20 éves Az Operaház Fantomja – Dupla előadással ünnepel a Madách

2023. november 3-án ünnepli a Madách Színház Az Operaház Fantomja 20. születésnapját. A teátrum már hagyományosnak mondható nagyszabású jubileumi előadással várja a nézőket, újra a színpadon láthatják majd mindazokat, akik az elmúlt 20 évben sikerre vitték a Fantom romantikus történetét. A nézők szeretetét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az ünnepi prudukcióra nagyon gyorsan elfogyott minden jegy, ezért a teátrum úgy döntött, hogy az előadást teljes egészében megismétli november 19-én este 19.00 órától.

A Madách Színház 2003. május 30-án mutatta be Andrew Lloyd Webber Az Operaház Fantomja című musicaljét, Szirtes Tamás rendezésében. A musical jogáért három színház versengett, végül a Madách Színház kreatív csapatát és Szirtes Tamás rendezőt érte a megtiszteltetés, hogy a világon először saját felfogásban, vagyis non-replica változatban vigye színre a világhírű darabot.

Fotó: Jardek Szabina/Madách Színház

A siker azóta is töretlen, immár húsz éve varázsolja el a nézőket a magyar Az Operaház Fantomja.

November 3-án és 19-én különleges gálaelőadással várja a nézőket a körúti teátrum: színpadra lép az összes Fantom, Christine és Raoul, akiknek húsz éve szól a vastaps a Madách Színházban.

17 olyan közreműködő művész van a magyar előadásban, akik a kezdetek óta, azaz 20 éve játszanak a darabban. Két Fantom: Sasvári Sándor és Csengeri Attila, Carlotta szerepében Röser Orsolya és Sáfár Mónika, a Firmin karakterét alakító Galbenisz Tomasz és Weil Róbert, valamint a Kikiáltót megformáló Pusztaszeri Kornél, tíz művész pedig a kórust erősíti a kezdetek óta, ők is többször feltűnnek a színen.

A Fantom története

1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt.

A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették. Kigyulladnak a csillár fényei, és egyszerre régi pompájában ragyog fel az egykori párizsi Operaház. Felidéződik egy nagy szerelem története. Szereplői: Raoul, a romantikus fiatal gróf és Christine, a bájos, tehetséges énekesnő. Kettőjük között azonban ott áll egy titokzatos harmadik személy, aki mindent elkövet boldogságuk ellen. A rejtélyes harmadik: az Operaház Fantomja, aki a színház alatti labirintusban él.

Ez az ember nem riad vissza semmilyen eszköztől, hogy elnyerje Christine szerelmét. Ki ez a fantasztikus lény? Zseniális zenész, tudós, építész, feltaláló, szenvedélyes szerelmes vagy szörnyszülött zsaroló gyilkos? Erről szól ez az este, erről szól ez a – Andrew Lloyd Webber csodás zenéjével átszőtt – szenvedélyes és látványos musical.

Az ősbemutató, 1986. London

A darab londoni ősbemutatója 1986-ban volt, a közönség óriási sikerként értékelte, ezt bizonyítja az is, hogy mára a világ legtöbbet játszott musicalje lett, megelőzve a Macskákat és a Chicago-t.

A darab Gaston Leroux azonos című regénye alapján készült, 1984-ben pedig éppen színpadon volt az East Enden egy zenés változata, Ken Hill adaptációja. Andrew Lloyd Webber azt is megnézte, majd megírta a saját sikerdarabját.

Cameron Mackintosh szavaival

 „Amikor Andrew először beszélt nekem az ötletről, feltételeztem, hogy már hozzáfogott a partitúra írásához: valójában ez korántsem volt így. Az 1984-ben kiadott első sajtóközleményünkben az állt, hogy “Az Operaház Fantomja létező és eredeti zenét fog tartalmazni.” Andrew-nak az volt az első gondolata, hogy főként ismert klasszikus műveket használ zeneanyagként, esetleg némi összekötő zenét ír majd, ha szükséges.

Mindezek alapján az eredeti regényhez Gounod Faust operája szolgált volna hátterül. A legtöbb hétvégénket ezen az őszön azzal töltöttük, hogy Andrew lemezgyüjteményének operai gyöngyszemeiből toldozgattuk a zeneanyagot. Nagyon élvezetes munka volt, de nem bizonyult gyümölcsözőnek.” A darab zenéjét végül mégiscsak Andrew Lloyd Webber írta meg.

Az elmúlt két évtizedben Az Operaház Fantomját eddigi több mint 736000 néző látta. A kőszínházi előadások mellett a musical koncertváltozatát a Madách Színház bemutatta vidéki nagyvárosaink sportcsarnokaiban, illetve a Szegedi Szabadtéri Játékokon is.