szívében a sorozat által megteremtett kultusz. Nagy Csaba, a térség országgyűlési képviselője beszédében arra kérte a szülőket és a nagyszülőket, hogy próbálják meg a gyerekekkel is megismertetni, megszerettetni a mára már filmtörténeti kuriózumnak számító alkotást. Mint mondta, ez a felelősség édes teher, és a talán nehéznek látszó feladat megoldásához a tizenhárom részes sorozat közös megtekintése mellett A Tenkes kapitánya 60 című kiállítás is segítséget nyújthat, hiszen egy terem kifejezetten a fiatalok nyelvén, képregény formájában próbálja megszólítani az új generációt” – fogalmaz a Magyar Nemzet beszámolója.

A tárlat nyitvatartási időben állandó jelleggel megtekinthető a siklósi várban.

A 30 perces epizódokban és a a kétszer 90 perces mozi változatban olyan legendás színészek a főszereplők, mint Zenthe Ferenc, Szabó Gyula, Krencsey Marianne, Pécsi Ildikó, Basilides Zoltán, Ungváry László, Kibédi Ervin, Tordy Géza, Juhász Jácint és Madaras József.

A történet kitalált, a kritikusokoktól az évek folyamán – a történelmi tények okán – kapott hideget-meleget.

A Blikk korábban összegyűjtött 10 érdekességet a sorozatról, többek között arról számolt be, hogy a Tenkes kapitánya történetét papírra vető Örsi Ferenc kacskaringós utat járt be. Jogászként végzett még a II. világháború után, volt gyógyszertári laboráns, könyvelő, majd újságíró lett. A Tenkes kapitánya megírásáért részenként 4 ezer forintot kapott, tehát 52 ezer forinttal lett gazdagabb a forgatás végére.

1963-ban készítették a sorozatot, amit egy évvel később mutattak be. A siker láttán kétrészes mozifilmváltozat is megjelent belőle. A film korhűnek hat, ám a valós történelmi eseményekhez egyáltalán nem ragaszkodott. (A valóságban a kuruc brigadérosként bemutatott Béri Balogh Ádám 1704-ben éppen a labancokat szolgálta. Pisztolyt akkoriban csak közelharcban használtak, a filmben viszont távolra is tökéletesen lőnek vele. Egy viszont igaz, a labancoknál valóban sok volt a képzetlen katona, mivel I. Lipót és I. József a legjobb katonáit a spanyol örökösödési háborúban vetette be.)

A labanc katonák többségét az őket alakító színészekről nevezték el, csak németesítették. Így lett például Kibédi Ervin a filmben Erwiner szakaszvezető, Horkai János pedig Horkmajer káplár. Madaras József esetében csak simán lefordították a nevét, így született meg a Vogeller mesterlövész.

A Blikk gyűjtéséből az is kiderül, hogy a főszereplő Zenthe Ferenc imádta a filmet. Lovagolni már egy korábbi mozi miatt megtanult, tehát ez sem okozott gondot számára.

Mivel a film költségvetése nem engedte meg a statiszták alkalmazását, ezért a csatajeleneteket a tíz évvel korábban bemutatott Rákóczi hadnagya című filmből vágták be. Zenthe Ferenc amúgy abban az alkotásban is szerepelt.

 Marenics János, aki a filmben gyerekstatisztaként szerepel más érdekességet is megosztott a honvedelem.hu-val:

„Mivel a művészek egy hónapon keresztül megosztották velünk mindennapjaikat, természetes volt, hogy a felvételeken kívüli események is a helyiek figyelmének kereszttüzében álltak; és itt nem csak a rengeteg buliban történtekről beszélek. A siklósi gyerekek szimpátiája – vagy ellenszenve – a szereplőkkel kapcsolatban gyakran a színészek által játszott szereptől függött. Az egyébként tündéri Ungváry Laci bácsi, nekik a várat bitorló labanc Eckbert ezredes volt, így hát egy balzsamos éjszaka teletömködték sárral Moszkvicsának kipufogóját. Az egyik befejező jelenetet, a nagy paradicsom-dobálást is sokszor le kellett állítani, majd újra venni, mert mi, gyerekstatiszták kipécéztünk magunknak néhány leginkább utálatos labancot és kissé túlzásba vittük a dolgot… Néhányuk levegőt is alig kapott a rázúduló paradicsomzáportól” – idézte fel.

A honvedelem.hu írása szerint a siklósi statiszták csak akkor láthatták magukat a filmben, amikor a sorozatot 1964-ben elkezdte sugározni a televízió. Sámlikkal, hokedlikkel felszerelkezve kopogtattak be azokhoz a szomszédokhoz, akiknek már volt televíziójuk. Amikor pedig, a sorozatból összevágott mozifilmet bemutatták – az akkor még létező siklósi mozi minden előadása táblás házzal ment.

„A Tenkes kapitánya című televíziós sorozat lelkesítő alkotás, s bár utólag a legtöbben úgy emlékeznek rá, hogy könnyed és kacagtató, szinte már kétdimenziós, a korszak, amelyben készült, meglehetősen feszült volt. Magyarországon mindössze hét-nyolc év telt csak el az 1956-os forradalom óta, résztvevőI közül többen még akkor is börtönben ültek, vagy éppen akkor szabadultak amnesztiával, amikor a televíziós sorozatot elkezdték forgatni.
Éppen ezért nem lehet nem arra gondolni, hogy ez a könnyed vígjáték, amelyben az országot megszálló labancok eszén könnyedén túljárnak a furfangos kurucok, némileg hangulatjavítóként szolgált. Magyar virtus volt ez akkor a javából, még ha csak a képernyőn is. Azt üzente, hogy a magyarokkal nem lehet csak úgy packázni. Vagyis… Minket nem lehet csak úgy megszállni… Illetve…” – írta a műről az Index.

Forrás: Magyar Nemzet, 24.hu