gate_Bannergate_Banner
PinceszínházRózsavölgyi SzalonVígszínházFigeczky Bence
  • facebook
  • instagram
  • 2024. február 24., szombat
    banner_bigBanner4

    „A bőröm a ruhám” – Interjú Simkó Katalinnal

    2022. április 16., szombat 10:55

    Március óta a Szkénében látható a Dollár Papa Gyermekei Móricz-adaptációja, az Árvácska. Az előadás kapcsán Simkó Katalinnal beszélgettünk. 

    Ajánló az előadás elé:

    Móricz a legenda szerint 57 éves korában a mai Szabadság hídon találkozik egy fiatal lánnyal, aki öngyilkosságra készül. Felkarolja és befogadja a volt lelencet, akinek megrázó történeteiből ihletet merít új novelláihoz és Árvácska című regényéhez. A Csibe által elmesélteknek inkább szerkesztőjeként mintsem szerzőjeként, kegyetlen naturalizmussal ábrázolja a Magyarországon uralkodó élet- és léleknyomort.

    Az árva kislány passiótörténetében az egész társadalom traumái és megváltás utáni vágya tükröződik. Állami Árvácska élete az ártatlanság és tisztaság megmaradásának lehetetlenségéről beszél. Móricz tudja, hogy az írásaiban felvetett problémákra sokszor nincs felelet és nincs megoldás, talán csak balzsam és vigasz. Ez a legtöbb, amit szereplőinek és olvasóinak fel tud kínálni, amikor már nincs remény, s amikor már az ember sorsának jobbra fordulása lehetetlennek látszik.

    Szereplők: Georgita Máté Dezső, Kulka János, Messaoudi Emina, Ördög Tamás, Simkó Katalin, Stork Natasa, Terhes Sándor, Török-Illyés Orsolya, Varga Lana
    Továbbá: Jegesi Virág/Varga Luca és Engárd Emil/Lévai-Rázsó Rafael Florián 
    Jelmez: Je Suis Belle – Dévényi Dalma és Kiss Tibor
    Dramaturg: Bíró Bence
    Rendezőasszisztens: Herpai Rita
    Rendező: Ördög Tamás

    Interjú Simkó Katalinnal:

    Mi hatott rád jobban a regényből és mi a filmből? 

    A regény sokkal erősebben hatott rám. A próbák elején egyetlen este elolvastam újra és nem tudtam letenni, nagyon eltalált érzelmileg. Móricz bámulatos módon mászik bele az ember lelkébe és előhozza a mindannyiunkban élő védtelen, tiszta kisgyermeket. Egyedülálló, ahogy érzékeltetni tudja a magányt, az esendőséget. A repetitív, végtelenített vágyakozás a soha be nem teljesülő boldogság után: maga a pokol. A filmből a nagyszerű színészi pillanatok, leginkább a kislány tökéletes jelenléte maradt meg.  

    Van-e bűne Árvácskának?

    A regény Árvácskájának nincs. A mi előadásunk gyermek Árvácskájának sincs. A felnőtt Árvácskának már komplikáltabb a helyzete. Az előadás egy fikció, ami a regény, valamint különböző dokumentumok alapján a Móricz-Csibe viszonyból kiindulva íródott meg. Megjelenik benne a világnak az a furcsa jelensége, hogy bűnök, tévedések, kérdések és elakadások sokaságát hurcoljuk magunkkal, generációkon keresztül. 

    Találkoztál-e olyan gyerekkel a privát életedben, aki áldozat lett, bántalmazták – akár szexuálisan? Mi volt a története?

    Igen, találkoztam. Évek óta járjuk az országot a Soha senkinek című tantermi előadással. Ezt mindig egy feldolgozó beszélgetés követi – szakértővel. Számos fiatal volt, aki valamilyen módon tudtunkra adta, hogy érintett. Sokan közülük segítséget is kértek, miután megnyitott bennük valamit ez a téma. A személyes történetüket nem ismerem és nem is szeretném ismerni, azonban szintén ezen az előadáson keresztül megismertem egy pszichológust, aki kifejezetten gyermek áldozatokkal foglalkozik. Ő mesélte, hogy a kicsi gyerekek leggyakrabban metakommunikatív eszközökkel üzennek. Volt egy kisfiú, aki úgy fejezte ki azt, ami történt vele, hogy hátra nyúlt a popsijához. Ezt a gesztust beleraktam az előadásunkba.   

    Játszottál Kulka Jánossal korábban? 

    Ez volt az első találkozásunk. Volt bennem némi szorongás az elején, hogy egy ekkora tudású színész van mellettem, talán egy kicsit meg is akartam felelni a helyzetnek. Nagyon megszerettem Jancsit, ez az egyik nagy ajándéka ennek a darabnak. Bizonyos pillanatokban sokat segített a próbákon és nagy erőt ad a jelenléte az előadásokon is.    

    Nehéz volt leküzdeni, hogy az előadás nagy részében meztelenül kell a színpadon lenned?

    Nem volt könnyű feladat. Nálam a színpadi meztelenségnek hosszú története van. A főiskola utáni években szigorúan tartottam magam ahhoz, hogy nem vállalok meztelenséget, még nyílt színen való átöltözés kedvéért sem. Aztán jött A nagy füzet című előadás a Szkénében, ahol a rendező, Horváth Csaba olyan esztétikai és művészi értéket képviselt, hogy meggyőzött a hitelessége arról, hogy érdemes néhány perces meztelenséget vállalni a darabban. Ilyen mértékű meztelenséget, mint az Árvácskában, soha korábban nem csináltam és az, hogy most így van, nem jelenti egyértelműen, hogy később, más munkában is lesz ilyen. Az adott helyzettől függ. A színpadi meztelenség kérdése megosztó és bonyolult téma. Van olyan színész, rendező, aki teljes mértékben elutasítja, van, aki elvárja és egyértelműen szükséges színházi eszköznek tekinti. Van olyan rendező, aki rögtön az elején el akarja dönteni, hogy lesz-e és eszerint választ színészt, van, aki a folyamat közben látja meg, hogy van-e rá szükség. Van, aki tapintatosan együttműködik a színésszel és van, aki nem. Ezen kívül az adott darab és szerep is kijelöli az utat. Tomi (Ördög Tamás, az előadás rendezője – szerk.) nagyon türelmes és diszkrét volt ilyen téren, de volt egy határozott elképzelése. Mielőtt elkezdtünk dolgozni, tudtam, hogy elkerülhetetlenül szükség lesz meztelenségre, de azzal, hogy mekkora mértékben, csak a munka kezdetekor szembesültem. Sokáig volt bennem egy bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e ezt így bevállalni. Volt egy próba, amikor egyszer csak levettem magamról a próbainget, onnantól bugyiban voltam, majd a főpróba héten ez is lekerült. A bemutató után eltelt néhány előadás, mire megnyugodtam és úgy éreztem, hogy megérte. Ma már nem tudnám máshogy elképzelni, nem is igazán jut eszembe közben. A bőröm a ruhám.  

    Érezted e akár próba, akár előadás közben bármelyik jelenetnél, hogy nem bírod lelkileg elviselni azt a tragédiát, amit Árvácska megél, legszívesebben abbahagynád?

    Nem. Ez olyan, mintha a sebész azt mondaná, hogy most egy kicsit abbahagyom a műtétet, mert túl sok látszik a beteg húsából. A színészeknek általában van egy perverz vágyuk, hogy minél mélyebbre ássanak magukban és azt valamilyen úton, a szerep szavaival, helyzeteivel, viszonyaival kifejezzék. Minél durvább dolgokat kell megélni egy jó ízlésű, értékes előadásban, annál nagyobb számomra az öröm és a kielégülés.

    Ez már a harmadik helyszíne az előadásnak. Változik-e bármit egy-egy új helyszínen? 

    Minimálisan változik. Egy kicsit át kell hangolni az adott térre. Például máshová kell kifutni egy pillanatban, vagy esetleg nincs ajtó, amit be lehet csapni. De ez nem jelentős. Az egyetlen, kissé negatív változás a Teslában volt, mert az akkor épp felfutó esetszámok miatt távolabb kellett elhelyezni az első sort. A kezdeti helyszínen, a Trafóban annyira sokan akarták látni a darabot a bemutató utáni hónapokban, hogy várólista volt. Amikor jött a COVID-19, ezt a sikert teljesen szétverte. Sok-sok hónapnyi, többszöri kihagyás után nehéz volt újraindítani majdnem mindent. A Szkéné igen kedves hely számomra, és a dunaPart platformon 2019-ben itt bemutatott vendégjáték során kiderült, hogy nagyszerűen működik ebben a térben az előadás. Jó lenne az elmúlt két év viszontagságai után itt megállapodni és megnyugodni.    

    Időpontok:

    ÁPR 18. HÉTFŐ, 19:00 jegyvásárlás

    MÁJ 8. VASÁRNAP, 20:00 jegyvásárlás

    Fotó: Véner Orsolya

    banner_bigBanner1
    banner_bigBanner2
    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram