Hogyan lesz A nyaralás egyszerre vicces, de hasonló is a Természetes fényhez? Mitől olyan különlegesek Kurtág György hétköznapjai? Ritkán fordul elő, hogy az alkotók részletesen beszámolnak fejlesztés alatt álló filmekről, az Ezüst Medve-díjas Természetes fényt jegyző Nagy Dénes rendező és László Sára producer most kivételt tettek és a magyar.film.hu-nak meséltek a folyamatban lévő munkákról.

A nyaralást, Nagy Dénes második, a Campfilm gyártásában készülő nagyjátékfilmjét 2021 óta fejlesztik, és remélhetőleg 2025 októberében forgatják le (a producer László Sára és Gerő Marcell), a Nemzeti Filmintézet támogatásával megvalósuló, és az Éclipse Film gyártásában készülő Kurtág című dokumentumfilm, melynek producere Ugrin Julianna (Könnyű leckék, Egy nő fogságban, A döntés) pedig 75 forgatási nap után jelenleg az utómunka fázisában van.

A nyaralás alapötlete is a Természetes fényből jön, a kiindulási pontot ennél a filmnél is az amatőr szereplők jelentik. „Elsősorban abból a rengeteg élményből jön, ami a Természetes fény szereplőkeresése során ért. Két éven keresztül jártuk az országot, rengeteg családdal találkoztunk, és az a húsz ember, akikkel szorosabban is megismerkedtem – az ő családjuk és élettörténetük ­– folyamatosan motoszkált a fejemben” – meséli Nagy Dénes.

A történet egy középkorú, vidéki házaspárról szól, akik egy pár napos, csoportos utazáson való részvételt kapnak ajándékba, Dél-Franciaországba. Még soha nem jártak külföldön, nem beszélnek nyelveket, mégis nekivágnak életük első nyaralásának. 

Nagy Dénes ezzel a filmmel visszatér korábbi filmjeinek világához. Ahogy a Természetes fényben egy, a sajátjuktól távoli világban jelennek meg a szereplők – és a Lágy eső is egy ismeretlen helyre való megérkezéssel indul –, itt is olyan helyre vetődnek, ahol idegenek. Ez a film nem csupán egy házaspárról szól, hangsúlyos az is, hogy magyar emberekről van szó, akik eljutnak az ismeretlenbe, és miután bejárták ezt az ismeretlen világot, visszatekintenek saját magukra, és arra, ahonnan jöttek. 

„Magyarország szerintem nagyrészt vidéki ország, a vidékiség sokkal jobban meghatározza ezt az országot, mint a városiasság. Hogy ezzel Budapesten élve mit tudunk kezdeni, ez egy csomó kérdést fölvet. Ha a városi emberek csak a városi emberekkel foglalkoznak, akkor valahogy elmegyünk a lényeg mellett. Van egy olyan érzésem, hogy Magyarországon a lényeg nem itt van a városban. Ahhoz, hogy megértsük, kik vagyunk, mit miért csinálunk ebben az országban, elsősorban vidéken kell körülnéznünk” – vallja a rendező.