A klímaválság és az attól való félelem áll Kozma Gábor Viktor első előadásának középpontjában, melynek premierje november 21-én lesz a Trafóban. A 999 című darab az emberekben dolgozó félelemre épít, de sok humorral, a társadalom felé görbetükröt tartva igyekszik rámutatni, mennyire komoly és egyszerre abszurd a helyzet. A Vadász Esélye és a Szerb Antal Színház közös előadásában a szöveg, a mozgás, a zene és a vetítés egyaránt szerepet kap – számolt be a Librarius. 

Ajánló a darab elé:

A 21. század hajnalán, a klímakrízis közepette, egyre több apokaliptikus „forgatókönyv” születik a nem is túl távoli jövőről. Azonban az olvadó jégsapkák, a lángoló esőerdők és az olajfoltos óceánok háttérfüggönye előtt ott áll a mindenkori ember, aki élni akar. Nem is akárhogy: ugyanúgy, ahogy eddig vagy talán jobban. 

Éppúgy, mint a szikláját görgető Sziszüphosz, az egyre gyakoribb katasztrófák és extrém életkörülmények ellenére is, megpróbálja fenntartani jól megszokott kényelmét. Ez az „alkalmazkodás” meddig válhat a hasznunkra, és mikortól fordulhat át egyfajta szemellenzős „nemtörődömségbe”? Mit vagyunk hajlandók feláldozni azért, hogy megtartsuk látszólagos jólétünket? Milyen abszurd helyzeteket szülhet a mindennapi élet, ha a klíma-katasztrófa már bekövetkezett és következményei hétköznapjaink részévé válnak? Milyenek ezek a hétköznapok egy kiszámíthatatlan bolygón?

Előadásunk többek között ezekre a kérdésekre kíván reflektálni a színház korszerű eszközeinek segítségével, illetve társművészeti elemek (tánc, fizikai színház, zene, vetítés) bevonásával. A közösségi alkotás útján, saját ötletekből, szövegekből, valamint improvizatív fizikai tréning (Viewpoints-technika) által megvalósuló projekt célja, hogy napjaink legégetőbb témáját, a klímaválságot, és annak lehetséges hozadékait olyan kontextusba helyezze, amely egyszerre képes rámutatni a helyzet komolyságára és abszurditására. 

Nem sötét víziót szeretnénk a nézők elé tárni, hanem sokkal inkább egy elgondolkodtató, minden elemében játékos, sőt humoros görbe tükröt, melyben jól megfér a leleményes ember felmagasztalása, de hanyagságának bírálata is. Jelenetek laza füzére bomlik ki a nézők előtt, melyekben jövőnk bizonyos szituációi egyszerre humoros és keserédes mivoltukban tárulnak fel – Hogyan öltöztessük fel az iskolába igyekvő gyermeket, ha reggel még -20°C, napközben viszont már +20°C van? Készíthet-e a műanyagok titkos életéről dokumentumfilmet David Attenborough, ha már nincsenek állatok? Mi is az ember, találékony félisten vagy inkább majom… a szakadék szélén? 

Kozma Gábor Viktor rendező a darabról:

„Nem csak az én generációmat érinti a klímaváltozás, de engem kifejezetten foglalkoztat a téma. A 2018-as IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) jelentés óriási lökést adott ebben. Sokat gondolkoztam, hogy egyéni felelősség szintjén mit tudok tenni a klímakatasztrófa elkerülése érdekében. Emellett alkotóként is érdekelt, hogyan tudok hozzányúlni a színház eszközeivel egy ilyen nehéz témához anélkül, hogy az előadás didaktikussá válna. Különösen foglalkoztat, hogy a klímakérdés hogyan kapcsolódik a különböző társadalmi jelenségekhez, a fogyasztói társadalom logikájához, a popkultúrához és a médiához” – nyilatkozta a rendező a produkcióról a Librariusnak.

„Nehéz úgy beszélni a darabról, hogy nem lövöm le a poént. A 999 egyfajta álomdramaturgiára épít. A központi karakter víziója, álma, szorongása, félelme áll a középpontban. A jelenetek dramaturgiája és kapcsolata töredékes szerkezetű. Vannak vissza-visszatérő történetszálak, és akadnak egyszeri villanások is. Mindezt a főszereplő szemszögéből láthatjuk. Az előadást közösségi alkotással, a színészek improvizációja alapján hoztuk létre. A darab összeszerkesztésében Bélai Marcelnek és Kiliti Krisztiánnak is nagy szerepe volt. A próbák során használtuk a Viewpoints-technikát is, mely a posztmodern táncból inspirálódott, de alapvetően színházi tréningtechnika” – tette hozzá. A teljes interjú ITT olvasható.