Bárdos Artúr (1882-1974) rendező, színházigazgató, a 20. század magyar színháztörténetének kimagasló alakja 1948-ban az Egyesült Államokba emigrált, színházi hagyatékának jelentős részét azonban Magyarországon hagyta.

A közelmúltban olyan kéziratok, dokumentumok és fotográfiák kerültek az OSZMI tulajdonába, melyek hollétéről még Bárdos Artúr Egyesült Államokban élő fiai sem tudtak.

Mint kiderült, Bárdos Zsebők Zoltán Kossuth-díjas magyar orvos, radiológus, egyetemi tanár gondjaira bízta értékes emlékeit, az ő házának padlásán lapultak évtizedeken át. Ugyan az anyag feldolgozása még folyamatban van, legújabb virtuális kiállításunk ebből a páratlan színháztörténeti felfedezésből ad némi ízelítőt.

Az OSZMI összeállításával Bárdos Artúr munkássága előtt tiszteleg halálának 47. évfordulóján.

Bárdos Artúrról:

Bárdos Artúr (Budapest, 1882. ápr. 2. – Buffalo, 1974. aug. 10.) jogásznak tanult, pályáját újságíróként kezdte (Pesti Napló, Egyetértés, Budapesti Hírlap).

Érdeklődése azonban hamar a színház felé fordult, s alig 26 évesen Berlinbe utazott, hogy tovább képezze magát – Max Reinhardt asszisztense lett. Hamburgban és Lipcsében dramaturg és rendező volt. Londonban a kibontakozódó új kísérleteket tanulmányozta, figyelte a színházak munkáját.

Hazatérve, 1910-ben megalapította a Színjáték című szakmai lapot, amely minden kortárs lapnál színvonalasabb volt, de veszteséges, így másfél év után megszűnt. 1911-ben a Nyugat kiadásában jelent meg Az új színpad című munkája, melyben a színházelméleti és szcenográfiai kérdésekre keresi a választ. Hazatérve Révész Béla költővel, a Szociáldemokrata Párt kulturális irányítójával színházat alapít Új Színpad néven a Dembinszky utca és az Aréna út (ma Dózsa György út) sarkán, az építők székházának dísztermében.

A társulat, melynek gerincét Gellért Lajos, Judik Etel, Harmos Ilona, Simonyi Mária, Pataki József, Garas Márton, Harsányi Rezső, Markovics Margit alkotta 1912. március 13-án tartja első bemutatóját.

Alig néhány hónap múlva kiderült, hogy „Strindberg, Schnitzler és társaik nem jelentenek abszolút közszükségletet, és a nagy jövőjű kis színház megbukott.” Bárdos nem nyugodott bele a kudarcba. 1915-ben átvette a Nagy Endre és Medgyaszay Vilma nevéhez fűződő Andrássy út 69. szám alatt működött Modern Színpad Kabaré igazgatását, hogy a kabaré műfaján keresztül valósítsa meg színpadi elképzeléseit.

Az Új Színpadon mutatkozott be Judik Etel is (később Karinthy Frigyes első felesége), akiről eddig nem láttunk szerepes képet. A hagyatékban azonban három fotográfián tűnik fel alakja.

Még több érdekesség és a teljes életút története itt érhető el.