Kilenc saját és egy vendégelőadás bemutatójával – többek között Bulgakov, Szabó Magda, Hobo és Euripidész darabjaival – készül a 2021/2022-es évadra a Nemzeti Színház, amely pénteken a Rómeó és Júlia premierjével nyit újra.

A teátrum nehéz és bonyolult másfél éven van túl a pandémiás időszakot követően – idézte fel a keddi budapesti évadismertető sajtótájékoztatón a Nemzeti Színház vezérigazgatója. Vidnyánszky Attila megemlékezett Törőcsik Mari haláláról is, amely szavai szerint „az egyetemes színház- és filmművészet nagy vesztesége”.

Mint közölte, terveik szerint szeptemberben ismét megrendezik a Madách Nemzetközi Színházi Találkozót (MITEM), a várható utazási nehézségek ellenére is. A MITEM-en Bérczes László szervezésében emlékesttel tisztelegnek Törőcsik Mari előtt.   

Vidnyánszky Attila elmondása szerint a társulat a zárva tartás időszakát is végigdolgozta, „de néző nélkül nem ér az egész semmit”, ezért is nagy öröm, hogy pénteken megtarthatják a Rómeó és Júlia bemutatóját. Az előadás „egyedi és megismételhetetlen” próbafolyamatáról dokumentumfilmet is forgattak – jegyezte meg.    

Az igazgató hozzátette: folyamatos lesz a Nemzeti Színház jelenléte a nyári fesztiválokon, Debrecenben például augusztus 13-án a Csíksomlyói passiót adják elő „a nyár központi eseményeként”.    

Ezt követően a 2021/2022-es évad jelentős része a repertoáron lévő, de kényszerűen nem játszott darabok felújításával telik, ennek ellenére teljes, „Nemzeti Színházhoz méltó” évadot hirdettek – hangsúlyozta.    

Vidnyánszky Attila kiemelte a következő szezonra várt vendégrendezőket is: elmondása szerint névsoruk a világ bármelyik színházában megállná a helyét.    

Szeptemberben három bemutatót is tart a teátrum. Mihail Bulgakov A Mester és Margaritáját Alekszandar Popovszki viszi színre. Az előadásban szereplő Barta Ágnes és Bordás Roland elmondása szerint termékeny próbafolyamat van mögöttük – a pandémia alatt online is folytatták a próbákat -, az észak-macedón rendező inspiráló közeget tudott teremteni, aminek az eredménye nagyszerű előadás lesz.    

A Gyulai Várszínházban már augusztusban, majd a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán szeptembertől lesz látható Szabó Magda klasszikusa, Az ajtó, Szabó K. István rendezésében. A Szeredás Emerencet alakító Udvaros Dorottya emlékeztetett arra, hogy a regényt színpadra állítani nehéz, egyben azonban érdekes feladat is, hiszen Szabó Magda nagyon finom, érzékeny stílusban írta meg, hogyan harcol egy emberben a szeretet és a fájdalom.    

Szintén szeptemberben kerül a Nagyszínpadra Földes László Hobó Vadászat című albumának dramatizált feldolgozása. Vidnyánszky Attila felidézte, hogy a Vadászatot korábban már három változatban megrendezte, filmforgatókönyvet is írt az 1984-ben megjelent albumból, most pedig a Vadászati Kiállítás kísérőprogramjaként tartanak újabb bemutatót. Földes László Hobo hozzátette: noha magát a vadászatot nem kedveli, annak örül, hogy a lemez anyaga még mindig érdekli a közönséget.2    

Az év végén Fjodor Dosztojevszkij Ördögök című regényét Nyikolaj Roscsin adaptálja a Nemzeti Nagyszínpadára. Az előadásban szereplő Berettyán Nándor elmondta, hogy Roscsin erős rendezői víziót, szinte külön világot teremt, egyben azonban nagy teret ad a színészeknek is. Dosztojevszkij mindig arról ír, hogyan sodródik az ember Isten és az ördög, kárhozat és megváltás között, ennél fontosabb téma pedig nincsen – szólt a darabról.    

Szintén decemberben, de a Gobbi Hilda Színpadon mutatják be Tennessee Williams Üvegfigurák című drámáját, a norvég Eirik Stubo rendezésében, mások mellett Söptei Andrea szereplésével. Mint a színésznő elmondta, Stubo számára nagyon fontos, hogy pontosan illeszkedjen a szöveg a drámai szituációkhoz, ezért sokszor húzásokkal, szövegáthelyezésekkel dolgozik, a színészektől pedig a legegyszerűbb, naturalista, már-már filmes játékot kéri.    

Januártól a kaposvári Csiky Gergely Színház produkciója, Csiky Gergely Buborékok című színműve is bekerül a Nemzeti repertoárjába. Az előadást rendező Vidnyánszky Attila kiemelte: fontos, hogy a vidéki és határon túli magyar színházak előadásaival is találkozhasson a Nemzeti Színház közönsége. A Buborékok nagyon-nagyon szórakoztató, igazi színházi ünnep, amelyet remek színészek játszanak – méltatta a darabot.    

A 2022-es év elejétől lesz látható a Kaszás Attila teremben Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című darabja is, melyet Rátóti Zoltán rendez. A két főszereplő, Blaskó Péter és a vendégművészként fellépő Piros Ildikó felidézték, hogy legutóbb főiskolás vizsgaelőadásukon álltak utoljára egy színpadon, ezért mindketten nagyon várják a közös munkát.    

Az évad harmadik regényadaptációjaként kerül a repertoárba 2022 februárjától Józsa Péter Pál Agon című darabja. Az előadást rendezőként jegyző Vidnyánszky Attila az elmúlt évtizedek legjobb színházi szövegeként szólt a színműről, amely elmondása szerint igazi „rítusszínház” lesz, a Honvéd Férfikar és egy 15 fős zenekar közreműködésével.    

Lope de Vega A kertész kutyája című klasszikusa 2022 tavaszán kerül színre a Nagyszínpadon, Tóth Auguszta közreműködésével. A színművésznő elárulta, nagy izgalommal várja, hogy az író hazájából érkező, Európa-hírű rendező, Ignacio García hogyan fogja megközelíteni az egyik legismertebb spanyol darabot.    

A legendás görög rendező, Theodorosz Terzopulosz Euripidész Bakkhánsnők című darabját mutatja be tavasszal a Nagyszínpadon. Az előadásban szereplő Szűcs Nelli Hamvas Bélát idézve elmondta: Euripidészt az olvassa, aki a mindenek fölötti igazságra éhes, a színháznak pedig éppen ez a legfontosabb feladata.   

Vidnyánszky Attila közölte, Terzopulosz közreműködésével már idén ősszel elindul a 2023-as Színházi Olimpia szervezése is.