„Keressük, hogyan tudunk valahogy mégis nevetni” – Interjú Enyedi Évával
2023. január 3., kedd 06:00
2022. április 24-én mutatta be a Füge Produkció Stefanovics Angéla rendezésében Szabó Borbála kortárs darabját, a Cécile-t. Enyedi Éva színésznőt kérdezte az előadásról, amely Tormay Cécile írónő 1925-ös perét dolgozza fel Bordás Katinka.
Mit érdemes tudni Tormay Cécile-ről?
Tormay Cécile ikonikos ugyanakkor ellentmondásos figura volt. Az ideológiák, politikai eszmék mentén gondolkodók számára bosszantóan besorolhatatlan. Antiszemita, leszbikus, feminista, konzervatív.
Egy vészterhes történelmi kor szereplője, a magyar anyák segítője, egy hatalomközeli “női író”. Egy Nobel-díjra jelölt író, akit ma már szinte senki sem olvas. Egy leszbikus katolikus, egy olyan nő, akit bepereltek egy másik nő elcsábításáért.
Sokan jönnek úgy az előadásra, hogy tudnak már valamit Tormay Cécile-ről, a véleményük is megvan róla, és azt hiszik, ez valamilyen dokumentarista előadás lesz, ami jólesően alátámasztja majd a már meglévő képet. Ők általában csalódottan távoznak. De olyanok is vannak, akik csak az előadás létrehozói miatt tévednek ide, de úgy mennek el, hogy elhatározzák, most már mindenképp elolvasnak majd valamit Tormaytól. Ők lehet, hogy akkor fognak majd igazán csalódni…
Tormay Cécile életének mely részével foglalkozik a darab?
A tárgyalással, amiről sok dokumentum maradt fenn. Erről Szabó Borbála, a darab írója mesélt már. Ő ebből az anyagból és Tormay írásaiból indult ki. A szöveget Stefanovics Angélával, a rendezővel együtt alakították, majd valamennyire mi is beleszóltunk az olvasópróba után.
Kit alakítasz az előadásban?
Két szerepet is játszom, a vádlott Cécile állítólagos szeretőjét, Zichy grófnét és a vád egyik koronatanúját, a grófnő szobalányát. Mindkettő nagyon hálás szerep: a férjében csalódott, eszementen féltékeny grófnő és a feladatot nem mindig a legpontosabban végrehajtó, együgyű szobalány is.
Téged mi érdekelt a Tormay ellen indított perben?
Eleinte azt gondoltuk, arra kellene reflektálni, ahogy az egymással szembenálló politikai táborok próbálták őt felemelni vagy megtaposni. Van benne valami bosszantó. Mintha egy borsószemet próbálnának felszúrni a villájukra, de az mindig elgurul. Nehéz őt mindenestül gyűlölni vagy szeretni. Nem matematikai tisztaságú képlet, hanem gyarló ember. Egy érdekes sorsú nő.
Az egyik legfontosabb, ami összeköt minket, alkotókat, a humor. Na, az Tormay írásaiban egyáltalán nincs, viszont a per kétségbeejtően röhejes lehetett. Ezért szól a darab alapvetően a tárgyalásról.
Látsz párhuzamot a darab jelene és a mi jelenünk között?
Persze. A közbeszéd egyre szélsőségesebben fogalmaz. Nincs helye az árnyalatoknak. Senkit nem érdekelnek a tények, a konkrétumok, a bizonyítékok. Csak az indulatkeltés, a szenzáció működik. Alig lehet megkülönböztetni az igazi tragédiákat a koholt cirkuszoktól.
Elég nagy a keserűség bennünk, de a rengeteg dühöngéstől, elkeseredéstől, fájdalomtól kifáradva is keressük, hogy hogyan tudunk valahogy mégis nevetni. Ebben az emberi gyarlóság nagy segítségünkre van. A másoké és a miénk is.
2022-ben miért érdemes Tormay Cécile-lel foglalkozni, róla beszélni?
Azért azt nagyon érezzük, hogy ez az előadás “békeidőben” született. Fillérekből, mégis van benne valami luxus, valami olyan játékosság, olyan szertelen és szeszélyes történetmesélés például, mintha megtehetnénk, hogy semmivel sem törődünk.
Néha azt gondolom, heroikus, ami a független színházakban történik, néha azt, hogy őrültség. Az is lehetne, hogy a sötét és fűtetlen teremben baltával felhasogatjuk az egyetlen megörökölt díszletelemünket és rituálisan elégetjük a jelmezeinket, de mi valamiért nem ezt tesszük, hanem megidézünk egy bizonyos szempontból nagyon is modern, múltbeli alakot és egy valaha lezajlott tárgyalást. Hülyeség vagy életösztön? Túlélési technika. Jó együtt.
Nagyon hálás vagyok a közös játékért. Urbanovits Krisztinával és Janklovics Péterrel találkoztunk már a pályánk során, de még soha nem játszhattunk így együtt. És ha a nézők is követnek minket, és nevetnek velünk, rajtunk, az nagy boldogság ezekben a reménytelenül nehéz időkben.
Szerző: Bordás Katinka
Portré: Buk Miklós
Backstage-fotók: Urbanovits Krisztina
CÉCILE. Egy nyomdafestéket el nem bíró ügy.
2023. január 10., február 6., Jurányi Ház:
jegyek, infó: https://juranyihaz.hu/hu/eloadas/cecile