gate_Bannergate_Banner
Vecsei H. MiklósBarta ÁgnesMészáros MartinRainer-Micsinyei Nóra
  • facebook
  • instagram
  • 2024. június 16., vasárnap
    banner_bigBanner3

    „A jó színházhoz végülis elég egy erős tartalom, egy színész meg pár négyzetméter” – Villáminterjú Bodó Viktorral

    2024. február 10., szombat 09:25

    A 2023 őszen meghirdetett 6. Tantermi Színházi Projekt felhívására 48 pályamű érkezett. Első körben 13 pályázó nyert több, mint 12 millió forint támogatást, elsősorban hátrányos helyzetű vidéki iskolákban történő előadásra. A 2024. március 25-26-án a Jurányiban megrendezésre kerülő 6. Tantermi Színházi Szemle OFF programjában ebből a 13 előadásból adnak ízelítőt a szervezők. A versenyprogramba 7 előadás kapott meghívást, hogy a zsűri a személyes benyomások alapján dönthessen az esetleges támogatásról. Az egyik zsűritaggal, Bodó Viktorral készült interjú.

    Milyen szempontok alapján történt a pályázatok értékelése?

    Hat szempont szerint vizsgáltuk és pontoztuk a beküldött anyagokat. Előélet, alkotói koncepció, színházi nevelés minősége, szakmai tapasztalat, forgalmazási terv, költségvetés realitása. Majd egy közös találkozón részletesebben végigbeszéltük az anyagokat a zsűri tagjaival, illetve hogy ki milyen döntés alapján pontozott.

    Általában egyetértés volt, talán 2-3 anyagnál volt szükséges külön vitázni, vagyis inkább egyeztetni, főleg azoknál, ahol nem volt elég információ a beküldött anyagban.

    Számomra egyáltalán nem volt könnyű feladat az egész, mert egyrészt kevés a rutinom pályázati anyagok bírálásában, így például túl engedékeny voltam a pontozásnál egy-egy anyagnál, illetve alapvetően azt gondolom, hogy aki arra adja a fejét, és időt, energiát, gondolatot és munkát szán arra, hogy tantermi előadást készítsen, és elvigye különböző hátrányos helyeztű települések iskoláiba, az olyan ügyet szolgál, ami mindenképpen tiszteletreméltó és támogatást érdemel. Szóval a minőség kérdésében is érzékeltem magamon egy talán a kelleténél is nagyobb kompromisszumkészséget. Természetesen voltak inspiráló és kevésbé kidolgozott anyagok. Jól el lehetett dönteni azonban, hogy van-e világos közlési szándék, valamint ténylegesen illeszkedik-e az előadás a tantermi színház műfajába. 

    A felhívás alapvetően már kész előadások továbbjátszására vonatkozott, de a leírások alapján további 7 projekt tűnt ígéretesnek – őket a 2024. március 25-26-án megrendezésre kerülő Szemlére hívják a szervezők, hogy a személyes benyomások alapján dönthessenek az esetleges támogatásról. Milyen kérdésekkel, problémákkal foglalkozó előadások kerültek be a versenyprogramba?

    Az előadások többek között a hatalom és az elnyomás működéséről, a zaklatás kezeléséről és megelőzéséről, a szegénységről és a felnőtté válásról, valamint a szexuális intimitásról, illetve a fiatalokat érintő önértékelési problémákról szólnak. Mindegyik téma alapvető fontosságú, tehát meghatározhatja az emberi élet minőségét, komoly hatással lehet a személyiségfejlődésre. Amennyire jó témák ezek, annyira érzékenyek is, és több témát szeret egy közösség inkább tabusítani vagy elkenni, ítélkezni, könnyű instant megoldásokkal eltakarni. Tehát igen értékes alkotói munka és társadalmi feladat is boncolgatni ezeket és ehhez hasonló témákat. 

    Véleményed szerint mi a receptje egy jó tantermi színházi előadásnak?

    Interjú keretek között szinte biztos, hogy nem tudok sajnos alapos választ adni, de megpróbálok röviden mégis összeszedni néhány dolgot: 

    Nulladik lépésnél érdemes feltenni az alapkérdéseket: miért, hogyan, milyen, kiknek, kikkel akarsz színházat csinálni? A társadalmat és azon belül egy kisebb közösséget közvetlenül érintő problémák, vagy akár megtörtént vagy sorozatosan ismétlődő konkrét esetek, vagy az adott témára rímelő klasszikus anyag feldolgozása, vagy új anyag készítése előtt mégis kell az az egy mondat. Mit akarsz közölni? Milyen eszközök alkalmasak erre leginkább? stb. Ide még jöhet bármennyi kérdés, mert a kérdések tisztázása nyit olyan vitákat, amelyek átgondolása nélkül gyenge alapokra épülhet az előadás, és ha beomolhat, be is fog omlani. Nem jó, ha a kiválasztott téma túl általános, mert akkor túl sok mindenről kell egyszerre és viszonylag rövid időben beszélni, tehát a felületesség veszélye többnyire elkerülhetetlen.

    Érdemes ismerni a közeget, ahova kerül az anyag, felmérni a terepet, megvizsgálni, milyen aktuális problémák vannak, esetleg igények a diákok részéről, hogy milyen témák érdeklik, milyen kérdések, kételyek foglalkoztatják őket. 

    Eközben érdemes körülnézni, milyen előadások, tehát tartalmak és formák, esztétikák lehetnek referenciák. Érdemes bevonni már az előkészítésbe egy szakmai mentort, akinek már van komolyabb tapasztalata és időnként véleményezi, gondozza a folyamatot. 
    Megnézni, hol tart ma ez az ügy, mit lehet kihozni abból, hogy „Tantermi színház”, tehát minimál és könnyen mozgatható iskolai tanteremben megvalósuló színház.

    De nem a tanterem a lényeg mégsem, hanem a diákok és tanárok is, akik beülnek a terembe és kiszakadva az iskolai, esetleg időnként monoton menetből kaphatnak valami mást, újat, fontosat, minimál elemekből viszonylag rövid időkeretbe foglalt sűrített információkat, nem utolsó sorban játékot, színházat. Van, aki a színházról annyit tudott esetleg, hogy ott függöny van, színpad és unalmas, vagy nyálas és giccses dolgok történnek, vagy ennyit sem. Egyik meghatározó színházi élményem még kamaszkoromban egy József Attila előadás volt két fiatallal, Zuti Krisztián volt az egyik. József Attila verseket mondtak egy tanteremben. Az olyan erős élmény, amikor lelepleződik az, hogy a jó színházhoz végülis elég egy erős tartalom, legalább egy színész meg egy pár négyzetméter. De persze lehet inspiráló és kreatív formai frissítést hozni mindig. 

    Aztán jön a csapat összerakása. Kit miért hívsz be a játékba, mit tudsz te adni neki és ő mit tud adni az egészhez. Ha nem elég jó a csapat, hiába van egy jó anyag a kezedben.  

    A második lépés a megfelelő, türelmes és minden kis részletre kiterjedő előkészítés. Háttérmunka, tanulmányok olvasása, szakértők bevonása, elemzés, viták… stb.  Az alapanyag elemzése (ha már kész a mű), illetve dramaturgiai és/vagy írói munka. Itt már nyilván jó, ha a formáról is van gondolat, milyen játékstílus, vagy stílusok legyenek, mit kezdek a gesztusokkal, nyelvezettel, adott atmoszférákkal vagy kapott terekkel, amelyben dolgozni fogunk.

    Persze lehet egy döntés, hogy semmi nem kell, csak székek körben, de ne azért legyen ez, mert úgysincs pénz meg semmi, hanem mert át lett gondolva és ez a legtisztább forma. Az kihívás, hogy viszonylag kevés eszközből kell dolgozni, de kreatív, inspiráló alkotói feladat is egyben. Egy egyszerű tárgynak akár lehet komolyabb, többrétegű dramaturgiai jelentése.

    Tehát a formai, stiláris és nyelvi- és gesztusrendszer kidolgozása elkerülhetetlen. Próbaterv készítés, amelyben lehetőség van tesztelni az anyagot és utána beszélgetni, frissíteni és továbbfejleszteni. Ha jól van összerakva egy próbafolyamat, és megfelelő előkészítés előzte meg, akkor a munka biztonságos, tartalmas és élvezetes. A folyamat minősége már meghatározza az előadás minőségét is. Ezek mindenképpen fontosak szerintem, de persze ez bővíthető és komplikálható sok részlettel. 

    Az interjút készítette: Bordás Katinka

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram