Anger Zsolt mindig örömmel néz az új kihívások elébe: ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a népszerű színész, rendező jelenleg szakácsiskolába jár. „Szakmai gyakorlatát” pedig részben a Duna Televízión futó Főmenü című műsorban tölti. A kulturcafe.hu-nak büszkén mesélt első televíziós rendezéséről, és közel 30 éve tartó hobbijáról, a fotózásról is.
“Nekem az egyik fő kihívás az az, hogy Tomi hihetetlenül tisztán dolgozik. Ha össze kellene hasonlítanom a kettőnk munkáját, azt mondanám, őt főzés közben olyan rend és tisztaság veszi körül, mintha egy svájci laboratóriumban járnánk, míg az én konyhám inkább egy cipészműhelyre emlékeztet. Ez a kettőnk közötti különbség – most még. A másik nehézség pedig, hogy engem színészként egész életemben arra treníroztak, és én is folyamatosan arra trenírozom magamat, hogy a kamera nem létezik, tehát hogy munka közben nem szabad tudomást vennem róla, hogy engem „figyelnek”. Na, most ebben a műsorban kifejezetten a nézővel kell kommunikálnunk, mert a televíziózásnak ebben a műfajában nagyon fontos, hogy ne zárjuk ki a közönséget abból, ami történik” – fejtette ki a színész, aki jelenleg szakácsiskolába is jár és ha minden jól alakul, nyárra meglesz a szakács képesítése.
“Színészként mindig is megvolt bennem a vágy, hogy valami kézzel fogható dolgot alkossak, vagy mutassak fel, amit le lehet tenni az asztalra. Valamit, amiről egzakt módon lehet beszélni, mert a színészet nem ilyen. Úgy tűnik, hogy nálam a főzésben testesül meg ez a vágy” – tette hozzá.
Míg korábban színészként erősítette az RTL Klubon futó A Tanár csapatát, a széria harmadik évadában két epizódot rendezett is: “Engem színészként mindig izgatott, hogy mi történik a kamera mögött, és ezért már a sorozat korábbi forgatásain is árgus szemmel figyeltem: igyekeztem kihasználni minden percet és alkalmat, hogy minél többet magamba szívjak abból a szakmai tapasztalatból, ami ott összpontosul, mert A Tanárban nagyon jó stábbal dolgozunk, igazán profi szakemberek tevékenykednek minden szekcióban.”
Arról szólva, könnyebb-e a közös munka, ha valakihez barátság fűzi, azt felelte: “Számomra ez egy paradoxon, amiről a Chicago című film jut eszembe: méghozzá az a jelenete, amikor a végefelé Welma Kelly felajánlja Roxie Hartnak, hogy dolgozzanak együtt. Roxie visszautasítja az ajánlatot. “Miért?” – kérdezi Velma. “Mert utállak” – feleli Roxie. Erre Velma így reagál: „Egy szakma van a világon, ahol ez nem számít. És ez a showbiznisz” Tehát egyfelől hiszek abban, hogy igazán jó színészeknek, meg jó alkotóknak teljesen mindegy, hogy milyen viszonyban vannak egymással, ugyanakkor meg abban is hiszek, hogy sok szempontból megkönnyíti a közös munkát, ha olyan partnerrel dolgozom, akivel jóban vagyok, akit szeretek, és akit nagyra tartok.”
A teljes interjú, amelyben terveiről és a fotózáshoz fűződő viszonyáról is beszél ITT olvasható.
Fotó: Sárosi Zoltán