Nagyszínpadi bemutatóval zárja évadát az idén harminc éves TÁP Színház: zenésszatírájuk, A helyzet ura május 19-én és 20-án látható a Trafó Kortárs Művészetek Házában. A valós eseményeken alapuló, erősen szociografikus előadást az Örkény Színházból mind színészként, mind rendezőként jól ismert Polgár Csaba rendezi, a dramaturg Selmeczi Bea.

Dézsi Fruzsina legújabb drámája, A helyzet ura két szintet mozgósít: a finoman egymásba futó szálak egyike a mennyországban, a másik pedig egy magyarországi vidéki faluban, még pontosabban a helyi dögégetőben játszódik. Az égi szinten éppen egy válogatás zajlik: az Úr angyalai kijelölik a következő Máriát, úgy vélik ugyanis, hogy ez a világ – bűnei sokaságát nézve – megérett egy újabb megváltásra. A bonyodalom ott kezdődik, amikor ebbe a szépen megkomponált megváltó-projektbe beleköp a korrupt emberiség. 

„Dézsi Fruzsina moralitásjátéka bárhol is történjék, velünk történik. Magyar a fehérjefeldolgozó, magyar a melós, magyar a polgármester, magyar a cégvezetõ, magyar az apját támogató Marika, és még az Isten is Szécsi Pált hallgat. Összecsúszik menny és föld – esetünkben ez utóbbi nincs túl messze a pokoltól sem –, ugyanis miközben a darab szereplői egy dögégető paradicsomi világában próbálnak különböző trükkökkel túlélni, maga az Úr is ezt a helyet nézi ki magának egy új, sikeresebb megváltás helyszíneként.”– írta Polgár Csabaa darabról. 

Az előadás fő kérdése, hogy mennyire vagyunk kiszolgáltatva a hatalmi játszmáknak: Istennek, aki embert játszik, és az embereknek, akik Istent játszanak. Dézsi Fruzsina második darabja – amely részt vett a Színházi Dramaturgok Céhének drámafejlesztő programjában, a Nyílt Fórumban –, változatosan egyensúlyoz a filozófiai világdráma, a burleszk, a teológiai vitadráma és a nagykörúti musicalsiker között. A történet humorát erősen aláhúzzák a zenei betétek, amelyek olykor jól ismert versek megzenésítései, máskor közismert előadók stílusában íródott dalok, de találhatunk példát egyházi vagy népdalokra is – minden karakternek megvan a saját zenei megszólalásmódja.

Bár a történet során a fiatal Mária sorsát követhetjük végig, az előadás sűrű szövetelehetőséget ad arra is, hogy ezen keresztül feltérképezzük a magyar vidéki élet nehézségeit, a gyerekvállalás kínzó vágyát és beteljesülésének lehetetlenségét, az Istenhez való kapcsolódások kényszerű bukásait, illetve a szegénységből való kitörés elbarikádozott útjait. A politikának – különösen a sokat hangoztatott kereszténydemokráciának – való kiszolgáltatottság ugyancsak erőteljes részét képezi az előadás jelentésrétegének: megérdemeljük-e megváltást, amíg csak élősködünk egymáson? Mikor bonthatjuk fel az együttélési szerződést? Tudunk-e egyáltalán jobbat, tisztességesebbet írni? Vagy a saját torkunkon fogunk fennakadni? 

A helyzet urában a többek között Pintér Béla és Társulatából ismert Jankovics Péter, Adorjáni Bálint és Takács Géza, a Stúdió K állandó társulati tagjai pedig közül Homonnai Katalin és Nyakó Júlia látható, hozzájuk Isten szerepében a Jászai Mari-díjas Kaszás Gergő, Máriaként pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színész hallgatója, Baranyi Emma csatlakozik. A szent és profán elemeket bátran vegyítő látványvilágot Kupás Anna jegyzi, a dramaturg Selmeczi Bea, az alternatív rock és a lakodalmas stílust elegyítő zenei rétegért Jankovics Péter felel, mozgásban pedig Téri Gáspár segíti a csapatot.

Az előadás az idei évadban két alkalommal, május 19- és 20-án látható a Trafó nagytermében. A jegyvásárlási link ide kattintva érhető el.