SZFETörőcsik MariSzervét TiborMolnár FerencDuda Éva Társulat
  • facebook
  • instagram
  • 2020. november 30., hétfő

    A fiatal színházi alkotók számára a SZFE autonómiája a legfontosabb

    2020. november 16., hétfő 06:00

    Nem csupán a színházszakmai közvéleményt érdekli a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltása. A Jó kérdés őszi sorozatában folyamatosan foglalkoznak a folyamattal és az intézmény aktuális helyzetével, amit belső és külső nézőpontból is igyekeznek megvizsgálni. A legutóbbi alkalommal három fiatal színházi alkotó véleményét ismerhették meg az érdeklődők.

    2020. november 5-én is három vendége volt a beszélgetésnek: Kelemen Roland teatrológus, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem drámaíró mesterszakának hallgatója, jelenleg az Színház- és Filmművészeti Egyetemen Erasmus-ösztöndíjjal vendéghallgató; Nagy Márk, jelenleg a Radnóti Színház, korábban a Nemzeti Színház tagja; valamint Vilmos Noémi, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős rendezőhallgatója. Az NKA és az MMA támogatásával megvalósult beszélgetést Seres Gerda újságíró, a Kultúra.hu munkatársa vezette.

    Vilmos Noémi, aki pécsi Bánk bán-rendezése miatt néhány hétre kimaradt az eseményekből, úgy fogalmazott, számára az egyetemfoglalás „nagy, izgalmas emberi tapasztalat, tanulmány az emberek közötti kommunikáció működéséről vagy nem működéséről”. Hozzátette, számára ambivalens élmény, de inkább igyekeznek úgy felfogni, mint egy kivételes helyzetet, aminek a részesei lehetnek. Bár fáradnak, de mivel a „békeidőben” is ugyanilyen fáradtságot élnek át az egyetemi, illetve a színházi alkotómunka jellege, a folyamatos ön-megkérdőjelezés és kételkedés miatt, nem idegen nekik az érzés, ezért ebből könnyebben fel tudnak állni; ráadásul a szervezési folyamat sok analógiát mutat a színházi munkafolyamattal. 

    Kelemen Roland augusztus 30-án érkezett Budapestre. Amikor megnyerte az Erasmus-pályázatot, még nem volt sem koronavírus, sem modellváltás, de nyáron már tudta, hogy valószínűleg lesznek problémák, és arra is fel volt készülve, hogy az oktatás akadályokba ütközhet. Bár megvolt a lehetőség, hogy ne, vagy csak később jöjjön, itt szeretett volna lenni, hogy megismerje a jövőbeli kortárs alkotótársait. A másodéves dramaturg szakos osztály órái mellett az erasmusos hallgatók óráit is látogatja, közöttük vannak határon túli magyar hallgatók, illetve francia, spanyol, olasz diák is. 

    Fotó: Éder Vera

    Arra egyikük sem tudtak választ adni, miért épp a piros-fehér szalag lett az egyetemfoglalás szimbóluma, csak valószínűsítették, hogy azért, mert a hétköznapokban a lezárt területek kijelölésére ezt használják. Mindketten kiemelték az egyetemfoglalás közösségépítő hatását.

    Emellett megerősítették, érzik a támogatást és ennek a felelősségét, illetve azt is, hogy folyik az oktatás.

    Bizonyos elméleti órák átkerültek online térbe, a fizikai jelenlétet követelő gyakorlati órák esetében azonban korlátot jelenthet egy-egy bezárt ajtó, lezárt terem. Betekintést adtak a bázisdemokrácia működésébe, megvilágították, hogyan működnek a fórumok – amit ők maguk is tanultak, tanulnak –, a viták és a moderáció egy ilyen helyzetben. Arról is beszéltek, hogy ez az időszak olyan élményanyagot jelent számukra, amiből később biztosan tudnak majd dolgozni.

    Nagy Márk elmondta, bízik a fiatalokban, és megosztotta a közönséggel a Cserhalmi Györggyel folytatott beszélgetését. Cserhalmi nagyon vidáman azt mondta neki, hogy igazából csak bízni kell benne, mert a fiataloknak egy idő után úgyis igaza lesz. „Meg lehet próbálni erőből, bölcsességből elnyomni őket, de ezt a világot már gyakorlatban ők kezelik” – idézte fel Nagy Márk a kapott útravalót, és hozzátette, az egyetemfoglalás pozitív hozadékának ő egy „erkölcsi légtér” kialakulását érzi.

    Tény, hogy Budapest szerencsésebb helyzetben van, hiszen itt több a színház, de kiderült, a fiatalok minden ellentétes hír ellenére szívesen mennének vidékre is, de hiába hívják az igazgatókat például Kaposvárra vizsgákra, alig nézik őket. Nagy Márk kiemelte az osztályfőnökök szerepét, akiknek jelentős hatása van a tanítványok pályájára. A színművész arról is beszélt, minden intézményben vannak jobbításra váró területek, és megerősítette Vilmos Noémit abban, hogy egy modellváltás önmagában nem teszi jobbá a hallgatók jövőjét vagy mentális egészségét. 

    Fotó: Éder Vera

    A rendezőhallgató leszögezte, a saját generációjának elege van a szakmai megosztottságból, amit nem ők gerjesztettek. Úgy fogalmazott, viszonylag nagy a nyomás, ezért úgy érzi, valami felé mozdulni kell. Ha a november 11-i meghívást Palkovics László elfogadná, arra elmenne, „nagyon menő dolog lenne”. Biztosította a minisztert távolról is arról, hogy nagyon kíváncsian és lelkesen fogadnák, hogy végre elindulhasson az érdemi párbeszéd az autonómiáról.

    Vilmos Noémi megerősítette, hogy továbbra sem a modellváltás mint olyan ellen vannak. Véleménye szerint a probléma a kommunikáció és a szakmaiság hiányából fakad, és abból, hogy egyetlen tollvonással meg lehet változtatni akármilyen döntést.

    Az SZFE ügye jóval szélesebb nyilvánosságot szólított meg, mint a CEU vagy az MTA körüli események. Nagy Márk szerint ez köszönhető annak, hogy fiatalokról szól a történet, akik „az ország, a nemzet jövőjét jelentik”, és annak is, hogy a színészek népszerűbbek, mint a tudomány képviselői.

    Vilmos Noémi kiemelte, hogy az elődeik által kivívott szeretettel és népszerűséggel szeretnének élni, de az a céljuk, hogy jelezzék, nem az SZFE a lényeg. Üzenetük címzettje sokkal szélesebb réteg, a fő kérdés ugyanis az: „Meddig hagyjuk, hogy bármi megtörténhessen velünk?”. Kiemelte, hogy a játékszabályoknak ugyanúgy kellene mindenkinek érvényesnek lenni, változatlanul, garantáltan, és hozzátette, bíznak a jogi eszközökben. Az október 23-i demonstráció egyik szónoka arról is beszélt, hogy tisztában vannak azzal, hogy a koronavírus miatt valószínűleg drasztikusabb intézkedések várhatók, de már erről a helyzetről is gondolkodnak. 

    Fotó: Éder Vera

    Mint a beszélgetés óta kiderült, a felsőoktatás online üzemmódra áll át, a kollégiumokat pedig bezárják. A Jó kérdés november 16-i beszélgetésén, ahol az egyetem három tanára, Báron György, Hegedűs D. Géza és Horváth Csaba lesz a vendég, a félév eddigi történései mellett az aktuális döntésekről is szó esik majd. A beszélgetést közönség nélkül közvetítik.

    - Színházi pillanatok az Instagramon -