gate_Bannergate_Banner
Vecsei H. MiklósBarta ÁgnesMészáros MartinRainer-Micsinyei Nóra
  • facebook
  • instagram
  • 2024. június 21., péntek
    banner_bigBanner3
    banner_bigBanner4

    A fajok eredete – 200. alkalommal látható a Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Thuróczy Szabolcs előadásában

    2023. április 17., hétfő 12:45

    Újabb jubileumához érkezett Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Thuróczy Szabolcs 2010-ben bemutatott, színészi improvizációkból szőtt pszeudo-darwinista komédiája, A fajok eredete: az összeszokott alkotógárda április 22-én kétszázadik alkalommal igyekszik megfejteni a tyúk vagy a tojás örök problematikáját a Szkéné Színházban.

    Fotó: Puskel Zsolt

    A jövőre 15 éves Nézőművészeti Kft. – Centrál Színházban látható Nézőművészeti Főiskola után – nem bízta véletlenre második produkciójának sikerességét sem, hiszen alkotógárdájával azonnal garantálta a paródia és a felszabadultság máshonnan aligha megtapasztalható fokát: a Krétakörből jól ismert Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Tasnádi István alkotta tengelyhez színészként az ekkor még elsősorban Pintér Béla és Társulatából ismert Thuróczy Szabolcs, rendezőként pedig a szombathelyi működése és a Czukor Show által népszerűvé vált Dömötör Tamás csatlakozott.

    A fajok eredete nem kevesebbre vállalkozik, minthogy szivacsok és szatyrok rengetegében felrajzolja az ember evolúcióját – ám ez a kísérlet sajátságos módon éppen egyfajta szellemi visszafejlődés körvonalait mutatja. Galambos Péter szakkomentátorként magyarázza az egyes etűdöket, és hát aligha csodálkozhatunk, hogy a szellemességben egymásra licitáló improvizációk mindegyike végül ugyanazt a – józan ésszel meg nem válaszolható – kérdést teszi fel: vajon miért az ember áll az evolúciós piramis csúcsán?

    „Íme tehát az ember, aki az utca mocskából emelkedik ki, harákolva öntudatra ébred, használni kezdi, amit maga körül talál, fokozatosan megtanul artikuláltan kommunikálni, majd kialakul benne a kizárólagos birtoklás igénye. Végül annak is szemtanúi lehetünk, hogy három közül az egyik megeszi a maga készítette tükörtojást reggelire, a maradékot a második kitunkolja, az utolsó pedig belenyugvóan konstatálja, hogy ezúttal sem ő az egyenlők között az első. Kaja helyett viszont rábízzák a motyó jó részének cipelését. Nesze nekünk társadalmi szerveződés.”

    Az előadás tehát három hajléktalan férfi ébredés utáni rituáléit állítja párhuzamba az egyedfejlődés legfontosabb sarokpontjaival. Az erősen ironikus jelenetsorok ugyanakkor nem csupán a társadalmi kivetettséget és az ezzel összefüggő megállíthatatlan hanyatlást, de az egyre piacosodó művészet fenyegetését is markánsan tematizálják. Ez utóbbi problémafelvetésből bomlik ki a történet másik szála, amely egy igen különös filmforgatási kísérlet útját követi végig:

    „Rövid huzavona után – Tasnádi remek párbeszéde az önmegvalósítás fennkölt eszméje és a pénz alpári meggyőző ereje közt – megállapodnak egy új, immár direkte a csirkéknek készítendő pazar és hosszú film elkészítésében, és ekkor veszi kezdetét a klasszikussá vált „Kapa-Pepe”-páros legújabb nagykomédiája, melyben a producer Scherer egyre hajmeresztőbb csirkeötleteket nyom le a hisztérikusan ellenálló, de végül mindig beletörődő rendező (Mucsi) torkán. Pofátlan poénok sorjáznak, a közönség vinnyogva röhög; merő fikció, amelyből árad a rögvalóság bűze.” –

    írta Csáki Judit a Magyar Narancsban.

    Dömötör Tamás rendező burleszkszerűen ábrázolja a kommersz szórakoztatás, a kereskedelmi televíziózás és a közönségmanipuláció nevetségesnek tetsző fortélyait, a komikus színésztrió pedig igen pontosan és nagy játékkedvvel dobálja egymásnak a soha le nem eső labdát. Aligha csodálkozhatunk hát, hogy A fajok eredete az elmúlt évek telt házas előadásai során meghódította csaknem a teljes magyar közönséget: többek között Temesvárra, Dunaszerdahelyre, Orfűre, Zánkára, Nagyhasányra, Szombathelyre, a Zsámbéki Zichy-kastélyba és Székelyudvarhelyre is meghívást kaptak az alkotók, akik 2011-ben egyaránt elnyerték a Vidor Fesztivál Fődíját, valamint a Port.hu különdíját.

    Mucsi Zoltán remekül hozza az önérzetes művészt, Scherer Péter az önjelölt, ámde láthatóan kisszerű producer-zsenit, akinek a bukása, önáltatásának lelepleződése tragikussá is tud válni, Thuróczy Szabolcs pedig dokumentarista igényességgel rajzolja meg az egykor szépreményű félvilági vállalkozóból csirkegondozóvá lett figurát, akinek csirkék iránti szeretete kifejezetten megérinti a nézőt ebben a bárgyú embervilágban” – írja Halász Glória.

    A Nézőművészeti Kft. (tagjai: Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Katona László, Kovács Krisztián és a művészeti vezető Gyulay Eszter) még az egykori Sirályban mutatta be töretlen népszerűségnek örvendő előadását, amely rövid kitérő után állandó játszóhelyre lelt a Szkénében.

    Az ekkor indult együttműködés máig igen gyümölcsözőnek bizonyul, hiszen A fajok eredete nemcsak a Szkéné egyik legnépszerűbb előadásává vált – minden alkalommal napokon belül elfogynak rá a jegyek –, de olyan sikeres koprodukciók előfutáraként is tekinthetünk rá, mint például A gondnok, az EztRád, a Don Quijote és a jelenleg is műsoron lévő A lány, aki hozott lélekből dolgozott, a Kutyaharapás, a Kartonpapa, illetve a tavaly bemutatott Hol a színészünk?.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram