2022. áprilisában megjelent a HVG 360 oldalán egy interjú Gy. Tamás koreográfus egykori diákjával, Hunyadi Emőkével és 23 másik bántalmazottal, akik úgy döntöttek, hogy véget vetnek a mozgástanár sorozatos hatalommal való visszaéléseinek és elmesélték történetüket a nagy nyilvánosság előtt. Emőke most nyílt levélben fordul a Magyar Színház új vezetőihez.

Nyílt levél Nagy Viktornak és Eperjes Károlynak

Kedves Nagy Viktor igazgató úr és Eperjes Károly rendező úr!

A tegnapi napon felkerült a Magyar Színház facebook oldalára az újonnan repertoárra került Rómeó és Júlia című előadás olvasópróbájáról készült portfólió, ahol a társulat tagjai között premierplánban virít Gy. Tamás, mintha mi sem történt volna az elmúlt két (inkább 45) évben.

Eddig negyvenen számoltak be nyilvánosan, több platformon arról, hogy Gy. Tamás szexuálisan, fizikailag és verbálisan bántalmazott kiskorú és felnőtt diákokat évtizedeken keresztül. Önöknek, hatalmi pozícióban lévő személyeknek felelősségük és kötelességük, hogy az embereiket védjék, a biztonságukra tekintettel legyenek és biztosítsák.

Jelenleg 150 áldozattal vettük fel a kapcsolatot, a legrégebbi eset 45 évvel ezelőtt történt és 9 (!) intézményről van tudomásunk, ahol Gy. az intézményvezetők hozzájárulása és eltussolása miatt következmények nélkül követhette el a tetteit. Hogy példaként említsek egyet, a színházzal egy épületben lévő Pesti Magyar Színiakadémiából kiemelkedő létszámmal nyilatkoztak áldozatai az éveken keresztül tartó, a falakon belül köztudott, rendszeres abúzusról.

Önök jelenleg tovább követik ezt a sémát és lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy a bántalmazás folytatódhasson, aminek a felelőssége önöket terheli. Mindeközben pedig kiskorúak sérelmére elkövetett bántalmazás miatt büntetőjogi és polgári peres eljárások vannak folyamatban.

És ezzel nem csak az eddig megszólalt 40 áldozatot, vagy Gy. (jelenleg ismert) legalább 150 áldozatát, vagy a színház egzisztenciálisan kiszolgáltatott dolgozóit köpték arcon, hanem minden olyan áldozatot/bántalmazó kapcsolat jelenlegi elszenvedőjét is, aki olvassa ezt a levelet, vagy látják a Magyar Színház oldalán Gy. következmények nélküliségtől fesztelen mosolyát az elismert művészemberek között, amivel Önök ismert színházvezetőként és rendezőként azt üzenik nekik és mindenkinek, hogy tökmindegy mi történik/történt veled, tökmindegy, hogy nem te vagy egyedül, hanem száznál több áldozat van az ügyben. Az is tökmindegy, ha egy közismert ragadozóról van szó, miután nyilvánosan -az eltussoló intézményvezetők hallgatása miatti kényszerből- negyvenen beszéltetek egybehangzóan a veletek történtekről. Az is mindegy, ha nagy részetek kiskorú volt és emiatt jelenleg is büntető és polgári peres eljárások zajlanak. A bántalmazó hatalmi pozícióba lehet engedve, és a legkevésbé sem lesznek komolyan véve sem az áldozatok, sem a velük történtek.

Amellett, hogy ez állampolgárként, rendezőként, intézményvezetőként morálisan és a pozícióhoz tartozó felelősség miatt mélységesen elítélendő, ismert közszereplőként még súlyosabb felelősség egy ilyen üzenet közvetítése.

Az alapvető fontossága és az országon belüli bántalmazási ügyek jelenlegi helyzete mellett azért is borzasztó káros, mert a színészvilágon belül rendszerszinten elterjedt „leromboljuk a tanonc személyiségét a nullára, hogy onnan felépítsünk valamit” – alapú tanítási módszert erősíti az ebben szocializálódott fiatalokban.

(Gondolom ez mindenkinek eszébe jut, mielőtt egy áldozatnak szegezi a kérdést, hogy „demiértcsakmost?”)

Bár a hallgatás relativizálás, nem lehet elmenni amellett, hogy a társulat többi tagja, a fotókon a ragadozóval közösen mosolygó emberek mind egzisztenciálisan, mind szakmailag kiszolgáltatottjai Önöknek, és Önök ezzel élnek jelenleg vissza – meg hát tudjuk mi történik az országban, vagy a szakmán belül, ha valaki kinyitja a száját.

Így helyettük is, de értük is felszólítom Önöket kedves igazgató úr és rendező úr, hogy mivel egy köztudottan ragadozó emberről van szó, illetve nyilvános poszttal nyomták az áldozatok arcába Gy. szívélyes visszatérését, ezért egy nyilvános közleményben mihamarabb tájékoztatni szíveskedjenek Gy. örökérvényű eltávolításáról egy (valódi, nem a „ha megbántottam valakit, akkor..”) bocsánatkéréssel kiegészítve, minden áldozatnak és a színház minden jelenlegi dolgozójának címezve!

Addig is további szép napot és nyugodalmasan átaludt éjszakákat kívánok!

Üdv,

Hunyadi Emőke

Emőke levelében megnevezi a tanárt, akiről szó esik. A Színház Online szerkesztősége módosította „Gy.”-re levelében az említett tanár nevét.