“Áldottnak érzem magam, amiért szakmai életem nagy részét a mozinak szentelhettem. Még mindig csodálom, hogyan lehettem én az a szerencsés lány, akit felkértek ezekre a fantasztikus szerepekre” – vallja a ma 87 éves Julie Andrews, aki igazi legendának számít Hollywoodban. A színésznőt köszöntjük.
Julie Andrews életéről, pályájáról:
Julia Elizabeth Vells néven látta meg a napvilágot. Szülei korán elváltak, kiskora nélkülözések közepette telt – azt csak felnőttként tudta meg, hogy nem is anyja első férje volt az igazi apja.
A nyomorból négy oktávnyi, ragyogóan szép hangja emelte ki: tizenhárom évesen már a királyi család előtt mutatkozott be, s gyorsan népszerű gyermeksztár lett Angliában.
Még húszéves sem volt, amikor a Broadway színpadán is felléphetett, s 1956-ban hatalmas sikerrel mutatkozott be a My Fair Lady Elizájaként. Ezért is utasította vissza először, amikor Walt Disney 1963-ban megkereste a nagysikerű gyermekkönyvből készülő Mary Poppins című musical címszerepével: biztosra vette ugyanis, hogy a My Fair Lady filmváltozatában csakis ő lehet Eliza.
Csalódása határtalan volt, amikor kiderült, hogy a producer Jack Warner az ismeretlen angol kezdő helyett a biztos kasszasiker Audrey Hepburnt választotta – aki ráadásul énekelni sem tudott.
A sors aztán kárpótolta: a Mary Poppins meghozta számára a világhírt és 1964-ben a legjobb női főszereplő Oscar-díját is, ráadásul Hepburn még a jelöltek között sem volt.
Andrews mindenesetre nem mulasztotta el, hogy az Oscart átvéve ne mondjon köszönetet „egy embernek, aki csodálatos filmet csinált és aki mindezt lehetővé tette számomra – Jack Warnernek”… 1965-ben ismét nevelőnőt játszott, ezúttal A muzsika hangja című, öt Oscar-díjat besöprő musicalben.
A hatvanas évek végén karrierje csúcsán állt, a legkeresettebb és a legjobban kereső csillagok egyike volt Hollywoodban. A legkönnyebben 1969-ben folyt be pénz a számlájára: az MGM stúdió visszalépett egy filmjétől, de ő pereskedett és megkapta a neki járó másfél millió dolláros gázsit.
A hetvenes években jobbára nagysikerű tévéműsorokban szerepelt, s csak 1982-ben tért vissza diadalmasan a Viktor/Viktória kettős címszerepében, jutalma újabb Oscar-jelölés lett. 1997-ben torkában cisztát találtak, amelyet eltávolítottak ugyan, de hangja odalett.
A műhiba miatt (a lapok szerint) 30 millió dollárt kapott kártérítésként, de pszichiátriai klinikán is kezelték, mígnem megbékélt a ténnyel: soha többé nem énekelhet.
Pár évvel ezelőtt egy interjúban beszélt a torokoperációjáról, és akkor elárulta, csak mélyebb hangokat tud megszólaltatni, és manapság nem is nagyon énekel.
Dalolt ugyan a Neveletlen hercegnő című filmekben, és 2010-ben egy londoni koncerten is fellépett, ám ezeket az alkalmakat „beszélő éneklésnek” nevezte.
Magánélete csendes, 1969 óta élt második férjével, Blake Edwards rendezővel, aki 2010-ben hunyt el. Andrews három gyermek édesanyja, s ma már boldog nagymama is.
A színészi munka mellett számos gyerekkönyvet is írt, amelyek nagy példányszámban kelnek el. 2000-ben a lovagi címnek megfelelő dame (főrendi) rangot kapott II. Erzsébet királynőtől. 2008-ban pedig megjelentette önéletrajzát Home: A Memoir of My Early Years címmel.
Tavaly életműdíjat vehetett át a Velencei Filmfesztiválon. Az Oscar-díjas színésznő az Arany Oroszlán átvételekor elmondta, áldottnak érzi magát, hogy ilyen hosszú karrierje lehetett.
“Áldottnak érzem magam, amiért szakmai életem nagy részét a mozinak szentelhettem. Még mindig csodálom, hogyan lehettem én az a szerencsés lány, akit felkértek ezekre a fantasztikus szerepekre” – fogalmazott.
A színésznő egyszer arról is mesélt, hogy tisztában van patyolattiszta hírnevével: „Egymás után forgattam két ikonikus filmet, a Mary Poppins-t és A muzsika hangját, ráadásul mindkettőben nevelőnőt alakíthattam. Nos, ne csodálkozzunk azon ha azóta én vagyok a közönség szemében az édes, bájos színésznő.”
Pedig az igazi Julie-t nem lehet beskatulyázni, gondoljunk csak a Viktor/Viktóriára, melyben „férfiként” is bemutatkozott.
Isten éltesse még sokáig egészségben, boldogságban!
Julie Andrews megtalálják az Instagramon is!
Forrás: MTI, Playbill, Színház Online