Október közepén tartották a Pelikán Fészek évadbeli első premierjét, amely egyben ősbemutató: Sághy Tamás játssza a Háy János művéből készült A cégvezető című sorsjátékot.
Ajánló a darab elé:
Korunk embere a cégvezető. A napi hajsza vagy megedzi, vagy egy életre megcsömörlik. Mindenből a legjobb jár neki: nőből, karórából, öltönyből, autóból. Ez határozza meg napi értékítéletét, életstílusát: marad a könyörtelen egyes szám első személy, az ÉN. Ehhez idomulnia kell feleségnek, szülőnek, gyereknek, mert a cég mindenek felett – és egy pillanat műve a bukás. A cégvezető humora, öniróniája, tragikomikus önreflexiója minden felnőtt néző saját története is…
Háy János azonos című regényéből Perczel Enikő dramaturg és Sághy Tamás színművész készített színpadi változatot. A munkában Hargitai Iván rendező segítette a színészt. Sághy Tamás régóta kacérkodott a gondolattal egy önálló est, monodráma gondolatával, aminek a megszületését végül a koronavírus okozta kényszerszünet tette lehetővé: a 370 oldalas regényből egy 1 óra 20 perces előadás jött létre.
“A főhős korunk embere, egy cégvezető, ami kicsit áttételes, hiszen a saját életünk alakításában mi magunk is “cégvezetők vagyunk”, mi alakítjuk lépéseinket, sorsunkat. Miközben a cége lassan birodalommá nő a magánélete ezen belül a családja szép lassan darabokra hullik. E folyamatot írja meg Háy rendkívül cizelláltan több szálon futtatva a cselekményt. A történet nem csak a magánéletet mutatja meg, hanem nagyon pontos társadalompolitikai vetülete is van. A társadalom morális és etikai állapotát is megkapja a néző egészen a ’70-es évek közepétől napjainkig. Számomra ezek a problémák, mind a magánéleti, a morális, a társadalmi nagyon érdekes és pontos volt olyannyira, hogy úgy éreztem belevágok a munkába és színpadra állítom” – nyilatkozta a darab kapcsán Sághy Tamás.
A Székesfehérvár.hu-nak azt is elmondta: “Valóban, nincs más, csak a szöveg meg én. És ha elmegy a szöveg – ami minden színész rémálma -, akkor nincs segítség. Ez egy elég nagy nyomás, sajnos még küzdök is kicsit az elejével, mert amikor elkezdem, olyan érzésem van, mint hogyha egy akkora hegyet kezdenék megmászni, mint a Csomolungma, nem látom a végét. Igazándiból a közepe táján kezdek el idegrendszerileg, vagy lelkileg „föllélegezni”, mert akkor már kezdem látni a végét. Most éppen azon dolgozom, hogy ne így menjek neki, hanem mint egy jópofa kirándulásnak, és az első métereket nézzem mindig. Aztán majd előbb-utóbb elfogynak ezek a méterek.”
“A cégvezető azt hitte, isten lábát fogja meg, amikor lapátra tette a régi feleségét, és beválasztott egy új nőt. Ő az, aki mindig helyes döntést hozott, ő az, aki mindig jókor volt jó helyen. Korunk hősének látta magát egy olyan korban, aminek nem volt hőse. Azt kérdezed, mi közöd hozzá? Te is cégvezető vagy, akár van bejegyzett céged, akár nincs, mert azt az embert, aki vagy, te vezeted. A cégvezető a te életed könyve. Rólad szól és a barátaidról, meg a rokonaidról, az osztálytársaidról, a gyerekeidről és a szüleidről. A cégvezető a helyes és helytelen döntéseid könyve, a céljaid és céltalanságaid, a cselekvésed és a tehetetlenséged könyve. A cégvezető mi vagyunk” – áll Háy János ajánlójában.
Vörösmarty Színház – Pelikán Fészek (Székesfehérvár, Kossuth u. 15.)