Első operafilmjének vetítésével és az OPERÁ-ban rendezett előadásai részleteivel köszöntik pályatársai és tanítványai születésének kerek évfordulója alkalmából Szinetár Miklóst 2022. február 12-én 19:00 órától az Erkel Színházban.
Nálam a pohár nem félig üres, hanem félig teli. Egészen pontosan azt mondhatnám, hogy nekem háromnegyed pohárnyi vizem van, de az egynegyed hiányáról évekig tudnék mesélni. Rengeteg buktató volt. Összeszámoltam: tizenháromszor voltam a padlón. Padló után fölálltam, kisétáltam az utcára, és ha mondjuk sütött a nap, kellemesen fújdogált a szellő,és én vettem egy parizeres zsömlét, rám nézett egy csinos lány….és az akkor az már fontosabb volt a sérelmeimnél.
Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház címzetes főigazgatója, örökös tagja és mesterművésze több mint hét évtizeden átívelő pályája során diákkorában statisztaként, főiskolai hallgatóként mint rendezőasszisztens, majd 24 operaprodukcióban rendezőként, és két periódusban összesen nyolc éven át főigazgatóként is hozzájárult az Andrássy úti dalszínház sikereihez.
A Kossuth-díjas rendező korábban 2016 és 2018 között három Cinema Szinetár névre keresztelt, vetítésekkel kísért önálló esten mesélt kedvenc szerzőkről, művekről, produkciókról és előadásokról az Erkel Színházban. A sorozat ráadásaként is értelmezhető Szinetár90 est első felében a rendező 1963-as Éjszakai repülés című televíziós operafilmje lesz látható. Az Antoine de Saint-Exupéry azonos című regénye nyomán készült, Luigi Dallapiccola által jegyzett, 55 perces, fekete-fehér alkotás főszerepeit a kor magyar énekes nagyságai közül Radnay György, Simándy József, Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet alakították, de kisebb szerepekben Szőnyi Olga, valamint Koncz Gábor színművész is szerepelt a produkcióban.
A szünet után az est rendezője, Aczél András abból a két tucat produkcióból állított össze rendhagyó műsort, amelyeket Szinetár Miklós az OPERÁ-ban állított színpadra. Az est meglepetésvendégei, akik között az ünnepelt zeneakadémiai növendékei és Kossuth-díjas művészek egyaránt megtalálhatók, mind szerepeltek korábban Szinetár Miklós produkcióiban, és szoros szakmai kapcsolat fűzi őket egymáshoz.
Én nem játszottam el soha a rendezőt vagy a direktort – azt hiszem, az volt az egyik nagy titkom, hogy mindig tisztában voltam azzal, hogy ezeket a funkciókat csak mérsékelten szabad komolyan venni.
A programban részletek hangzanak el többek közt a Carmen, a Così fan tutte, a Figaro házassága, a Hoffmann meséi, a Hunyadi László, A sevillai borbély és a Tannhäuser című operákból, A cigánybáró című operettből és az István, a király című rockoperából. Az esten zongorán közreműködik a zenei improvizációiról is jól ismert Dénes István karmester, aki sajátos átdolgozásokkal is készül a különleges alkalomra.
Szinetár Miklós pályájáról:
Egy sarokra a Nemzetitől
A pesti Bérkocsis utcában nőtt fel, ahogy ő fogalmazott: egy sarokra a Nemzetitől. Budapest ostroma alatt, 1944-ben az egyik csillagos házban laktak, onnan szökött át a fronton. Tizenhét éves korában úgy jelentkezett a színművészeti főiskolára, hogy nem volt még szakérettségije sem (az egyéves tanfolyamokon, két tárgyból megszerzett bizonyítvány képesített a megfelelő egyetemre való felvételre), de Gellért Endre, a felvételi bizottság elnöke tehetségét felismerve eltekintett ettől. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakát 1953-ban végezte el, ez idő alatt zeneszerzést is tanult és énektanulmányokat is folytatott.
Művészi pályája töretlenül ívelt felfelé
Pályáját az egész életét meghatározó zenés műfajjal kezdte, a művészi rangját akkoriban visszanyerő Operettszínházban lett rendező, majd főrendező. Huszonnégy évesen, 1956-ban kapta első Jászai-díját a Csárdáskirálynő megrendezéséért. 1960-ban a Nagymező utca másik oldalán – Petrovics Emil zeneszerzővel – megalapította a rövid életű Petőfi Színházat, melynek művészeti vezetője volt. Itt állította színpadra az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját, amiért 1961-ben megkapta második Jászai-díját.
„A tehetség fontosabb, mint az erő.”
Művészi pályája töretlenül ívelt felfelé: 1962 és 1971 között a Magyar Televízió főrendezője, 1971-ben művészeti vezetője, 1974-ben már művészeti igazgatója, 1979-től 1986-ig elnökhelyettese volt. 1986 és 1990 között ismét a televízió főrendezőjeként dolgozott, 1987-től 1990-ig a Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosa volt. Az MTV-nek 1990-ben mondott búcsút, főállású tanár lett a Színművészeti Főiskolán, ahol már 1953 óta oktatott. 1993-ban igazgatóként tért vissza kezdeti sikereinek színterére, a Fővárosi Operettszínházba. 1996-tól 2001. május végéig, majd 2002 júniusától ismét a Magyar Állami Operaház főigazgatója volt, a tisztségről három év után az Operaházat érintő anyagi megszorítások miatt mondott le.
Színházi, opera-, tévé- és filmrendezőként is elismert
Szinetár Miklós színházi, opera-, tévé- és filmrendezőként is elismert művész, a tévénézők milliói a Ki mit tud? zsűrijének elnökeként is ismerték. Olyan tévéfilmeket rendezett, mint az Igéző, az Aranyborjú, a Trisztán, Az ember tragédiája, a Bánk bán, a Nagyúr – gróf Bánffy Miklós, valamint a Rózsa Sándor és Liszt Ferenc életét bemutató tévéfilmsorozat. Ismert mozifilmje Az erőd, és számtalan zenei alkotást vitt filmre, köztük Kodály Háry Jánosát, a Csárdáskirálynő és a Denevér című operettet. Színházi bemutatóinak száma 120-nál is több, olyan operákat rendezett meg, mint A sevillai borbély, a Hoffmann meséi, A kékszakállú herceg vára, a Carmen, a Cosí fan tutte, a Rigoletto, a Tannhäuser és a Macbeth.
Művészi pályafutásáért – többek között – érdemes művészi címet, Kossuth-díjat (1970), Balázs Béla-díjat (1974) és kiváló művészi címet (1978) kapott. Munkásságát külföldön is elismerték, jelzi ezt a monte-carlói Arany Nimfa-díj, az Unda-díj, a prágai tv-fesztivál legjobb rendezésért járó díja, a moszkvai filmfesztivál Béke-díja és a trieszti Ezüst Asteroid-díj. 2001-ben Pro Urbe Budapest díjat kapott, 2002-ben az Operaház örökös tagja lett, 2003 márciusában a Magyar Állami Operaház mesterművésze címet és Új Múzsa-díjat kapott, 2011-ben Hazám-díjban részesült.
Számomra nagyon fontos az örömelv. Nem szeretem azokat a rendezéseket, amelyek vérrel és verejtékkel készültek. Eddig, hatvan év alatt több mint 190 darabot rendeztem. Általában az emberek ezek alatt a munkák alatt örömet okoztak, és a munka is örömet okozott számukra. A dolog lényege nem ez, hanem az, hogy a kultúra a bozótharcot nem bírja el. Azért nem, mert megalázott helyzetben van. A teljes költségvetésből csak nagyon kis százalék jut. Borzasztó fontos lenne ezért a kultúra egyesülése és egysége.
Operán innen, operán túl
2012-ben Prima-díjat vehetett át, és neki ítélték az Operettszínház operettnagydíját a magyar operett hazai és külföldi megismertetéséért és népszerűsítéséért folytatott több évtizedes munkásságáért. Több könyve is megjelent: az Operán innen, operán túl 2007-ben, 2012-ben Pályázat című levélregénye, amelyet egy év múlva A második pályázat, majd 2016-ban a harmadik kötet, Senki többet? Pályázat harmadszor című könyve követett. Felesége Hámori Ildikó színművész, első házasságából való fia, Gábor szintén a filmes-televíziós szakmát választotta, Dóra lányuk pedig sikeres színésznő.