gate_Banner
CannesFarkas DénesRudolf OlivérGergye KrisztiánSzentendrei TeátrumVígszínház
  • facebook
  • instagram
  • 2021. július 28., szerda
    banner_bigBannerPost
    banner_bigBannerPost3

    110 éve született Muráti Lili – “A valóságban is 120-as tempóban közlekedett”

    2021. július 22., csütörtök 06:00

    Muráti Lili születési idejét tudatosan igyekezett homályban tartani. Könnyen megtehette, hogy életkorával kapcsolatban ködösítsen, mert születési dokumentumai elvesztek. Csak az bizonyos, hogy 1911-14 között Nagyváradon látta meg a napvilágot. Magasrangú tiszt édesapját éppen áthelyezték egyik állomáshelyéről a másikra, így ő útban Bulgária felé érkezett – ha nem is éppen a vonaton, ahogy több interjújában megjegyezte, mintegy magyarázatul nyughatatlan természetére. 1911 július 22-ét tulajdonítják a hiteles időpontnak, ezért mi is ekkor emlékezünk a művészre.

    arády Katalin, Muráti Lili, Mezey Mária és Tolnay Klári

    „Muráti Lilinél semmi nem igaz. Nem úgy hívták. Nem akkor született. Nem attól született. Nem azt csinálta az árpádsávos-karszalagos időkben, mint ráfogták. Nem akkor ment el Magyarországról, és nem úgy ment el, miként hírlett róla. Férje, Vaszary János – a színházi ember és színházcsináló, utó-Molnár Ferenc, jól csúszó darabok kieszelője, forgatókönyvíró és mozirendező – alapos terep- és jellemismerettel a Hazudós Lány szerepeit írta feleségének szériában.

    Muráti Lili élete merő bújócska. Sosem mondott igazat. De mindig őszintén és mély hittel tódított.

    Igazat magáról és a világról csakis szerepeiben mondott. Színpadon és fölvevőgép előtt. Szerepekben elbújva őszintén és teljes mélységében tárulkozott föl” – írta róla Molnár Gál Péter színikritikus.

    Muráti LiliRákosi Szidi színiiskolájába járt, amikor 1932-ben felfedezte Bárdos Artúr, a Belvárosi Színház igazgatója. A kor egyik legszebb, legizgalmasabb és legmodernebb színésznőjének tartották, egyénisége eltért a szokványos szende szépségektől. Jó jellemábrázoló képességgel öntudatos, a férfiakkal egyenrangú, makrancos, okos, ugyanakkor erotikát sugárzó nőket játszott. Szinte még el sem indult színpadi karrierje, máris berobbant a film világába, ünnepelt sztárrá 1935-ben vált, amikor eljátszotta a Csúnya lány címszerepét.

    Muráti Lili, Turay Ida és Szeleczky Zita

    A Magyar Hangosfilm Lexikon szerint 19 film főszerepét játszotta el 1935 és 1944 között és valamennyi filmje hatalmas sikert aratott. A leghíresebb férfiszínészek oldalán szerepelt, mind közül talán Jávor Pált szerette a legjobban, akivel saját bevallása szerint, a szerelmi jelenetekben mindig szívből csókolózott. Évente több filmet is forgatott, amelyeket telt házzal vetítettek, emlékezetes sikere volt a Fizessen, nagysád!, az Igen vagy nem?, az Elnökasszony, az Egy nap a világAz éjszaka lánya, a Kölcsönadott élet és az Ez történt Budapesten.

    Öltözködésével divatot teremtett, sok nő számára az áhított ideált testesítette meg.

    Sztárságát maga is táplálta, igyekezett a figyelem középpontjában maradni, ha kellett frivol, de szellemes nyilatkozataival, a személyét körülvevő legendákat maga is táplálta.

    Igazi sportlady volt, különösen az úri sportágakban (lovaglás, golf, tenisz, vitorlázás) jeleskedett. Saját vitorlása, autója volt, nem csak a filmben, de a valóságban is 120-as tempóban közlekedett, vezetési stílusán rendszeresen élcelődtek a lapok.

    Férje az ünnepelt író, színházigazgató, forgatókönyvíró és filmrendező Vaszary János volt, aki ontotta a feleségének szánt temperamentumos, életerőtől duzzadó női szerepeket.

    1944 decemberében, amikor az orosz ostromgyűrű bezárult Budapest körül, férjével menekülni próbáltak, de autójuk elromlott, gyalog indultak tovább. Több hónapos kálváriájuk során egyik fogságból a másikba estek, többször kirabolták őket, sokszor az életet jelentette Lili lélekjelenléte.

    Molnár Gál Péter szavával élve: tehetséges menekülő volt, mindig feltalálta magát.

    Szürreális vándorlásuk közben sokszor kerültek életveszélybe, egy pesthidegkúti kertben már a falhoz is állították őket, Lili színésznői magánszáma révén nyertek egérutat.

    Később vidéki birtokuk környékén próbáltak meghúzódni, 9 hónapig laktak egy kidőlt falú erdei házban. Vaszary János Zörgetik az ajtót… című 1949-es visszaemlékezésében írta meg útjuk történetét. 

    A jobboldali beállítottságát soha nem titkoló színésznőt és férjét 1944-ben azzal vádolták meg, hogy nyilasok. A szovjetek többször le is tartóztatták őket, mígnem 1945-ben sikerült férjével elmenekülniük, és végül Spanyolországban telepedtek le. Itthon minden vele kapcsolatos hírt betiltottak, neve sehol nem szerepelhetett.

    Könyves Kálmán körút 15., a Magyar Film Iroda Rt (MFI) műterme, a Csak egy nap a világ című film forgatása. Az előtérben Muráti lili és Páger Antal színművészek / Fotó: Fortepan

    Madridban az ottani magyar rádió bemondója volt, és néhány év alatt tökéletesen megtanult spanyolul. Olyannyira, hogy folytathatta színészi karrierjét, és idegenben, idegen nyelven is sztár lett.

    Ha sikerei és ismertsége nem is mérhető a hazaihoz, de hatalmas teljesítmény, hogy idegen nyelvi és kulturális közegben is képes volt érvényesülni.

    San Sebastianban férjével magánszínházat vittek sikeresen, sok spanyol filmben és tévésorozatban játszott, de epizódszerepet kapott az öt Oscar-díjas Doktor Zsivágó-ban is, a vonatra felugró asszonyt játszotta Omar Sharif mellett. 

    A hetvenes években jöhetett először haza, a rendszerváltás után színpadra is állhatott, de nem költözött vissza, jól érezte magát Spanyolországban. Madridban halt meg 2003. április 18-án. 

    A modern kapcsolathoz hozzátartozott, hogy sokáig nem költöztek össze, a feleség a Logodi utcában, a férj a Szalag utcában lakott. Később Muráti a második férjével, Dóra Sándor agyaggalamblövő világbajnokkal és profi pókerjátékossal sem költözött össze, és őt is túlélte. 

    Csak a rendszerváltás után kapta vissza 1947-ben elvett állampolgárságát, Göncz Árpád a Magyar Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki. 2002-ben az Uránia Filmszínházban gálaesten ünnepelték 90. születésnapját.

    “Negyvenes évekbeli népszerűsége és hosszúra nyúlt emigrációját is átvészelő színészi utóélete a bizonyság rá: a nézők, akik a nézőtéri sötétekben világosabban látnak, mint hivatalból okosok napvilágnál, tévedhetetlenül fogták a tőle kapott hullámokat.

    Kiérezték nyilvános szerepléseiből az odaadó művészi igazmondást, a tehetség fókuszában összegyűjtött emberi és társadalmi sugarakat.

    Megértették. Szerették. Szívükbe zárták. Szeretetükkel őrizték” – fogalmazott Molnár Gál Péter.

    Fotóés forrás: MTI, Mennyei fórum, Színészkönyvtár

    banner_bigBannerPost2
    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2021 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram
  • nka