SZFEMácsai PálMajor FesztCziegler BalázsVidnyánszky AttilaKőszegi VárszínházKovács PatríciaUpor László
  • facebook
  • instagram
  • 2020. július 5., vasárnap

    “… mert imádok beszélgetni” – A Facebookon folytatódik a Presszó Szemere Katalinnal

    2020. március 31., kedd 07:00

    Március 31-én, este 7 órakor, a Presszó c. beszélgetéssorozat Facebook oldalán Ördög Tamás színész-rendezővel, a Dollár Papa Gyermekei társulat alapítójával beszélget Szemere Katalin.

    “Ígérjük, nemcsak arról beszélgetünk majd, mit változtat a munkáján, az életén a koronavírus, de nyilván ez is téma lesz” – áll a Presszó ajánlójában. Ez az esemény, ahol ha visszajeleztek, emlékeztetőt is küld a Facebook: 
    https://www.facebook.com/events/504721080245174
    .

    Ördög Tamás

    Villáminterjú Szemere Katalinnal:

    Hogy érzed most magad a karantén idején, mivel töltöd az időd és hogy hat rád a jelenlegi helyzet?

    Főleg munkával töltöm az időt, a kollégámmal szerkesztjük a BBC Goodfood magazint. Megírtam a címlapinterjút az Art is Business magazinba Dömötör Andrással, készülök a Presszóra, és a társaimmal azon töprengünk, hogy segíthetnénk az általunk patronált falunak, Tarnabodnak. Közben lakást rendezek, főzök, takarítok, színházi előadásokat nézek online és koncerteket hallgatok. Az elmúlt pár évben a Wagner-napok, a Ring végighallgatása fontos része volt az életemnek, a múlt héten a New York-i Metropolitan Opera híres Robert Lepage-rendezését néztem végig. Nagy kedvencem Bryn Terfel, ő énekelte Wotant. Nem hagyhattam ki. És olyan csodálatos énekeseket hallgattam, mint például Jonas Kauffmann, Deborah Voigt, Waltraud Meier, Hans Peter-König, Jay Hunter Morris.

    Muszáj megkérdeznem, hogy miért fontos számodra Wagner?

    Imádom a Ring zenéjét, ráadásul a történet is rendkívül szövevényes, mindig valami újat fedezek fel benne. A Müpa Wagner-napokon “nőttem fel”, és volt olyan év, amikor legalább ötször láttam A Walkürt, amely több mint öt óra hosszú. Emlékszem, a MET-es közvetítés ragyogó díszletére – ugyanazok a mozgó elemek játszottak mind a négy operában. Nekem rendkívül fontos egy operaelőadásnál, hogy zenei és színházi szempontból is megállja a helyét. És ez a Lepage-rendezés is remek volt.

    Mi az, ami még maradandó élményt jelentett számodra?

    Nagy élményt jelentett a müncheni Judith-előadás is John Lundgrennel és Nina Stemme-vel, amelyet a Kékszakállú herceg vára című Bartók-operából és Bartók Concertójából készítettek, krimiverzióban. Rengeteg színházi előadást is láttam, volt, amit újranéztem, a Bányatrilógiából a két marosvásárhelyi darabot, a Bányavirágot és a Bányavakságot, továbbá a Vitéz Mihályt Szombathelyről, A sirályt Marosvásárhelyről, a Rómeó és Júliát Sepsiszentgyörgyről, a Vaskakas és a Budapest Bábszínház előadásait, a Katona Illaberekjét. És ezeket mind élveztem. Még akkor is, ha sokkal, de sokkal jobb élő színházat nézni. A napokban rengeteg koncertet hallgattam, élő közvetítéseket a Fesztiválzenekartól például. Fantasztikus, hogy ezt megtehettem. Remek kezdeményezésnek tartom az Élő közvetítések koronavírus idején című Facebook oldalt, én is itt tájékozódom arról, hogy milyen programok érhetők el online. Nem tudok elég hálás lenni Novotny Annának, az oldal kitalálójának.

    Mi az, ami megvisel a jelenlegi helyzetben?

    Az, hogy nem lehet kimozdulni itthonról, vagy csak keveset, általában rosszul tűröm a bezártságot, a korlátozást. Egyelőre bírom, de kifejezetten nyomasztó, hogy nem látjuk, mikor lesz vége ennek az áldatlan állapotnak. Hiányzik a szabadság, a függetlenség, az ölelések, az úszás, az utazás lehetősége, a kórus, amiben énekelek, bár próbálunk online összejönni. No meg az, hogy átlássam, milyen szándékai vannak a kormánynak. Bár ez a békeidőben is nehezen követhető. Ahogy sokan mások, én is izgulok az anyukámért, nehogy elkapja a vírust, sokat gondolok a szeretteimre, aggódom értük. Viszont elképesztő jó érzés megtapasztalni, ahogy a barátok, ismerősök összezárnak, segítik egymást. A kórházi dolgozók elszántsága előtt pedig minden nap tisztelgek. Meg jó lenne segíteni mindenkinek, a minőségi éttermeknek, az apró vállalkozásoknak, a designereknek, a színészeknek, az íróknak, az újságíróknak, a fotósoknak, a filmeseknek, , a szabadúszóknak, hogy ne roppanjanak bele a járványba…

    Van-e olyan gondolat, fotó, gesztus, pillanat, ami segített neked egy kicsit jobban viselni a helyzetet?

    Kint ülni a kertre néző erkélyen, ahol klasszul süt a nap és Heller Ágnestől a Bicikliző majom című könyvet olvasni… Csodás dolog az is, hogy meghirdettünk egy pelenkagyűjtési akciót a tarnabodi babáknak és már az első órában a várakozásomon felüli összeg érkezett a támogatásukra. Melengette a szívem, hogy egy nagyon kedves barátnémtól, aki grafikus létére elkezdett vízhatlan maszkokat varrni, kaptam egy elég menőt. Frenyó Teodórának hívják, azóta is folyamatosan varr rászorulóknak, kórházaknak, otthonoknak, ingyen, és ezt abból fedezi, hogy a többiektől 1000 forintot kér egy maszkért cserébe. A gesztusokon túl az is segít elviselni a helyzetet, hogy lehet beszélgetni – akár szóban, akár cseten – a szeretteimmel.

    Szemere Katalin

    Miért döntöttél úgy, hogy online folytatod a Presszót?

    Azárt, mert imádok beszélgetni, és semmiképpen nem akartam kihagyni az interjút Ördög Tamással. Ha minden jól megy, ha a technika is támogat, akkor minden héten jelentkezik a Presszó. És ha a technika működik, az elsősorban Mohácsi János érdeme lesz, aki közel 24 órán át, online segített helyre rakni a laptopomat.

    Milyen élmény fűződik Tamáshoz, és miről fogod faggatni?

    Fontos alkotónak tartom, örültem, hogy elfogadta a meghívásom. A legelső és elég meghatározó élményem vele és a Dollár Papa Gyermekeivel kapcsolatban az Ibsen a nappaliban című projektjük, ami a Hedda Gabler nyomán készült és amelyet privát lakásokban játszottak – az egyik első alkalomra az én nappalimban került sor, pont 10 évvel ezelőtt. Cikket is írtam róla a Népszabadságban. Az előadás ötlete annyira megtetszett a szerkesztőknek, hogy a beszámoló a címlapra is kikerült, ami nem volt jellemző, ha egy anyag nem kultúrpolitikáról szólt.

    Van-e olyan idézet Tamástól, ami megragadta a figyelmed, amit meg fogsz említeni a beszélgetés során?

    Találtam egy interjút, amelyben ezt mondta: “A színház itthon egy kövület. Nem fancy, a korosztályom többségét nem mozgatja meg, mert nem élő, nem lehet kapcsolódni hozzá, a fiatalabbakról pedig nem is beszélek.” Ez nagyon érdekel, erről biztosan fogunk beszélni.

    A beszélgetést ITT követhetik a Facebookon: 
    https://www.facebook.com/events/504721080245174
    .

    - Színházi pillanatok az Instagramon -