Magyarországi bemutatóként tűzte műsorra a Szegedi Nemzeti Színház társulata Verdi egyik ritkán játszott operáját, a Byron elbeszélő költeménye nyomán Piave librettójára komponált romantikus, keleti mesét, A kalózt. A produkció elsősorban az elmélyült zenei műhelymunkának köszönhetően nagy sikert aratott – írja a Szeged.hu.

Giuseppe Verdi hat évtizedes aktív és termékeny zeneszerzői pályafutása alatt huszonnyolc operát komponált, ebből jó ha a tucatnyi legnépszerűbb szerepel állandóan a dalszínházak műsorán. Olyan darabjai is vannak, amelyeket játszanak ugyan néha, kitűnő hangfelvételek is készültek belőlük, az operarajongók is ismerik, mégsem tudtak a repertoár stabil oszlopává válni. Végül vannak olyanok, amelyeket csak a legelszántabb operaguruk ismernek, ők is többnyire csak annak köszönhetően, hogy a YouTube-korszak hihetetlen forradalmat és demokratizálódást hozott a komolyzenében is: egyszerre elérhetővé, megismerhetővé tette a másfél évtizede még csak méregdrágán kapható, ritkaságnak számító műveket is. 

Színháztörténeti jelentőségű tett a Verdi-életmű népszerűsítésében mindig is élenjáró szegedi társulattól, hogy most egy ilyen ritkaság, A kalóz magyarországi bemutatójára vállalkozott.

Francesco Maria Piave George Gordon Byron elbeszélő költeményéből írt librettót a romantikus meséből, ami – hasonlóan Byron egzotikus korszakának más műveihez – vadregényes keleti tájakra viszi az olvasót, ahol a sötét múltú, bűntudattal küzdő, fékezhetetlen szenvedélyű hősök végül csak a halálban nyerhetnek nyugalmat.

Jó hír a Verdi-fanoknak: aki kívülről fújja a Maestro legnépszerűbb operáit, az első hallásra is élvezni fogja A kalózt. 

Sokszor még déjà vu-érzésünk is támadhat, mert az opera gyönyörű dallamívei, kórusai, indulói a komponista zenéjének legjellemzőbb jegyeit egyesítik. Több motívum – más változatban vagy továbbfejlesztve – mintha visszaköszönne a későbbi slágerdarabokban.

A távozó operaigazgató, Dinyés Dániel egy zeneileg roppant igényesen kidolgozott produkcióval búcsúzik a szegedi közönségtől. A kórus és a magánénekesek teljesítményén is érződik: alapos, elmélyült műhelymunka előzte meg a bemutatót. Az általam látott szombati, második előadáson a Gregor Józsefről elnevezett operabérlet közönsége hatalmas tapssal, bravózva ünnepelte a produkció résztvevőit.

A teljes cikk a Szeged.hu oldalán olvasható.

Forrás: Szegedi Nemzeti Színház