Két évvel ezelőtt vonult vissza a színjátszástól az Operettszínház 87 éves nagyasszonya, aki jól megérdemelt nyugdíjas éveit sem tölti magányosan. Igaz, elmondása szerint talán már sosem lesz olyan boldog, mint a színpadon. Lehoczky Zsuzsa a Story-nak nyilatkozott.

A népszerű szubrett 67 évig tartó töretlen pályafutás után búcsúzott a színjátszástól.

„Eleinte nagyon szokatlan volt, hogy míg korábban egy hónapban több mint harmincszor álltam színpadra, addig most legfeljebb a nézőtérről követem az eseményeket. Premierekre járok, összefutok a barátaimmal, és mindennap találkozom a lányommal. (…) Már a karácsonyra is javában készülök. Az ünnepi étkészletet és a gyönyörű szerviztányérokat is előkészítettem, elmosogattam, valamint a szegedi halászléhez is beszereztem a hozzávalókat” – mesélte a Nemzet Színésze.

Míg szeretteit nem győzi ellátni finomabbnál finomabb fogásokkal, addig ő maga még az ünnepekkor is odafigyel az étkezésre. „Teljesen elhagytam a szénhidrátot, ugyanis egyáltalán nem tetszettem magamnak 85 kilósan. Két hónap alatt húsz kilót fogytam, és mindenki el van tőlem ájulva, hogy milyen csinos vagyok” – fogalmazott a művésznő.

Azt is elárulta: „Nagyon hiányzik, az Operettszínház volt az otthonom. És bár a visszavonulásomkor azt mondtam, hogy kilencvenéves koromban egy utolsó előadás erejéig még visszatérek a színpadra, sajnos csak az optimizmus szólt belőlem. Nem tudom megtartani az ígéretemet! Azt szeretném, ha a színház törzsközönsége úgy emlékezne rám, amilyen a 67 évig tartó pályafutásom alatt voltam: csinosan, energikusan, vidáman. Most akármennyit is fogytam, akármilyen gyönyörű ruhában állnék színpadra, akármilyen szépen lennék kifestve, nem tudnám eltitkolni a valóságot. Persze nem is szeretném, hisz boldog leszek, ha megérem a kilencvenedik életévemet, de nem akarok csalódást okozni az embereknek, sem pedig magamnak. Félek, hogy szánalmat keltenék, és összesúgnának a hátam mögött, hogy „Szegény Leho!” Remélem, megérti és megbocsátja nekem ezt a közönség. Én lennék a legboldogabb, ha visszatérhetnék, hisz az Operettben éreztem magam igazán boldognak!”

Forrás: Story