„Nem érdekel a pénz, engem a filmkészítés izgat” – 75 éves Steven Spielberg
2021. december 17., péntek 18:17
Hetvenöt éves Steven Spielberg Oscar-díjas amerikai filmrendező, producer, a filmtörténet megkerülhetetlen alakja.
„Ha a pénz mozgatna, azt mondanám, rossz bizniszben vagyok. De nem érdekel a pénz. Engem a filmkészítés izgat”
vallja a rendező, aki Cincinattiban jött a világra, ortodox zsidó nagyszülei Ukrajnából vándoroltak ki. Édesanyja Leah Adler zongorista, festőművész, elektromérnök édesapja a személyi számítógép egyik úttörője volt. A család többször költözött, Spielberg a gyermekkora nagy részét Arizonában töltötte.
Első filmes próbálkozásai a vasúti modelljeivel készített „katasztrófafilmek” voltak, majd Super 8-as kamerájával forgatott amatőr filmeket, az egyikkel tizenhárom évesen díjat is nyert. 1965-ben sikertelenül próbált bejutni a Dél-Kaliforniai Egyetem rendezői szakára, ezután egy kisebb egyetemre iratkozott be, s még hallgatóként asszisztens lett a Universal Stúdióban. Egyik rövidfilmje annyira megtetszett a cég alelnökének, hogy hétéves rendezői szerződést ajánlott neki, így ő lett a legfiatalabb rendező, akivel a stúdió szerződést kötött.
Első nagy sikere az eredetileg a televízió számára készült, egy kamionos és az általa üldözött személyautó sofőrjének küzdelmét elbeszélő Párbaj (1971), melynek sikere nyomán megrendezhette első nagyjátékfilmjét, a Sugarlandi hajtóvadászatot. Az áttörést a horror műfaját megújító A cápa (1974) jelentette, melyben a félelmetes állat csak a film közepén látható először, ez lett az első blockbuster, azaz a 100 millió dolláros bevételt túllépő film.
Az idegen kultúrákkal való találkozás lehetőségéről szólt a Harmadik típusú találkozások 1977-ben, amelyért első ízben jelölték Oscar-díjra, az operatőr, Zsigmond Vilmos meg is kapta a díjat.
Spielberg és George Lucas együtt találták ki Indiana Jones figuráját. A kalandor régészprofesszor először 1981-ben, eddig utoljára pedig a sorozat negyedik részében, 2008-ban jelent meg a filmvásznon. 1982 pedig E. T., a földönkívüli éve volt, a hajótörést szenvedett kis űrlény története az összes bevételi rekordot megdöntötte, és 1993-ig minden idők legsikeresebb filmjének számított – akkor is csak egy újabb Spielberg-alkotás, a Jurassic Park tudta ledönteni a trónról.
A rendező számára 1984 keserű csalódást okozott: Bíborszín című filmjét 11 kategóriában jelölték Oscar-díjra, de egyben sem nyert, ami a maga nemében szintén rekord. Spielberg szintjén A nap birodalma és a Hook című mesefilm is inkább bukás volt.
A rég áhított, megszolgált szakmai elismerést 1993 hozta meg számára: a holokauszt idején zsidók százainak életét megmentő Oskar Schindler igaz történetéért a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat is átvehette. A filmet (Schindler listája) éveken át készítette elő, alapos kutatásokat végzett, közben visszatért ősei vallásához, és megalapította a holokauszt történetét kutató és dokumentáló Soa Alapítványt. Később Az utolsó napok című dokumentumfilmben magyarországi zsidók visszaemlékezéseit dolgozta fel.
„Mert nem voltam hippi, a közelébe sem mentem semmilyen kábítószernek, közöm nem volt az „acid nemzedékhez”, melynek egyébként tagja vagyok, tehát objektívebben szemlélem és tudom ábrázolni ezt a korszakot, mint sok kortársam. Az akkori egyetemisták ki merték nyitni a szájukat például a vietnami háború ellen, a mai fiatalok jóval apatikusabban viselik az iraki háborút. Rájuk fér egy tanmese, ha jól van megírva és tálalva” –
fogalmazott egy beszélgetésben.
1995-ben DreamWorks néven megalapította saját stúdióját. A Jurassic Park folytatása, Az elveszett világ már ott készült. A négy évvel későbbi, a második világháborús normandiai partraszállást feldolgozó Ryan közlegény megmentése, sokak szerint minden idők egyik legjobb háborús filmje 1999-ben újabb Oscar-díjat hozott neki. Ezt követően újra afroamerikai történetet filmesített meg – a kosztümös Amistad a címben szereplő hajón 1839-ben kitört rabszolgalázadásról szól.
Rendezett sci-fit (Különvélemény, Világok harca, Ready Player One), vígjátékot (Kapj el, ha tudsz) és politikai drámát (München). A Lincoln elnökről forgatott életrajzi film címszerepért 2012-ben Daniel Day-Lewis a harmadik Oscar-díját vehette át. A Kémek hídja (2015) című hidegháborús thrillerét több kategóriában is Oscarra jelölték, majd A barátságos óriással a mesék világába tért vissza. Legutóbb a 2017. évi Oscar-gálán izgulhatott – A Pentagon titkai című oknyomozó újságírói dráma, amely a The Washington Postban 1971-ben megjelent, a vietnami háborúról szóló titkos tanulmányról szól, a legjobb film kategória esélyese volt.
A Universal Studios szingapúri Jurassic Parkjának bejárata. Fotó: Shutterstock/Hatchapong Palurtchaivong
Spielberg a hetvenen túl sem pihen. Legutóbbi rendezői munkája a kritikusok és a nézők által is várt West Side Story című musical feldolgozása. Az önéletrajzi ihletésű The Fabelmans című filmjének jelenleg is folynak a posztprodukciós munkálatai.
Minden idők egyik legsikeresebb filmrendezője producerként is dolgozik, olyan filmek elkészültét finanszírozta a többi közt, mint a Vissza a jövőbe-sorozat, a Zorro álarca, a Sötét zsaruk, a Shrek és példaképe, Clint Eastwood Levelek Ivo Dzsimáról és Apáink zászlaja című alkotása.
A multimilliárdos filmes gyermekkori álmai mind beteljesültek. Két házasságából hét gyermeke született, második feleségét, Kate Capshaw filmszínésznőt az Indiana Jones és a végzet temploma forgatása során ismerte meg.
Jelenet az Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói című filmből. Forrás: Paramount
Hobbija a filmes relikviák gyűjtése, több árverésre bocsátott Oscar-szobrot vásárolt meg és adományozott az Amerikai Filmakadémiának. Imádja a számítógépes játékokat is.
Számtalan filmes kitüntetése mellett II. Erzsébet brit királynő 2001-ben a Brit Birodalom tiszteletbeli lovagjává avatta, 2015-ben az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetését, az Elnöki Szabadságérmet vehette át. A francia Becsületrend birtokosa, idén pedig filmrendezői pályafutásáért és filantróp tevékenységéért, valamint a holokauszt emlékezetének megőrzésében végzett munkájáért Genesis-díjjal tüntették ki Izraelben.
„Hollywood semmit sem változott, én pedig nem estem ki a ritmusból, hanem az élre kerültem. A szórakoztatás lelke ugyanis továbbra is a jó sztori: vagy egy szokatlan történet, amely állon vágja a nézőt, vagy egy megszokott sztori, amitől elandalodik. Az viszont igaz, hogy a gyártási technológia rengeteget fejlődött. Filmre forgassunk? Digitálisan? Hogy fog kinézni egy mozi tíz év múlva? Ezek ma a kardinális kérdések”
Az életét és munkásságát bemutató 2017-es dokumentumfilmben filmes sikerei mellett kudarcairól is vallott. Bár korábban arra készült, hogy maga rendezi meg az Indiana Jones ötödik részét, a kamera mögött ezúttal James Mangold áll. A parádés szereposztású film, amelyben produceri munkát vállalt, a tervek szerint 2023-ban kerül a mozikba.