Bartók két olyan egyfelvonásosát tűzi műsorára 2023. február 11. és 26. között 6 alkalommal a Magyar Állami Operaház, amelyek ősbemutatóinak több mint 100 éve ugyancsak az Andrássy úti dalszínház adott otthont. Míg A fából faragott királyfi Velekei László, a Győri Balett igazgatójának új koreográfiájával látható, addig A kékszakállú herceg vára a dán sztárrendező, Kasper Holten 2018-as színrevitelében tekinthető meg.

Velekei László, akinek pályafutása táncművészként, koreográfusként és igazgatóként az elmúlt 25 évben összeforrt a Győri Balettel, először dolgozik együtt a Magyar Nemzeti Balett társulatával.

Az elismert alkotó az OPERA által alapított, és számára 2019-ben odaítélt Seregi-díjjal összefüggésben kapta meg a felkérést A fából faragott királyfi színpadra állítására. Velekei László a kortárs mozgásművészetből táplálkozó értelmezése ugyancsak Bartók zenéjének Seregi László által szerkesztett változatát használja kiindulási pontnak.

A Győri Balett igazgatójának színrevitelében a Balázs Béla által szőtt mese a Királyfi és a Királykisasszony közt szövődő szerelemről és az azt kihívások elé állító Tündérboszorkányról érzékeny lélektani ábrázolással ötvözve egyfajta fejlődéstörténetté kíván válni. A darab díszleteit és jelmezeit Rózsa István és Rományi Nóra tervezte, akik visszatérő alkotói a Magyar Nemzeti Balett produkcióinak. Az évadban 2023. február 11. és 26. között hat alkalommal látható előadásban a Királyfit Balázsi Gergő Ármin, Zhurilov Boris és Ragyus Nyikolaj, a Királykisasszonyt Felméry Lili, Lee Yourim és Pokhodnykh Ellina, a Tündérboszorkányt Carulla Leon Jessica, Yakovleva Maria és Földi Lea, míg a Fabábut Rónai András, Guerra Yago és Kiyota Motomi alakítja, közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett tánckari művészei.

A fából faragott királyfi párdarabjaként Bartók egyetlen operáját, A kékszakállú herceg várát világhírű dán rendező, Kasper Holten 2018-as színrevitelében tűzi műsorára az OPERA.

Az Európa, Ázsia, Észak- és Dél Amerika dalszínházaiban is tevékeny rendező előadásához az Operaház épületéből merített ihletet, egész pontosan annak 5. emeleti tetőtérben a felújításig működött díszletfestőteremből, amelyet a színpadi díszlet is megidéz. Balázs Béla sokrétű szimbólumokban gazdag librettójából kiindulva Holten interpretációjában Kékszakállú és Judit kapcsolata egy festőművész és múzsájának összetett, változó dinamikájú viszonyát mutatja be. A Kékszakállú műteremként átértelmezett várában ezek után a Judit által elkért kulcsok, a megnyitott szobák és az azokat rejtő ajtók is különböző jelentéstartalmakkal gazdagodnak.

A produkcióban idén februárban Juditot Vörös Szilvia, a Bécsi Állami Operaház társulatának tagja énekli, míg Kékszakállút két ugyancsak jelentős nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező művész, Bretz Gábor és a már a 2018-as premierben is közreműködő Palerdi András kamaraénekesek formálják meg.

A közreműködő Magyar Állami Operaház Zenekarát mindkét egyfelvonásosban Kocsár Balázs főzeneigazgató dirigálja.

Fotókredit: Berecz Valter / Magyar Állami Operaház