Jászai Mari SzínházOSZTBodrogi GyulaVígszínház
  • facebook
  • instagram
  • 2024. április 21., vasárnap
    banner_bigBanner3
    banner_bigBanner4

    „A darab bemutatja, mennyire megkerülhetetlen a politika az életünkben” – Interjú Csarkó Bettinával, Hrisztov Tomával és Szekeres Mátéval

    2023. április 1., szombat 10:10

    Február utolsó napján mutatták be Éduard Louis Ki ölte meg az apámat c. darabját Szenteczki Zita és Kovács Domokos rendezésében a Jurányi Házban. A szereplők közül három pályakezdő bábszínésszel, Csarkó Bettinával, Hrisztov Tomával és Szekeres Mátéval beszélgetett tartalmi partnerünk, a Pótszékfoglaló önazonosságról és magabiztosságról, biztonságot adó önvallomásról, az előadás alapját jelentő könyv naplóbejegyzés-szerűségéről, az őszinteség és a politika kapcsolatáról…. Csatádi Gábor interjúja.

    További színházi tartalmak a PÓTSZÉKFOGLALÓN.

    Az önazonosságról mi jut elsőre az eszetekbe?

    Máté: Először a biztonságra asszociálok, mert aki önazonos, az elfogadja magát, úgy, ahogy van, megbarátkozva a jó és rossz tulajdonságaival, és ez  erős magabiztosságot képes adni.

    Bettina: Nekem is a magabiztosság jutott elsőre az eszembe, de ettől még rengetegen élnek önazonosan, akik egyébként nem magabiztosak. Magamat sem tartom rengeteg helyzetben annak, de próbálok önazonosan viselkedni. Megtalálni a korlátaimat, és esetleg át is lépni azokat. 

    …már maga az is biztonság, hogy tudsz ezekről a korlátaidról, tudod, hogy merre keresd és merre találd őket…

    Toma: Az önazonosságról talán az első gondolat, ami eszembe jut, az az, hogy mennyire ismerem magamat, mert ez az alapja egy kompromisszumok nélküli és természetes viselkedésnek, azaz a saját elveim szerint megnyilvánulni minden helyzetben. Manapság nagyon divatos lett ez a kifejezés, de érdemes lenne elgondolkodnunk azon, hogy mi is az igazi értelme.

    Ha már biztonság és önismeret: a Ki ölte meg apámat Louisa mennyire érezheti magát biztonságban?

    Bettina: Hogy Louis a megírt prózáin keresztül tudott vallani magáról, az érzéseiről, az apjával való kapcsolatának hibáiról, az már igen érett önismeretre vall. Ha csak magamra gondolok, akkor én például a szakdolgozatomat egy szubjektív témáról írtam. Az írás során egyre objektívabbá váltam magammal szemben, kezdtem megérteni, hogy mit és miért teszek úgy, ahogy. 

    Máté: Olyan, mintha Louis egy térképet rajzolna magának a saját életéről. Térképet saját magáról, a gondolatairól: “azért van erről vagy arról ilyen és ilyen gondolatom, mert gyerekkoromban ilyen és ilyen mintát, mintákat láttam…”- ez mindenképpen tudatosságot tükröz, ám hogy ez a fajta tudatosság egyben biztonságot is adna neki, ebben nem vagyok teljesen biztos.

    …a tudatosság valamilyen értelemben stabilitást is adhat…

    Máté: …igen, valamilyen értelemben mindenképp!

    Toma: Az egész könyv naplóbejegyzés-szerűen épül fel. Kegyetlenül őszinte, el tudom képzelni, hogy a vallomások és személyes történetek egyfajta terápiás erővel is bírnak Louis számára. Többször eszembe jutott, hogy milyen lehet ezeket a sorokat a családtagjainak visszaolvasni, de azt hiszem, hogy pont az őszinteség, tényszerűség és érzékenység teszi ilyen nagyszerűvé ezt a könyvet. A próbafolyamat elején megvettem franciául, mert kíváncsi voltam, milyen lehet eredetiben. A bemutató után kezdtem csak el olvasni francia nyelven, ami izgalmas élmény volt, mert Pallai Mara remek fordítása, amit akkorra már kívülről tudtam, végig ott volt a fejemben, párhuzamosan.

    Ááá, szóval te ily perfektül tudsz franciául?

    Toma: Fél évet kint töltöttem Erasmuson Párizsban, és folyamatosan igyekszem életben tartani a francia tudásomat.

    Toma említette, hogy nem lehetett könnyű ezt az őszinteséget visszahallani a családtagoknak. Mit gondoltok, miért  fontos a 2020-as évek első felében, hogy Louisnak ez a fajta őszintesége megmutatható legyen a színpadon?

    Toma: Szerintem attól jó a darab, hogy a szerző a saját példáján keresztül mutatja be, hogy a politika milyen nagyban befolyásolja az adott társadalomban élő egyén legintimebb szféráját is. Megmutatkozik, hogy a politika ténylegesen mennyire személyes dolog. Louis őszintesége miatt ez a szöveg olyan történetté változik, melynek elválaszthatatlan része a politika.

    …elcsépelt, mégis sokszor hallottuk az elmúlt két évtizedben konkrét társadalmi berendezkedésektől függetlenül is: “ne foglalkozzunk politikával, ne szennyezzük, ne terheljük vele a magánéletünket, mert a politika mocskos, csinálják azt a politikusok tőlünk valahol messze…”

    Máté: Talán mondhatom, hogy mindhármunkat az egyetemfoglalás idején foglalkoztatott leginkább a politika. Mert akkor éreztük legközvetlenebbül a saját bőrünkön. De azóta, én legalábbis azt vettem észre magamon, hogy bár nyomon követem, mi történik benne, mégis kicsit fel is húztam a politikával szemben magamban egy falat. Annyira töményen kaptuk az egyetemfoglalás idején a politikát, mindazt a negatív hatásköteget, ami abból felénk jött, hogy utána azt éreztem, picit hátrébb kell lépnem. Ekkor indulhatott el bennem is egy olyan rossz mechanizmus, amely miatt kicsit ki is vontam magam belőle. Hogy mindez  hátralépés, talán túlzott hátralépés is, akkor értettem, éreztem meg, amikor elkezdtük a próbákon olvasni ezt a szöveget. Talán azért nagyon fontos ez a darab, mert engem is rá tudott erre ébreszteni. Hisz az életünk így, ekképp zajlik, működik, jelen van benne a politika, és ne tegyünk, ne tehessünk úgy, mintha mindez nem így lenne.

    Mennyire és milyen értelemben fontos ebben a darabban a politika?

    Toma: A darab bemutatja, hogy mennyire megkerülhetetlen a politika a mindennapi életünkben. A próbafolyamat alatt tudatosítottam magamban, hogy egy hétköznapi cselekvésben is benne lehet a politika, kezdve onnan, hogy milyen ételt és ruhát tudok megvenni magamnak… Ezért ilyen fontos ez a darab, rávilágít arra, hogy a legapróbb hétköznapi döntéseinkben is ott van a politika.

    Mennyire lehet merész, érvényes állítás a Ki ölte meg az apámat kapcsán, hogy itt a politika és az őszinteség, az önmagunkkal való őszinteség szinonimái egymásnak, olyannyira, hogy egymás nélkül nem is lennének értelmezhetőek?

    Máté: Mintha Louis szövege arról is szólna, hogy őszintén keresi a kapcsolatot az apjával, és eme őszinte kapcsolatkeresés közben mintha azt is megértené, hogy miért zárkózott magába az apja, ennek a megértése után már az apja egészségi állapota is fontos volt neki. És persze pont ennyire őszintén fontos lett számára az is, hogy mit tesz vagy nem tesz az apja egészsége kapcsán a francia egészség-, és szociálpolitika.

    Bettina: Nyilván minden könnyebb lenne, ha őszinte emberek irányítanák a világot. Bárcsak… Csak gondolom, akkor ez a kérdés fel sem merülne.

    Máté: Én úgy képzelem a politikát, mintha felnőttek társasjátékot játszanának. Csak már nem elég számukra a Monopoly, már élő emberekkel játszanak, és távolról nézik, lesik, hogy most ha ezt a lépést hozzuk meg, akkor annak hatására vajon mi is fog történni…Én a politikát nem is igen tudom az őszinteséggel összekötni. Holott a politika kifejezés a görög polis=ókori görög városállam átiratából ered, amely városállamokban a benne lakó polgárok a népgyűlés alkalmával közösen, azonos szavazati joggal vettek részt a polis, a városálam közös, mindenkit érintő döntéseinek meghozatalában. Az egyetemfoglalás idején a fórumozás  valami nagyon hasonló volt ehhez. Ez persze időigényes játék, éjszakákba nyúló volt gyakran. És ha a politikára a szó eredeti értelmében tekintünk, akkor nem mondhatjuk többé azt, hogy ez nem mindannyiunk, egy közösség minden egyes tagjának közös ügye.

    Ha már őszinteség: ebben a darabban mennyire meghatározó, hogy előkerül benne Louis mássága?

    Toma: Louis életében meghatározó, hogy apja nehezen tudja elfogadni fia másságát, illetve az, hogy mindez hogyan alakítja Louis személyiségét.

    Máté: Aztán ott a darabban egy albumnyi fotó, amiken Louis apja nőnek öltözött. Talán farsangkor…de nagyon sok hetero férfi van, aki nőnek öltözik be, vagy nem?

    Toma: Sok ponton lehet kapcsolódni a darabhoz: van egy politikai vonulata, a felelősség témaköre, egy bonyolult apa-fiú viszony és a másság kérdése is megjelenik. A szülőkkel való viszony mindenki életében örök érvényű téma. Louis erről a könyvéről azt írja, hogy ezek a szövegek az apjának írt szerelmes levelek összessége.

    Máté: …és mindez egy nagyon szép, széles ívet jár be: míg az elején az apa teljesen elzárkózik Louis másságától, elutasítja, addig a történet végére már őszintén érdeklődik Louis barátja felől – ez egy olyan gyönyörű ív, ami része ennek a szövegnek, kár lenne bolygatni, azt hiszem.

    Ha már ív: a Titanic-jelenet vajon szándékos karikírozása a giccsnek, vagy  kulcsjelenet valaminek a megértéséhez?

    Bettina: Azért fontos, mert ez az első olyan jelenete az előadásnak, ahol az apa szavak nélkül, tettekkel mondja el a fiának – hiszen megveszi a Titanic VHS kiadását Louisnak -, hogy szeretlek! Ez az első olyan pont, ahol az elfordulásból elindul a fia felé.

    Máté: És nemcsak, hogy megveszi, de a díszdobozos VHS kiadást veszi meg, amihez tartozik egy hajó makett is egy plakáttal mellé a filmről – az apának a szeretetnyelve mélyen gazdag és szép.

    …főleg úgy, hogy tudjuk, látjuk, ehhez mennyire, milyen mértékben kellett “önmagán átlépnie”…

    TomaÁltalánosságban igaz, hogy elég szemérmesek vagyunk az igazi, mély érzésekkel szemben. Louis ezeket az érzéseket nyolcévesen a Titanicon keresztül élte meg, és nyilván giccsnek hat az, ha megmutatjuk egy nyolcéves fiú érzelmeit a Titanicon keresztül. Mindeközben együtt is érzünk vele, mert igaz.

    …manapság inkább giccset posztolunk, ahelyett, hogy őszintén megéljük, engedjük magunknak megélni az érzéseinket…

    Máté: Ezzel a fajta giccsel semmiféle probléma sincs – használjunk még több giccset jól!

    Miért éreztetek ellenállhatatlan késztetést arra, hogy a magyar szociális törvényt, és az azt megszavazó százharminchárom képviselő nevét beépítsétek az előadásba?

    Máté: Szerintem a magyar vonatkozások nélkül is tökéletesen megállná a helyét, ahogy a Jurányi nézői is tökéletesen oda tudnák tenni mindezek mellé a magyar, a darabbal tökéletes párhuzamban ott lévő valóságot. Mégis azt hiszem, ahhoz, hogy ráébredhessünk arra, ahogy én is, mint meséltem, hogy mennyire távol tartjuk magunktól a politikát, ahhoz ez egy fontos, szükséges és erős gesztus. Lehetőség ez arra, hogy jobban “beledörgöljük” az emberekbe azt, hogy ez így és itt van velünk, és nem lehet előle elmenekülnünk!

    Bettina: Másrészt ez nem fikció, amit mi találtunk ki, ezek tények, a valóság, amely körülvesz minket. 

    Toma: Volt olyan nézői visszajelzés, amely szerint kellemetlen volt végighallgatni a magyar adatszerű vonatkozásokat, mégis azt érezte, hogy pont ez volt a lényeg. Ez a vélemény szerintem jól mutatja, miért szükséges az előadásban párhuzamba állítani a francia törvényeket a magyarokkal – így lehet a mondanivalót a lehető legközelebb hozni a nézőhöz.

    Miért érezheti azt egy fiatal, pályakezdő bábszínész, hogy neki “provokálnia” kell?

    Toma: Nem a provokáció volt a meghatározó, amikor ezen a részén dolgoztunk az előadásnak. Az volt a célunk, hogy a darab üzenetét megpróbáljuk a lehető legtisztábban átadni – és ehhez minden eszközt megragadjunk, ami szükséges.

    …oly korban élünk, amikor ha valakinek gondolkodnia kell, vagy őt valaki más gondolkodásra sarkallja, “kényszeríti”, az ma már nyíltszíni inzultus, provokáció… Apropó provokáció: mi miatt lehet ma fontos  a Ki ölte meg az apámat?

    Toma: Az egyik ok, ami miatt fontos darabnak tartom, az az, hogy egy nálunk csupán pár évvel idősebb író írta, és emiatt igen sok kapcsolódásunk van hozzá, már csak a hivatkozásokat tekintve is. Személyes történeten keresztül mutat be fontos politikai problémát. Számomra újszerű, hogy egy önfeltárulkozáson keresztül, hogyan lehet megfogalmazni egyetemes üzenetet.

    Bettina: Louis felfeküdt a boncasztalra, és vállalja ennek minden következményét. Vállalja ezért az esetleges bántásokat, habár azt hiszem, őt ettől függetlenül is elég sokat bánthatták már… Ebben a fajta kitettségben, őszinteségben mindenki találhat olyat, amihez kapcsolódni tud.

    Szerző: Családi Gábor

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram