Február 16-án mutatta be a Hevesi Sándor Színház Hunyadi Sándor A három sárkány című vígjátékát. A premier időpontja megjegyzésre érdemes, hiszen az ősbemutatót is ugyanezen a napon tartották a Vígszínházban 1935-ben.

A három sárkány nem más, mint három nagynéni, akiket a dzsentri unokaöcs „pénzt, vagy öngyilkos leszek” tömörségű távirattal hajszol a kétségbeesésbe.

A kávási birtokon él a rendkívül könnyelmű és teljesen megbízhatatlan idősebb Csaholyi Balázs, akit a nővérei valóságos gondnokság alatt tartanak, hiszen az egész családot földönfutóvá teheti egy jól sikerült kiruccanásával. Amint pénz kerül a keze ügyébe, rögtön elmulatja, s ha elfogyott, akkor adósságot csinál.

Balázs fia, az apai jó tulajdonságokat öröklő ifjabb Csaholyi joghallgató-ként Budapesten mulatozik, a szép Tatár Anna színésznőnek udvarolgat, s adósságainak fedezésére pénzt kér nagynénjeitől.

A család ügyvédjének tanácsára a pénzt az apa viszi fel Budapestre.

Miután jó ideig semmi hír a két Csaholyiról, no meg a pénzről, a három „sárkány” felkerekedik és Budapestre utazik rendet teremteni.

A Hevesi Sándor Színházban id. Csaholyi szerepében Rékasi Károly színművészt láthatja a zalai közönség

– Jómagam Hunyadi Sándor művével még nem dolgoztam, de számon tartom az életmű lényegesebb elemeit. A Lovagias ügy címűt például Valló Péter rendezte meg emlékezetes színvonalon, a Feketeszárú cseresznye címűt nemrég a miskolci színházban láthatta a közönség öt esztendeje – mondta a Zaol.hu-nak Pataki András rendező. –  Tehát lehet találkozni Hunyadi-darabokkal ma is, a maga idejében pedig nagyon népszerű színházi szerzőnek számított, majd a szocialista időkben agyonhallgatták, ezért nem szervült be abban az időben a teátrumi kínálatba, amikor az én generációm színházat kezdett csinálni.

– Az eredetileg prózai vígjáték a mű a születésének idején evidensen szólt egy más társadalmi közegben valamiről, olyan gondolatokról, hangolódásokról, amelyek az adott történelmi korszakhoz nagyban kötődtek. Ez ma nem evidens. Ha a mai olvasó elolvassa, nem biztos, hogy rájön arra, hogy ezt mit jelentett a maga korában. A trianoni országvesztés áll a fájdalom középpontjában, anélkül, hogy erről egyetlen szó esne a darabban – magyarázta Pataki András. – Annyit tudunk, hogy egy katona megsérült a háborúban, de hogy melyikben, hol, az nem derül ki, csak ha utánamegyünk a keletkezés idejének és a szerzőnek.

Hunyadi Sándor (1890-1942) Kolozsvárott született Bródy Sándor törvénytelen gyermekeként, édesanyjával, a színésznő és novellákat író Hunyadi Margittal költözött Budapestre, diákkorában megfordult a Bácskában, tehát az 1920-ban elszakított magyar területekhez személyesen kötődött.  

–  Azt találtam izgalmasnak, hogy az említett életérzést megragadjuk. A darabban a dzsentriszemléletű két főhős, a két magyaros, kóklernek tűnő figura látszólag bizony jellembéli problémákkal küzd, de ha megértjük, miből ered az a dráma, ami az ő életüket befolyásolja, akkor ez másik olvasat tud lenni. Fontosnak tartom, hogy történelmi kontextusában értsük meg az alapművet, erre törekedtem a lehető legnagyobb intenzitással. A mi előadásunk sem lesz szájbarágós, ahogy Hunyadi, mi sem mondunk ki mindent.

A zenés vígjáték javarészt a két világháború között született ismert dalokat vonultatja fel, Máriás Zsolt zenei vezető dolgozott együtt a rendezővel a kollekció összeállításában.

Pataki András hangsúlyozza, Hunyadi üzenete az, hogy a megtépázott magyar lelkek életcélvesztése után az élni akarás mindenkit megillet,  szabadnak és szerelmesnek kell lenni, nem szabad elveszni.