Április 22-én ünnepeljük a Föld napját. A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”
Az 50 éves Föld napja mozgalomhoz, fél éve kapcsolódott a Múzeumok a jövőért mozgalom.#MuseumsGoGreen
Ennek kapcsán az OSZMI közölte:
A mi intézetünk is csatlakozik a zöldmozgalomhoz. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, mennyire fontos, hogy “zöldüljön” a társadalom, “zöldüljön” az emberi tevékenységek mindegyike. Gyűjteményeinkből olyan tárgyakat válogattunk, amelyek vagy zöldek és/vagy a fenntarhatóság jegyében készültek. Ezekkel szeretnék felhívni a figyelmet Bolygónk védelmének fontosságára.
#Múzeumokajövőért
A 19. században a vásári forgatagokban fellépő bábjátékosok különféle attrakciókkal hívták fel magukra a figyelmet. A felső mozagtású bábok esetében a cirkuszi mutatványokat előadó figurák mellett előszeretettel használták a trükkmarionetteket. Ezek az átváltozó (metamorfózis) bábok a vásári bábszínpadok legnépszerűbb számaivá váltak, hiszen hirtelen alakváltozásaikkal a meglepetés erejével hatottak.
Előzményük a 17-18. századi mechanikus játékokban, automatákban kereshető. A produkció lényegét a közönség elkápráztatása jelentette. A képen látható figura a marionett-technikának köszönhetően tánc közben, a nézők szeme láttára darabjaira hullott szét. A Széteső ember (1870 körül) eredetileg széteső halálként funkcionált. Tagjait az előadás során széteresztette, a földre fektette, a törzsétől távol lebegtette, majd újra összeszedte.
A zöld-sárga kockás inget és nadrágot viselő bábfigura egyfelől a régi hagyományokat, másfelől az állandó változást jelképezi. Váratlanul lepi meg a nézőit “pusztulásával”, de újjászületve össze tudja szedni magát. Ez csak rajta, illetve a sorsát irányító bábmozgatón múlik.
Hincz család: Széjjel menő ember /19. század második fele/(fotó: Szebeni Szabó Róbert)