Galambos ErzsiBalázsovits LajosLovas RoziBata ÉvaWunderlich József
  • facebook
  • instagram
  • 2021. december 7., kedd
    banner_bigBanner3

    “A bábu háromszor születik” – Egy régi interjú Bródy Vera bábtervezővel

    2021. január 23., szombat 09:17

    96 éves korában, január 5-én, Párizsban elhunyt Bródy Vera bábtervező, díszlettervező. Jellegzetes, szeretetreméltó bábfigurái azonnal a gyerekek kedvencei lettek. Ő alkotta meg a többek közt a Mazsola bábfigurát, a Fából faragott királyfit, és Misi Mókust is. Egy vele sok évvel ezelőtt készült interjú újraközlésével emlékezett rá az Artportal.

    (…)

    Bródy Verának két otthona volt, az egyik Párizsban, ahol  magyar és francia barátaitól körülvéve, 1968-tól férjével, Armand Mayerrel a Sorbonne  Egyetem germanisztikai professzorával élt, a másik a budapesti Bábszínház. Miközben a bábművészet megbecsült művésze lett Franciaországban is, szeretett Bábszínházától és annak társulatától egy pillantig sem szakadt el. (…)

    Bródy Verától január 13-án búcsúztak barátai a Père-Lachaise temetőben.

    Egy sok évvel ezelőtt, 2000-ben készült és a Pannon Tükör című folyóiratban megjelent beszélgetésben  franciaországi tevékenységéről is sok szó esik.

    Az életrajzából az derül ki, hogy 1947-ben a színészi pályán indult el. A kérdésre, mikor és miért hagyta ott a színpadot, és hogyan került a bábok világába, Bródy Vera elmondta: “Onnan kell kezdenem, hogy az anyám azt akarta, legyek hegedűművész, mivel a családban sok zenész volt. Nyolcéves koromban kezdtem hegedülni tanulni, és még a háború után is folytattam egy ideig, de én tudtam, hogy nem leszek hegedűművész. Későbbi pályámon persze sokat segített a zenei előképzettség. A rajzolás és a színészet érdekelt igazán. Beiratkoztam Makay Margit iskolájába, és mellette a Képzőművészeti Gimnázium esti tanfolyamára is jártam. Néhány hónap elteltével, egy véletlen folytán Várkonyi Zoltán leszerződtetett a Művész Színházba. Ez úgy történt, hogy egy meghallgatáson, ahova én csak elkísértem a többieket, be kellett segítenem egy növendéktársamnak, aki már hosszabb ideje tanult Makaynál, s mit tesz Isten, nem őt szerződtették, hanem engem.

    Bekerülni az egyik legjobb fővárosi színházba és együtt dolgozni a legnagyobb szí­nészekkel, olyan nagy lehetőség, ami ritkán adatik meg egy fiatal színinövendéknek, és bizonyára tehetséges is volt, ha Várkonyi Zoltán felfigyelt önre. Arról szólva, hogy lehet, hogy mégsem maradt ezen a pályán, kifejtette: “Saját hibámnak köszönhettem. Várkonyi ugyanis megkért, hogy tanuljak meg egy szerepet, mert lehet, hogy be kell majd ugranom. Én nem vettem komolyan, nem készültem fel, és tényleg szükség lett volna rám. Erre Várkonyi azt mondta, hogy menjek el vidékre, és ott tanuljam meg, mi a színház. És igaza volt. Korán jött a lehetőség, túl korán, hiszen tényleg fogalmam sem volt róla, mit is jelent igazából a színház. De azért nem volt hiábavaló ez a több mint egyéves ott-tartózkodás. Sok mindent megtanultam, aminek később nagy hasznát vettem.”Feladtam a harcot, mert úgy éreztem, hogy ez nem az én világom. A rajzolást viszont továbbra is folytattam. Akkoriban jött Budapestre Obrazcov, a világhírű szovjet bábművész, és véletlenül elkerültem egy előadására. Annyira meglepett és annyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy megvettem Bod Lászlónak, a Bábszínház akkori igazgatójának a könyvét. Elolvastam, majd csináltam három bábfejet, és jelentkeztem ve­lük a színházban. Fel is vettek, igaz, nem annak, amire én számítottam, hanem titkárnőnek. Ez nem sokkal az államosítás után történt, és tulajdonképpen akkor kezdett kialakulni a Bábszínház. A plakátok egy részét Bálint Endre tervezte, Jakovits József volt a műhely vezetője, és később a díszletműhelyben dolgozott Ország Lili és Márkus Anna. Jakovits javasolta az igazgatónak, hogy tegyen át engem a műhelybe. „Minek neked egy rossz gépírónő, amikor nekem szükségem van rá a műhelyben, mert ügyes keze van és jó formaérzéke” – mondta. Én boldog voltam, hogy odakerültem, annak ellenére, hogy a fizetésem kevesebb lett. Eleinte csak a kivitelezést csináltam, később már terveztem is. Az első önálló munkám a „Misi Mókus kalandjai” volt” – mesélte Bródy Vera.

    Arról is mesélt,hogyan születik meg egy bábfigura: “A tervező elkészíti a terveket, de ezek nem művészeti rajzok, csak arra valók, hogy a műhelyben megcsinálják utána a nagyított rajzokat. A tervezés több dologból tevődik össze. A kiindulópont az, hogy kit ábrázol a figura, milyen a jelleme, azután el kell dönteni, milyen anyagból készüljön, milyen legyen a szerkezete. A bábjátéknál a mozgásnak majdnem olyan jelentősége van, mint a balettnél, ezért a tervező egyben a mozgást is megkomponálja. Mielőtt a színész kezébe adná a bábot, már van egy elképzelése arról, hogy az hogyan fog mozogni. Fontos mozzanat a fejek mintázása is. A tervezőnek és a technikusnak szorosan együtt kell dolgoznia, közösen kell megoldásokat találniuk. Azután jönnek a színészek, kézbe veszik a bábot, ők is mondanak valamit, amin az ember elgondolkodik. A bábu háromszor születik: először, amikor megtervezi az ember a szöveg után, másodszor, amikor elkészül a mű­helyben, és harmadszor, amikor színpadra kerül, és igazából ott dől el a sorsa. (…) A jó tervező szinte társrendező. Meg kell tanulnia játszani is, hiszen nem adhat a színész kezébe valamit, amiről nem tudja, hogy azzal mit lehet csinálni.”

    A teljes interjú ITT olvasható.

    A szöveg a Pannon Tükör c. folyóiratban megjelent interjúból származik.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2021 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram
  • nka