1622. január 15-én látta meg a napvilágot minden idők egyik legnagyobb színházcsinálója, Jean-Baptiste Poquelin, aki Moliére néven írta be magát a drámatörténetbe. Születésének 400. évfordulóját ünnepli az egész teátrumi világ. Ehhez az ünnepléshez csatlakozik az Uránia Nemzeti Filmszínház Moliére 400 sorozata, amely a Francia Intézet együttműködésével a Comédie-Francaise öt kivételes produkcióját hozza el a mozivászonra – Párizsból Budapest szívébe.
A Moliére házának is nevezett Comédie-Francaise a legtekintélyesebb francia színház, amely 1680-ban, Moliere halála után néhány évvel alakult meg, részben az ő elárvult társulatából. A nagy drámaírót a mai napig csak „Patron”-nak, azaz „Főnök”-nek nevezik az intézményben, és nem múlhat el évad anélkül, hogy ne játszanák valamelyik darabját. Idén, a jubileumi év tiszteletére kilenc művét tűzik műsorra, amelyek közül A képzelt beteg, a Tartuffe, A fösvény és Az úrhatnám polgár világszerte látható lesz a kiválasztott mozikban.
Az Urániában, ahol ez a válogatás egy ötödik darabbal, a Comédie-Francaise 2016-ban rögzített A mizantróp-előadásával is kiegészül, valamennyi produkciót magyar felirattal láthatjuk.
A vetítéssorozat március 3-án A képzelt beteggel indul, amit tavasszal még két előadás, ősszel pedig a tervek szerint további kettő követ.
A képzelt beteg Moliére utolsó színműve. Legendás, hogy a főszerepet alakító szerzőt röviddel az ősbemutató után, egészen pontosan a negyedik előadás alatt, a színpadon érte utol a vég: görcsös fájdalmak közt játszotta végig a darabot, majd otthonába térve meghalt.
A Comédie-Francaise-ben ma is látható az ereklyeként őrzött karosszék, amelyben utolsó szerepét alakította. A képzelt beteget most a 2007-ben elhunyt Claude Stratz rendezésében nézhetjük meg, amely óriási sikert aratott 2001-ben, s azóta is ebben a színpadra állításban játsszák.
A háromfelvonásos komédia főhőse a magát folyton betegnek gondoló Argan úr (Gérard Giroudon alakításában), neurózisai megszállottja, orvosok és patikusok jól fizető pénzeszsákja, akinek fiatal felesége is csak a halálát lesi, hogy végre megkaparinthassa az örökségét.
Április 7-én kerül mozivászonra a sorozat egyik kuriózuma, a Tartuffe, avagy a képmutató,
amelyet most a XIV. Lajos által betiltott, eredeti, háromfelvonásos változatban adnak elő – 1664 óta először. A vallási képmutatást pellengérre állító művet ugyanis az ősbemutató után a király – habár neki tetszett a darab – a francia katolikus püspöki kar tiltakozására levetette a műsorról. A Tartuffe betiltásának ügye életre szóló seb maradt a szerző számára.
Végül az 1699-ben bemutatott ötfelvonásos, finomított változat vált elfogadottá, elterjedtté. Az eredetit most Georges Forestier, a Sorbonne színháztörténész professzora rekonstruálta Isabelle Grellet segítségével a Comédie-Francaise számára. A darabot pedig a londoni NT Live-közvetítésekből is ismert belga rendező, Ivo van Hove viszi színre. A címszerepet Christophe Montenez alakítja.
Május 5-én következik Moliere egyik legkülönösebb darabja, A mizantróp.
Még 1664-ben, a Tartuffe-ügy idején kezdte írni, és 1666-ban mutatták be a Palais-Royal színpadán. A verses komédiát azonnal dicsérték a kritikusok. Címszereplője, az embergyűlölő Alceste – akit ezúttal Loic Corbery alakít – szakít mindennapi életünk megannyi képmutatásával, kíméletlenül mindenkinek a szemébe mondja a hibáit, rávilágít a környezetében élők ellentmondásaira és gyengeségeire. A komédiát Clément Hervieu-Léger, a Comédie-Francaise rendezőjének modern felfogásában láthatjuk.
Az évad a tervek szerint ősszel A fösvény és Az úrhatnám polgár közvetítéseivel folytatódik.
Az őszi időpontok meghirdetésére később kerül sor, a tavaszi három előadásra a jegyek már kaphatók.