Péterfy BoriMannaHegedűs D. GézaPinceszínházWunderlich JózsefKecskemét
  • facebook
  • instagram
  • 2021. június 13., vasárnap
    banner_bigBannerPost

    “A bábvilág egy csodálatos, szürreális, abszurditásra képes, transzcendens, mateforikus színházi nyelv”

    2021. június 10., csütörtök 08:06

    A báb műfaj számos lehetőséget kínál az ifjúsági irodalom feldolgozására és a gyerekek vagy felnőttek aktuális problémáinak körüljárására. Hazai társulatok meséltek a kortárs báb céljáról a Kortárs Online-nak.

    Forrás: Kortárs Online

    „A művészek és a közönség oldaláról is nagy munka kezdődik” – kezdi a beszélgetést a pandémia utáni időszakról Asbóth Anikó, a Vojtina Bábszínház igazgatója, aki úgy látja, az emberek „kulturális tartalékai” mostanra kiürültek, és szükségük van művészetekre, így bábelőadásokra is.

    A társulat ezért a csonka évadban elmaradt bemutatók felújításával folytatja a közönség előtti munkát, továbbá két nagyobb projekt megvalósításán dolgozik. „A Vojtina szellemi útjának fő iránya elsősorban a magyar népmesékre épülő, magyar gyökerű, irodalmi és népmesei mondaköröket rendez színpadra, kizárólagosan. Egy évadban több mint ötszáz ilyen előadást játszunk, míg négy-öt kiállítást szervezünk.”

    „Mi úgy döntöttünk, nem állítjuk le a színházat, tevékenységünket online folytattuk rengeteg új kihívással, melyekből tanultunk és felismertük, mennyi mindent kell még tudnunk. Mára azonban biztos, az online előadások soha nem fogják pótolni az élő színház varázsát.”

    A Kabóca Bábszínház – mint 70 százalékban tájelőadásokat játszó társulat – számára kérdéses, hogy az első olyan évadban, amelyben a nyár folyamán tóparti városok látogatását tervezik előadásaikkal, milyen számban vonzzák majd a közönséget. „Az előttünk álló időszakban több balatoni helyszínen szeretnénk játszani, ugyanakkor ez egyfajta átszervezést is igényel, hiszen így nyáron, a klasszikus színházi szünidő alatt vagyunk aktívak. A szervezett közönség hiánya ugyanakkor más típusú előkészítést igényel, ezért a településekkel már felvettük a kapcsolatot. Erre az alkalomra létrehozott szabadtéri produkciókat tervezünk bemutatni, amik kedvezőtlen időjárás esetén jól működnek előadósátrainkban is. Ez egy olyan lehetőség, amivel élnünk kell” – mondja Szőke Kavinszki András, és hozzáteszi: fontos, hogy előadásaik a főszezonban is eljussanak minél több gyerekhez, hiszen nyáron rengeteg család tervezi szabadságát a környéken.

    Ellinger Edina, a Budapest Bábszínház igazgatója a korosztályi kérdésről így vélekedik: „Misszióként tekintünk arra, hogy előadásaink széles korosztályban jussanak el a nézőinkhez, tehát nulla évestől a felnőttkorig. A darabválasztásainkkal igyekszünk betömni a generációs lyukakat. Ennek szellemiségében készül jelenleg A Szerb Antal-kód avagy a Pendragon legenda című ifjúsági produkció, de mellette próbálunk új csecsemőelőadást is Rügyek és gyökerek címmel, melynek főpróbáját a Föld napjához igazítottuk, mivel mind díszleteiben, mind témaválasztásában kapcsolódik a környezetvédelemhez.”

    A bábszínház fontos bázis a fővárosi óvodások és alsó tagozatos diákok számára, a nehézség – mint az élet számos más területén is – a kamaszkorral kezdődik.

    „Tudatosan dolgozunk a felsősök és gimnazisták figyelmének fenntartásán, hiszen a bábszínház számukra is sok értéket közvetít. Ezt a törekvést támogatja a Helló, Héraklész! előadásunk, amit jövőre mutatunk be kifejezetten a tizenévesek számára. A produkció különlegessége, hogy itt egybemosódik az élő színház a bábszínházzal.” (…)

    A műfaj és a korosztály méltatlan összemosását hangsúlyozza Kocsis Rozi is, az idén 30 éves Vaskakas Bábszínház igazgatója. A vidéki nagyvárosi társulat vezetője szintén fontosnak tartja az életkori sajátosságokra reflektáló előadások különválasztását. Ebből adódik, hogy a társulat a csecsemőktől a felnőttekig mindenki számára tartogat érdeklődésre számot tartó produkciót. A művésznő, ha a báb feladatáról van szó, a szabadság létét és éltetését említi, míg az alkotói oldaláról a szakmai felkészültségre hívja fel a figyelmet. „Itthon a bábszínházakat sokáig nem ismerték el művészeti intézményekként, figyelmet is alig kaptak, méghozzá alapos indokkal.

    Évtizedeken keresztül nem volt megfelelő helye a műfajnak a felsőoktatásban, így presztízse sem.

    A bábvilág egy csodálatos, szürreális, abszurditásra képes, transzcendens, mateforikus színházi nyelv, ami több évszázados gyökerekkel rendelkezik. Az egyik darabban dinamikus kesztyűs bábbal, a másikban költői vajanggal, a harmadikban fentről mozgatott marionettel dolgozunk. Mert mindegyik mást tud, mindegyik más jelképeket hordoz, végtelen asszociációkkal.”

    „Nagy szerencse és sok munka, hogy vége a képzettség nélküli bábosok korának. Bár az utcáról belépő művészek általában nagy tehetségek, de valljuk be, hogy megfelelő képzettség nélkül nem tisztességes színházat csinálni. Ezért fontos, hogy a próbákat megelőzően szakemberek trenírozzák az előadókat a színészi technika tökéletesítése érdekében, különösen, ha egy régen használt eszközről van szó. Ilyen a marionett, ami sokáig perifériára esett a társulatnál, de A lilahajú tündér esetében újra előtérbe került” – mondja Sramó Gábor, a Bóbita Bábszínház igazgatója majd hozzáteszi: a műfaji sokszínűség hátterében a színház puszta topográfiája áll.

    Egy vidéki társulat ugyanis nem számíthat kizárólag a városi közönségre – feladata, hogy a környező települések lakóit is megszólítsa előadásaival a csecsemőktől a gimnazista korosztályig a dramaturgiai változatossággal.

    Forrás: Kortárs Online

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2021 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram
  • nka