A projekt célja, hogy napjaink legégetőbb témáját, a klímaválságot és annak lehetséges hozadékait olyan kontextusba helyezze, amely egyszerre képes rámutatni a helyzet komolyságára és abszurditására.

A 21. század hajnalán, a klímakrízis közepette, egyre több apokaliptikus „forgatókönyv” születik a nem is túl távoli jövőről. Azonban az olvadó jégsapkák, a lángoló esőerdők és az olajfoltos óceánok háttérfüggönye előtt ott áll a mindenkori ember, aki élni akar.

Nem is akárhogy: ugyanúgy, ahogy eddig vagy talán jobban. Éppúgy, mint a szikláját görgető Sziszüphosz, az egyre gyakoribb katasztrófák és extrém életkörülmények ellenére is, megpróbálja fenntartani jól megszokott kényelmét. Ez az „alkalmazkodás” meddig válhat a hasznunkra, és mikortól fordulhat át egyfajta szemellenzős „nemtörődömségbe”?

Mit vagyunk hajlandók feláldozni azért, hogy megtartsuk látszólagos jólétünket? Milyen abszurd helyzeteket szülhet a mindennapi élet, ha a klíma-katasztrófa már bekövetkezett és következményei hétköznapjaink részévé válnak? Milyenek ezek a hétköznapok egy kiszámíthatatlan bolygón?

Az előadás többek között ezekre a kérdésekre kíván reflektálni a színház korszerű eszközeinek segítségével, illetve társművészeti elemek (tánc, fizikai színház, zene, vetítés) bevonásával.

A közösségi alkotás – devised theatre – útján, saját ötletekből, szövegekből, valamint improvizatív fizikai tréning (Viewpoints-technika) által megvalósuló projekt célja, hogy napjaink legégetőbb témáját, a klímaválságot és annak lehetséges hozadékait olyan kontextusba helyezze, amely egyszerre képes rámutatni a helyzet komolyságára és abszurditására.

Játsszák: András Gedeon, Balogh Fanni, Csépai Eszter, Nagyhegyesi Zoltán Szekeres Blanka és Zádor Fanni
Dramaturg: Kiliti Krisztián
Látványterv: Szőke Zsuzsanna
Zeneszerző: Pásztor Márk
Rendező: Kozma Gábor Viktor

A társulatról:

A Vadász Esélye 2019-ben alakult budapesti színházi alkotóközösség, melyet három Marosvásárhelyen végzett alkotó, Bélai Marcel, Gaál Attila Csaba és Kozma Gábor Viktor vezet. A társulat identitását egy erős autoritással rendelkező személy helyett a folyamatos kutatás közös igénye formálja. A társulat neve Pilinszky János utolsó interjújából származik.

Az alkotók munkájuk központi részének tekintik a költő által említett egyszerre aktív és passzív koncentrációt, a folyton elmúló pillanat lényegi megragadását. A társulat kohéziós erejét és az alkotók egyéni fejlődését a társulat rendszeres színésztréning-módszerekkel tartja fenn.

Színházi előadások létrehozása mellett a színházpedagógiai és alkalmazott színházi tevékenységek szervezését és vezetését is fontos feladatunknak tekintik.

Az Őze Lajos Művészeti Iskolában 2020-tól kezdtek rendszeres drámafoglalkozásokat tartani. Gaál Attila Csaba vezetésével idén első alkalommal került megrendezésre a pályakezdőkre fókuszáló összművészeti fesztivál, a Fiatalok Szabadtéri Színpada. A közös tevékenységeken túl Kozma Gábor Viktor a 2020-21-es tanévtől a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház- és Film tanszékén tanársegédi pozíciót tölt be.