Miért jelentett oly erős inspirációt a művészetre a cirkuszok világa? Mi az a mágikus hatás, melyet a művészek meg akartak ragadni? Talán az egyszeri és megismételhetetlen pillanat, a szabadságvágy, a manézs, a feszültségkeltés, a vakmerőség, vagy épp az illúzió. Egerben, a Kepes Központban egy páratlanul gazdag kiállítás nyílt, mely ízelítőt ad abból, hogy a XIX. század végétől napjainkig milyen jelentős műveken köszön vissza ez a mágikus hatás: a cirkuszművészet.
Az egri Kepes Központ a kortárs művészet otthona. Ezúttal a cirkuszművészet ihlette műalkotásokból merít, és egy különleges kiállításon mutatja be, hogyan hatott a cirkusz világa a művészekre, egymás mellé helyezve a századforduló, a századelő, a modern és kortárs művészet alkotásait. A két szinten elterülő kiállítás intézmények, közgyűjtemények és magángyűjtők műtárgyaiból tevődik össze. Olyan művészek munkáit láthatjuk, mint Rippl-Rónai József, Aba-Novák Vilmos, Bortnyik Sándor, Scheiber Hugó, Márffy Ödön, Vaszary János, Szabó Vladimir, Vasarely, Tóth Menyhért, Derkovits Gyula vagy Korniss Dezső.
A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ alakuló múzeuma, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum saját gyűjteményéből közel száz műtárgyat kölcsönzött a kiállításhoz; zömmel festményeket, szobrokat és digitális grafikákat. Jól körvonalazott tematikák jelennek meg, melyek egyrészt a cirkuszművészet egyes kiemelkedő korszakaihoz, másrészt az egyes artistaszakmákhoz kötődnek.
A Cirkusz / Művészet / Alkotás címmel meghirdetett nyílt alkotóművészeti pályázat egyes díjnyertes művei is megtekinthetők a kiállításon, többek között Budaházi Tibor: Cirkusz 1-2. festményei, Felsmann Tamás Air Space No 5-6-7. digitális giclée nyomatai, Ronga Eszter: Cirkusz festménye, Urbán Ádám fotósorozatai, Fonák Tamás, Mező András Pocok, Papp Szilvia: Hepp! három csatornás interaktív videóinstallációja, és Győri Katinka Cirkuszi plakátsorozata.
A kiállított anyagok mellett a fiatalok számára izgalmas programot rejtenek a múzeumpedagógiai interaktív játékok, melyek iskolai csoportok és családok, egyéni látogatók számára is nyújtanak szórakozást. A Fejetlenség a porondon játékban tényleg fejetlenség van: a porondmester, a bohóc és az oroszlán ugyanis elveszítette a fejét.
A játékos segíthet a cirkuszon, ha – végigjárva a kiállítást – bekapcsolódik a produkcióba. A végén jutalmul rendet tehet a porondon: a dombornyomóval a helyére illesztheti a porondmester, a bohóc és az oroszlán fejét. A fiatalokat a kötéltáncosokat bemutató kiállításhoz kapcsolódó különleges VR-élmény is várja: a szemüveg segítségével kötéltáncossá válhatnak, és átélhetik, milyen érzés több méteres magasságban egyensúlyozni.
A kötéltánc a tárlat anyagában is fókuszba kerül: egy sajátságos, interaktív tablókiállítás mutatja be a cirkusztörténet hazai és nemzetközi érdekességeit, plakátokat, fotókat és rekviziteket.
Ez a rendhagyó tudományos ismeretterjesztés a múzeumi anyagon keresztül segít eligazodni a kötéltánc zsánervilágában. Ugyanitt hat nagyméretű tabló összegzi a kötéltánc cirkusztörténeti érdekességeit az ókortól napjainkig, bemutatja a kötéltáncos trükköket, a feszített-, a ferde- és a lengődrót sajátosságait, híres magyar kötéltáncos artistaművészeket.
A kiállítás kurátora: Dr. Bardi Terézia művészettörténész
További információk a Kepes Intézet oldalán olvashatók.
Forrás: MTI, Prae.hu