A Vígszínház színésznője, Halász Judit dalain generációk nőttek fel, 1973 óta több mint két tucat, javarészt gyerekeknek szóló lemezt készített, és most adta ki a legújabbat A vitéz, a kalóz és a nagymama címmel.
Az After podcast legújabb adásában a Kossuth-díjas színművésszel beszélgettek arról, mi a különbség a felnőttek és a gyerekek előtti zenélésben, mi adja az inspirációt és mit gondol az SZFE-ügyről.
Az interjúban elmeséli a színésznő a zenei karrierje kezdetét, a talán leghíresebb dalainak a keletkezését, milyen érzés gyerekeknek énekelni, és az mennyiben különbözik attól, ha csak felnőttek ülnek a nézőtéren.
Az első koncertjéről így vall: „Minek kellett ebbe a hülyeségbe belemennem? Jó szerepeket játszom itt is, ott is, amott is, kell a francnak ez a hülyeség! Ugyanis sötét volt a nézőtéren, nem láttam, hogy kik ülnek és mit csinálnak ott. Csak azt hallottam, hogy zaj van, ricsaj van, megőrülök tőlük. És egyszer csak észrevettem – tán pont a Micimackónál –, hogy ezek nem is zajonganak, hanem énekelnek. Lehet, azt éneklik, amit én? És frankón azt énekelték, amit én énekeltem! Ettől szárnyakat kaptam, mert nem akartam hinni a fülemnek.”
A beszélgetés során szóba került a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) ügye is, amelynek egykoron végzős diákja volt. „Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Garas Dezső, Cserhalmi György, Udvaros Dorottya, Eperjes Károly, Huszti Péter, Wunderlich József, ifj. Vidnyánszky Attila, Psota Irén, Soós Imre, Szabó István, Kende János, Koltai Lajos, Enyedi Ildikó, Básti Juli vagy a Mundruczó Kornél. Bármelyik! Hát mi az, hogy ők nem tanítottak semmit? Mi az, hogy ott nem lehetett olyan művészeket kiengedni, akik a nemzetközi filmes, színházi vagy kulturális életben valamit jelentenek? Tudnám sorolni azokat az A kategóriás filmfesztiválokat, ahol díjakat nyertek a magyar filmesek!” – ezzel Halász egyértelműen az SZFE-t érő kormányzati kritikákra reagált, amelyek után az iskola tanári karának és diákjainak a túlnyomó többsége otthagyta az intézményt.
Az egyik ilyen vád az, hogy az SZFE-n ideológiai képzés folyt, de ezt Halász Judit már a saját hallgatói éveire vonatkozóan is egyértelműen cáfolja. „Tanítottak nekünk politikai gazdaságtant, de hát… átmentünk a vizsgán, és kész. De hát azt minden egyetemen tanítottak, nemcsak a Színművészetin. Az mindenhol így volt.”