Trokán Péter: „Most kezdem látni azt, micsoda ajándékot kaptunk”
2020. november 29., vasárnap 06:22
Trokán Péter paloznaki házába vonult vissza a járvány idejére, és óriási adománynak tekinti, hogy ezt megtehette. Nemrég tért vissza Budapestre, de bárhol van, jól érzi magát. A Nők Lapja kérdezte.
A teljes interjú a Nők Lapjában olvasható.
A kérdésre, színészként hogyan élte meg a karantént, Trokán péter elmondta: “Hihetetlenül tanulságos ez a karanténhelyzet, óriási hatással volt rám. Valóban kizökkent az idő. (…)
Nap mint nap elgondolkodtam az életünkön, és mindig beugrott valami Az ember tragédiájából, hiszen ez a mű arról szól, hogyan akar élni az ember, hogyan kellene élnie, hogyan tud vagy épp nem tud szeretni.
Az időt nem úgy éltem meg mint valami zaklató tényezőt vagy ellenséget, ahogy általában, hanem úgy mint segítőt. Ifjú koromban nagy vágyam volt, hogy építsek egy házat a Balatonon, és lehetőségem legyen arra, hogy ott is éljek. De nem voltam abban az anyagi helyzetben, hogy ezt megtehessem, csak a vágy volt bennem, és a kíváncsiság. A ház már 15 évvel ezelőtt elkészült Paloznakon, de csak a járvány adott lehetőséget arra, hogy teljesüljön, amit szerettem volna. És most megélhettem ezt a vágyamat” – mesélte a színművész.
“Világossá vált számomra, hogy semmi fölösleges dolgot nem akarok már csinálni. Csak olyasmit, az elkövetkező másfél órában is, ami nekem jó. Ha nem az, akkor lemondom. Kicsit másképp is kezdtem el látni. Ugyan eddig is kiültem a tornácra reggelente, és ránéztem a hegyekre. De eddig mindig csak ránéztem, és nem láttam, hogy ezerféle zöld színük van ott a fáknak. Most viszont már át is tudom élni, hogy ez milyen fantasztikus, mekkora ajándékot kaptunk a teremtőtől. (…) Most kezdem látni azt, micsoda ajándékot kaptunk a jóistentől. Mert minden azért van, hogy én boldog legyek, vegyek egy nagy levegőt, és azt érezzem, úristen, de jó ez!” – tette hozzá Trokán Péter.
A művész szerint a vírusnak is jelentősége van: “A teremtő erő üzent, hogy emberek, kicsit álljatok meg, és figyeljétek meg, mit is csináltok az élettel. (…) Ez inkább csak egy érzés, hogy kaptunk egy figyelmeztetést, egy feltartott mutatóujjat, hogy vigyázz, ezt most nem jól csinálod!”
Azt is leszögezte a karácsonyból nem enged egy jottányit sem: “Anyám mindenből a legjobbat akarta ilyenkor. Rituálisan halat ettünk, és akkor még nem tudtam, hogy azért, mert ez a kereszténység jelképe. (..)
Advent idején mind eszembe jutnak ezek, hogy mi az örömszerzés, az egymás iránti vonzalom, szeretet értéke, és az, hogy a teremtés azért van, hogy azt az időt, amit itt leélünk, a legnagyobb szeretetben, boldogságban éljük át. Megadatik rá a lehetőség. A karácsony engem erre emlékeztet, ennek az esszenciája”
– fejtette ki Trokán Péter.
A teljes interjú a Nők Lapjában olvasható.