Augusztus 22-én megnyitotta a 2024|2025-ös évadát a Radnóti; a színház társulata idén a szokásosnál több bemutatóval készül: a négy nagyszínpadi előadás mellett két irodalmi estet, egy felolvasószínházi produkciót is terveznek, valamint magyar és nemzetközi összefogásban három egyfelvonásossal tisztelegnek Franz Kafka alakja előtt.
„A közösség megtartó ereje a legfontosabb, de ez ne csak egy üres szlogen legyen! Tegyünk azért, hogy ne veszítsünk a nyitottságunkból, hogy tartsuk meg a kíváncsiságunkat egymás felé, maradjunk éhesek a szakmánk iránt, és ne hagyjuk magunkat és egymást apátiába süllyedni, mert az ország helyzete és a társadalom közérzete nem lett jobb. Ezért keressük egymást, keressük mindenben a jót!” – Ezekkel a gondolatokkal indította beszédét Kováts Adél igazgató, majd ezt követően köszöntötte Bata Évát, akiaz idei évadtól kezdve már a társulat tagjaként lép a Radnóti színpadára.
A következő hetekben a közönség több alkalommal is találkozhat a Radnóti társulatával: szeptember 7-én a Pozsonyi Pikniken kedvezményes jegyvásárlással várják a színészek a nézőket.
Szeptember 15-én pedig kinyitja a kapuit a színház: a Radnóti hagyományos évadindító nyílt napja kulisszajárással veszi kezdetét, majd a rendezők és színészek közreműködésével a nézők ízelítőt kapnak az új bemutatókból, a Keres Emil Próbateremben a Radnóti Ifjúsági Műhely (RIM) bemutató foglalkozása várja a közönséget, este pedig a Színházak Éjszakáján nagy sikert aratott „koncert”, a Budapest Flowváros látható.
Az évad első premierje október 22-én lesz: Lev Birinszkij Bolondok tánca című társadalmi szatírája, amelyet a 10 rendezője, Sebestyén Aba állít színpadra.
Az előadás olyan kérdéseket feszeget, mint hogy „mit jelent ma számunkra az egyenlőség, testvériség, szabadság, valamint mi mindenre képes az ember őrült mániája érdekében, szolgálatában”. Október 25-én a Keres Emil Próbateremben láthatják először a nézők Bálint András legújabb irodalmi estjét, a Kosztolányit Deák Krisztina rendezésében.
„43 éve mutattam be itt, a Radnótiban a Boldog szomorú dal című Kosztolányi-estemet. Ez a mostani – ahogy Kosztolányi öniróniával emlegeti – a beteg öregember panaszai” – fogalmazta Bálint András.
November 24-én a Gólem Színházzal koprodukcióban és a Cseh Centrummal, az Osztrák Kulturális Fórummal, valamint a Goethe Intézettel együttműködve mutatják be a Mintha élne című előadást, amelyben három Franz Kafka-novella (A fegyencgyarmaton, Az odú, Az éhezőművész) elevenedik meg három rendező (Regős Simon, Sahin-Tóth Sára, Borgula András) víziójában. Az előadás a Gólem Színházban lesz látható, a Radnóti Színház színészeinek előadásában.
November 25-én a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emléknapján, a 80. évforduló előtt tisztelegve felolvasó-színházat tartanak a színház dramaturgja, Hárs Anna Bálsój szerelem a málenkij robot idején című darabjából.
December közepén jön az Én, Daniel Blake című kortárs angol darab, amely Ken Loach díjnyertes filmje alapján készült.
„Minden évben darabot kell keresni és minden évben rengeteg a szempont, aminek meg kell felelni. Ezért olyan pokoli feladat megtalálni végül a megfelelő darabot. Hála Istennek idén Kováts Adéltól kaptam egy fő-fő szempontot. Ez pedig így szólt: Schneider Zoli. Mivel nekem ez a szempont nagyon tetszett, innentől már gyerekjáték volt” – mondta Valló Péter, a Dave Johns által írt darab rendezője a darabválasztásról.
A magyar kultúra napján, január 22-én mutatja be Pál András és Rozs Tamás újabb zenés irodalmi estjét: a Most, amikor a vers újra divatba jött nyáron az Ördögkatlan Fesztiválon debütált, 2025 elejétől a Keres Emil Próbaterem ad otthont az előadásnak.
Március 9-én egy ikonikus kortárs színdarabot mutat be a színház: Nagy Péter István rendezi Tony Kushner Angyalok Amerikában című drámájának első részét, a Küszöbön az ezredfordulót. A ’80-as évek közepén játszódó darab szereplői a járványként terjedő AIDS árnyékában, egy széttagolódott és összeomlással fenyegető világban keresik az utat önmagukhoz és egymáshoz, egy igazságosabb és emberségesebb létezéshez, a személyes és társadalmi megváltáshoz.
Az évad utolsó bemutatója is egy filmadaptáció lesz: Lars von Trier Hullámtörését Szenteczki Zita rendezi, aki szerint a történet „egyszerre olvasható szakrális parabolaként, ugyanakkor a felelősség nem-vállalás, a kihasználás és a szélsőségek veszélyének kiáltványaként is. A szerepek zsigerileg átélhetőek, ugyanakkor bonyolultak, ezért azt gondolom, hogy nagyon jó kihívás a színészek és a többi alkotó számára is.”
Fotó: Csoszó Gabriella