A beszélő köntös – Új zenés színházi adaptáció készült Mikszáth történetéből
2022. április 20., szerda 09:44
Bemutatták a Komáromi Jókai Színházban Mikszáth Kálmán A beszélő köntös című regényének színpadi zenés adaptációját. A történet a török megszállás idejében játszódik, a játék helyszíne Kecskemét városa, mely még ezekben a nehéz időkben is megőrizte függetlenségét. A szabadságnak azonban ára van: a törökök is, a kurucok is, a labancok is szabad prédának tekintik, sarcolják, fosztogatják a várost.
A beszélő köntös ősbemutató: új zenés színházi adaptáció készült Mikszáth történetéből, nagyszerű hazai alkotók közreműködésével. Olyan előadás, mely az idők folyamán klasszikus irodalommá vált Mikszáth Kálmánt közelebb hozza az ifjúsághoz – írja a ma7.sk portál.
„Irodalmi nagyhatalom vagyunk, s ez a pozíció már Balassival, Csokonaival elkezdődött, s a 21. században is tartjuk ezt a helyzetünket. Én személy szerint sosem tettem különbséget a kortárs és klasszikus irodalom között, számomra a kortárs klasszikus és a klasszikus mai. Talán ezért is döntöttem egy klasszikus regényadaptáció mellett. Mikszáth regénye számomra egy groteszk irodalmi alkotás, hiszen gondoljunk csak bele, ahelyett, hogy a kecskeméti városatyák megoldanák a problémáikat, azt kérik, hogy szűnjön meg a vásár, hogy ne kelljen foglalkozniuk a kérdéssel. Ami számomra még nagyon érdekes ebben a történetben, hogy a szerző a társadalom perifériájáról választ főszereplőt, így az előadás jó lehetőség arra, hogy a másság elfogadására nevelje a fiatal nézőket. Ez az előadás sok nagyszerű felvidéki művésznek ad lehetőséget és teret a megmutatkozásra. Én nagyon bízom benne, hogy a hazai művész elit is létrehozhat olyan alkotást, amely túlmutat a régió határain.” – nyilatkozta Gál Tamás, Jászai-díjas művész, az előadás rendezője.
A beszélő köntös igazi családi előadás, a fiatalabb nézőknek épp olyan színházi élményt kínál a fordulatokban gazdag történet, az akciójelenetek, a török-labanc-kuruc támadások, mint szüleik számára, akik kisebbségi helyeztünk abszurditásán, kiszolgáltatottságunk és ügyeskedéseink komikusságán tűnődhetnek el.
Az előadás szereplői: Matusek Attila, Szélyes Ferenc, Kiss Szilvia, Szabó Viktor, Köleséri Sándor, Kossuth-díjas Boráros Imre, Olasz István, Bernáth Tamás, Ollé Erik, Jászai Mari-díjas Dráfi Mátyás, Molnár Xénia, Panyi Ágota, Nagy László, Béhr Márton, Vadkerti Imre, Gál Tamás, Culka Ottó, Ifj. Erdélyi Zoltán, Varga Benjámin.
A beszélő köntös díszlettervezője Szőke Anita, jelmeztervezője Szélyes Andrea, zeneszerzője Lakatos Róbert. A dalszövegeket Laboda Róbert jegyzi. A zenés darab koreográfusai: Demcsák Ottó, Csenky Nikoletta, Gálik Gábor.