“Az oszlopokkal és részletekkel hosszú évtizedekkel az épületek eltűnése után is találkozhatunk – feltéve, ha tudjuk, hol keressük őket” – hívta fel a figyelmet a 24.hu.
Részlet az Ismeretlen Budapest című cikksorozat új epizódjából:
(…) A Blahán állt Népszínházról a legtöbben jól tudják, hogy a bontását több, ellenőrzött robbantással végezték el, ezt megelőzően azonban számos díszt távolítottak el róla. Ezek közül több – jelmezekkel és kisebb-nagyobb tárgyakkal együtt – a Bajor Gizi Színészmúzeum gyűjteményébe került, az intézmény pedig a kertben állította ki őket.
Ez a történet kötődik a fent látható faunfejhez is, melynek párját a 2002-ben megnyitott Nemzeti Színház Művészetek Palotája felé eső oldalán, már restaurált állapotban helyezték el, talapzatán a
NEMZETI SZÍNHÁZ 1914
felirattal, ami nem a Népszínház, hanem az előd bontásának évét jelzi.
Nagyon helyesen, hiszen az arcok, illetve az azokat tartó faragott kőtömbök megegyeznek a Kiskörút felé néző színházi bérház kupoláját díszítő faragványokkal:
A Rákóczi útra néző főbejárat felett nyújtózó oszlopok egyikének nyolcméteres, az oszlopfőt is magában foglaló részlete az első világháború éveiben a mai Múzeum körút elejére költözött, hogy emléket állítson az elmúlt évtizedek színészeinek és előadásainak, Budapest ostroma után azonban eltűnt a városból.
Helyén a metróépítés miatt előbb mély gödör, majd bódéváros született, a kecses épületdísz pedig hosszú évtizedekre egy raktárba költözött, hogy 1983-ban aztán a frissen átépített, a borárusításhoz az ott lévő kő boroshordók, illetve a mellettük álló borárus (Varga Imre, 1983) alakja ellenére egyáltalán nem kapcsolódó Boráros téren tűnjön fel, tetején a nagyszentmiklósi aranykincs egy bikafejes ivótáljának szintén Varga által készített másolatával.
Fotó és szerző: Vincze Miklós