Nem nagy truvájKardos RóbertODEFarkas ÁdámKállai Ferenc
  • facebook
  • instagram
  • 2021. október 23., szombat
    banner_bigBanner3
    banner_bigBanner4

    14 karátos aranymedál őrzi a legendás cirkuszvezető, Karádi Béla emlékét

    2021. augusztus 13., péntek 09:57

    Megalapítja a Karádi Béla Arany Emléklánc-díjat a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ. A 14 karátos aranylánc és medál birtokosát a magyar artista szakma választja ki.

    A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ néhai Karádi Béla végakaratának megfelelően, elismerve és tiszteletben tartva munkásságát 2021. augusztus 10-én megalapítja a Karádi Béla Arany Emléklánc-díjat, amelyet minden évben, augusztusban egy díszelőadás keretében az év kiemelkedő magyar artistájának ad át.

    A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ által felkért – a magyar artista társadalom legkiválóbb művészeiből álló – öt tagú zsűri tesz javaslatot az adott évben kiemelkedő művészi munkát végző magyar artistaművészekre.

    A jelölés során az alábbi szempontokat kell figyelembe venniük: az adott évben elért művészi teljesítményt, valamint a megkérdőjelezhetetlen, példa értékű közösségi és magánéletet.

    A díjazott személyéről a magyar artista szakma dönt. Az öt legtöbb jelölést kapó artistaművészre a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ által kibocsátott Cirkuszművészeti Szakmai Kártya birtokosok szavazhatnak online, a Fővárosi Nagycirkusz honlapján elhelyezett szavazólapon, a nomináltak bejelentésétől számított öt napig. Minden szavazásra jogosult az öt jelölt közül egy artistaművészt választhat. 

    A díjazott ünnepi gálaelőadás keretében nyilvánosan kapja meg a Karádi Béla Arany Emléklánc-díjat, mely egy 140 g-os, 80 cm hosszú 14 karátos aranyláncból, egy egyedi 60 g-os 14 karátos arany medálból és díszoklevélből áll. A díj átadására augusztus 22-én, a 15 órától kezdődő Dinasztiák című műsordíszelőadásán kerül sor.

    Karádi Béla a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat művészeti vezetője volt 1965-től 1982-ig, kiemelkedő érdemei voltak az 1971-ben újjáépített Fővárosi Nagycirkusz újraindulásában. 

    Karádi Béla 2016. május 25-én hunyt el, örökös nélkül. Végrendeletében arról rendelkezett, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ a ráeső örökségből díjat alapítson.

    Halálakor Molnár Dániel így írt róla a Színház.hu.nak:

    Karády Béla 1922-ben született Budapesten, Krámer Béla néven. Élete tipikus huszadik századi kalandregény. Titulusa szerint segédrendező, gyakorlatilag samesz az OMIKE-nél. 1944 Karácsonyán szökevényként halálra ítélték, de hogy túlélje, belopta magát egy Mauthausenbe tartó halálmenetbe.

    Visszatérése (ahogy ő emlegette: „kirándulása”) után a Belvárosi Színházhoz került, a nagy felfedező, Bárdos Artúr kezei alá, ahol hamarosan már tényleg segédrendezőként dolgozhatott. Bárdos javaslatára azonban nevet változtat: mivel Karády Katalin helyzete bizonytalan volt, úgy vélték, a név felszabadult, így lett Karády Béla. (Az “igazi” Karády később áldását adta a névválasztásra, és „tiszteletbeli öccsévé” fogadta.)

    Bárdos 1948-as emigrálása után a Magyar Színházhoz veszi Gáspár Margit, és viszi magával egy év múlva a Városi Színházba is. A színházak államosítása után az ő ötletéből jön létre a Fővárosi Népszórakoztató Intézmények (FŐNI), amely a Népművelési Minisztériumnak “nem kellő” szórakoztató színházakat irányítja két évig.

    Művészeti vezetőként kereste a lehetőséget, hogy – mint Gáspár az operettet – átmentse a pesti revűt az államszocialista rendszerbe, de egy évad után megfúrták balról. Eltávolítása után a kecskeméti Katonába került, majd vissza a Budapest Varietéhez. 1957-ben Fényes Szabolcs magához hívja a Fővárosi Operettszínházba: a FŐNI-ben Karády volt az ő igazgatója, most szerepet cserélnek. 1965-ben visszatért a varietéhez:

    a MACIVA művészeti igazgatójaként szaktudásának és kapcsolatteremtő képességének köszönhetően majd’ minden földrészre közvetített magyar artistákat.

    Még a Szovjetszkij Cirk igazgatójával is olyan viszonya volt, hogy hittek egymásnak. Ő ajánlott először szerződést Gálvölgyi Jánosnak az 1968-as Ki Mit Tud után, a feléledt lokálkultúrában a Vámosi-Záray párost, Zentay Annát, Medveczky Ilonát, Kabost, Rodolfót, Alfonzót rendezte a Kamara Varietében, a Moulin Rouge-ban, a Savoyban, a Lidoban (ahol Bangó Margittal is elénekeltette a Macskák Memoryját a Kis éji show c. műsorában).

    Kedvenc munkái közé tartozott a Színészek-Újságírók Rangadóinak rendezése a Népstadionban.

    1982-ben visszavonult, a továbbiakban csak saját életét rendezte át újra és újra: felesége, Ugray Klotild táncművész elvesztése, és egyre gyengülő fizikuma miatt. Nyugdíjba vonulása után már csak huncutul szemlélte a színházi világot, és a körülötte lévő cirkuszt, a szó mindkét értelmében. Még ágyhoz kötve is csak az érdekelte, “Mi új? Mit látott?” Elmondása szerint kevés rokona lévén, az életben kollégái barátságát becsülte legtöbbre. 

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2021 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram
  • nka