Május 17-én, pénteken 19 órakor mutatja be (szombaton, 18-án ugyanazon időponttól pedig a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat keretében játssza) Sławomir Mrożek: Mulatság című előadását a Tompa Miklós Társulat a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Underground termében. A kettős – egy férfi és egy női – szereposztással színre vitt produkció premiere előtt Keresztes Attilával, az előadás rendezőjével beszélgettünk a hétvégén bemutatandó előadásról.

Miért ezt a darabot választottad?

Az évadtervezés idején arról volt szó, hogy egy kevés szereplős darabot egy talált, alternatív helyszínen mutatunk be, ha elkezdődnek a felújítási munkálatok. Mivel ezek nem valósultak meg, mi sem mentünk külső helyszínre, hanem az Underground teremben maradtunk, ami amúgy is egy eléggé alternatív tér és a kísérletezés helyszíne. Ez egy három szereplős, fiúkra, legényekre írt darab, amelynek eléggé elvont a témája: a mulatság itt nem pusztán a buliról szól, hanem arról, hogy az életeseményeinket, a történéseinket valamilyen módon megünnepeljük. És ebben a darabban pontosan az az alaphelyzet, hogy nem történik semmi. Hogy valaminek történnie kell ahhoz, hogy meg tudjuk ünnepelni, legyen az születés, szerelem, halál, elválás, vagy bármilyen fontos élmény, amelyet az emberi lény meg tud tapasztalni. Arra gondoltam, érdekes vagy különleges lehetne, ha mindezt nem csak a férfilelkület és -szerkezet felől közelítenénk meg, hanem a női oldalról is – így női szereposztás is van az előadásban. Ily módon kergetik – és nem találják – egymást a legények és leányok ebben a történetben.  

Szeretted volna megmutatni a női lelkületet egy férfiakra írt darabban? Ez volt a szándékod?

Ez is. Fiúk és lányok is játsszák, a helyzetek ugyanazok, a szándékok is ugyanazok, de a két-két szereposztás minősége egészen más. Egészen másként vágyakozik valamire egy női lélek, mint egy férfi. És e kettő kiegészíti egymást – remélem.

A darab abszurditása mennyire vagy milyen formában lesz jelen az előadásban?

Abszurd színjátszás nincs. A színházban az életet másoljuk vagy éljük meg, ugyanúgy kell leülni vagy meginni egy pohár vizet. A dráma alaphelyzete abszurd – van egy szoba, egy tér, ahonnan nem lehet eljutni sehová. Ahol le kell modellezni az emberi viselkedésből, hogy hogyan erőltetjük azt, hogy történjen valami. És végül mindennek a tanulsága – lévén három-három (egy indulatos, egy pragmatikus és egy érzékeny) karakter szereposztásonként –, hogy az ember sajnos úgy teremt eseményt, hogy árt a másiknak. És ez egy veszélyes játékká válik. 

Mi a Mulatság? A darab a hiányról szól. És bizonyos értelemben mókásan: olyannyira kétségbeesetten keresik ezek az emberek a történést, hogy nagyon sokszor mókás helyzetekbe kerülnek és ez groteszkbe hajlik – tragikomikussá vagy inkább komiko-tragikussá válik, akárcsak Shakespeare-nél.

Az interjút lejegyezte: Kaáli Nagy Botond