A köztévé csatornái ünnepi műsorral jelentkeznek, ezek közül ajánlunk figyelmükbe néhányat.

Föltámadott a tenger

1848. március 15-én Pesten kitör a forradalom. A márciusi ifjak között azonban ott van a császár besúgója is. Jellasics támadásának hírére özönlenek a szabadság hívei a honvédseregbe. Petőfi is ott van a táborban, és verseivel lelkesíti a katonákat. 1849 januárjában azonban vesztésre áll a szabadság ügye, Petőfi Erdélybe megy, hogy csatlakozzon Bem tábornok seregéhez. Gábor Áron ágyúinak segítségével győzelmet aratnak Bem csapatai, de a harc tovább tart….

A monumentális filmalkotás emléket állít a szabadságharc neves és névtelen hőseinek. Nem mentes azonban mindazon hibáktól (lásd: sematizmus, finom történelem torzítás) melyek létrejöttének korát, az 50-es évek első felét jellemzik.

Rendező: Nádasdy Kálmán, Ranódy László, Szemes Mihály
Író: Illyés Gyula / Forgatókönyvíró: Nádasdy Kálmán
Operatőr: Hegyi Barnabás / Zene: Szabó Ferenc

Szereplők: Básti Lajos (Kossuth Lajos), Görbe János (Petőfi Sándor), Makláry Zoltán (Bem József), Bessenyei Ferenc (Gábor Áron), Ferrari Violetta (Petőfiné, Szendrei Júlia), Bodor Tibor (Táncsics Mihály), Darvas Iván (Vasvári Pál), Szakáts Miklós (Görgey Artúr), Dékány László (Jókai Mór)

A kőszívű ember fiai

A kőszívű ember fiai, Jókai Mór 1869-ben megjelent regénye, amelyben az író az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak állít emléket. A mű a kiegyezés utáni politikai harcok közepette íródott, benne alkotója a függetlenség célkitűzése mellett állt ki.

A kőszívű ember, a császár hű híve, Baradlay Kázmér haldoklik. Végakaratát feleségének diktálja. Ödön, legidősebb fia, külszolgálatban jusson egyre fentebb és fentebb a ranglétrán, hogy így növelhesse a család tekintélyét és vagyonát. Richárd, a középső ifjú a bécsi udvarban emelkedjen egyre magasabb rangba, hogy támogassa bátyját, a családot. Jenő, a legkisebb gyermek gyenge testi alkata és különös érzékenysége miatt a császári kancellária oszlopos tagjává váljon. Végül felesége, férje halála után azonnal menjen férjhez a család szövetségeséhez, aki a továbbiakban kormányozni fogja a családot. Bár felesége csöndben hallgatja a zsarnok utolsó kívánságát, megesküszik, hogy abból semmit nem teljesít, szembeszegül férje végakaratával.

A Hídember

Bereményi Géza filmeposza, A Hídember Széchenyi István, a legnagyobb magyar élettörténetét dolgozza fel fiatalságától a döblingi tragédiáig. Az Eperjes Károly, Cserhalmi György és Darvas Iván főszereplésével készült filmben az emberi dráma mellett megfogalmazódnak a reformkor és az elbukott szabadságharc legnagyobb kérdései is.

A film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában és egy különleges szellemi képességekkel és anyagi háttérrel született, magyar arisztokrata életét mutatja be, Széchenyi Istvánét, akit az utókor A LEGNAGYOBB MAGYAR címmel illet.

A Napóleon bukása utáni években az ifjú Széchenyi gróf könnyelműen elcsábítja bátyja feleségét és az ezt követő botrány tönkreteszi tiszti karrierjét. A megszégyenített asszony hirtelen halála végzetesen megváltoztatja a léha fiatalembert, aki azontúl a felelősség megszállottja lesz és nagy művek létrehozásával akar úrrá lenni sorsán.

Egy nagyszabású barátság és egy különös, minden akadályokon felülemelkedô újabb szerelem segítségével a gróf a korszak híres politikusa lesz, a magyar ellenzék vezére – és ezzel szándékai és neveltetése ellenére a Habsburgok ellenfele. Felelősnek érezvén magát az elszabadult társadalmi indulatokért, az engesztelődést akarja szolgálni. Egy híd építésébe kezd a Dunán, mely a Nyugat és a Kelet közötti kapcsolat jelképe lenne a korabeli Európában. Hírneve és befolyása olyan méreteket ölt, hogy amikor az 1848-as forradalmak alapjaiban rázkódtatják meg a Monarchiát, beleőrül az önvádba. Amíg elborult elmével vegetál egy Bécs melletti magánszanatóriumban, rémlátomásai valóra válnak: a Monarchia különös kegyetlenséggel torolja meg a magyar provincia lázadását.

Barátait kivégzik és az engedetlen ország az övéhez hasonló apátiába süllyed. Ekkor a már öreg gróf csodás hirtelenséggel, visszanyerve régi képességeit és energiáját, úgy dönt, hogy felrázza hazáját és egy utolsó, nagy játszmába kezd a Birodalommal.

Bánk bán

1213. Gertrud királyné meráni honfitársai dorbézolnak a királyi várban. A békétlenkedő magyar nemesek félrehúzódva szemlélik a dáridót, s Petur bán vezetésével összeesküvésre készülnek. Haragjukat csak fokozza, hogy miközben a távolban csatázó király helytartója, Bánk bán az országot járja, az udvarban hagyott feleségét, a szépséges Melindát a királyné léha öccse, Ottó egyre nyíltabban ostromolja. Petur titokban visszahívja Bánkot, aki azonban a békétleneket felségárulással vádolja. Ám Ottó bizalmasa, Biberach lovag elárulja Bánknak, hogy a herceg el akarja csábítani Melindát. Ottó a királyné bíztatására döntő rohamra készül.A vár kerengőjében és kápolnájában is üldözi szerelmével Melindát, aki megvetően utasítja vissza, ám mégis félreérthető helyzetbe kerül. Az őket éppen megleső Bánk megrendül: úgy tűnik, hogy rajongva szeretett hitvese valóban hűtlen…

A mű nagy részét eredeti helyszíneken – többnyire Erdélyben, Jákon, Ócsán, Esztergomban, Visegrádon, Bélapátfalván és Budapesten – vették fel. A film a romantikus operát XIX. századi historikus festészetre emlékeztető képi beállításokkal, gazdag jelmez és díszlettárral idézi meg. A filmben a jelenlegi legnagyobb európai és világhírű magyar operaénekesek játszanak. A lodzi operatőr fesztiválon a film elnyerte a legjobb operaadaptációért járó díjat.