gate_Bannergate_Banner
Jászai MariOSZTBodrogi GyulaVígszínház
  • facebook
  • instagram
  • 2024. május 18., szombat
    banner_bigBanner3
    banner_bigBanner4

    Szenvedélyes Brecht-olvasat – A kaukázusi krétakör a Nemzeti Színházban

    2023. január 5., csütörtök 10:13

    Izgalmas, a megszokottól eltérő feldolgozásban láthatja a közönség Bertold Brecht A Kaukázusi krétakör című darabját, amelynek bemutatóját egy sajnálatos baleset miatt többször is elhalasztotta a Nemzeti Színház. Avtandil Varszimasvili, a grúz színházi élet kiemelkedő alakja állítja színpadra a művet a teátrumban. Az alkotó Brecht darabját a néző intellektusát megcélzó interpretációktól kissé eltérően, érzelemdús és szenvedélyes előadásként képzelte el. A bemutatót január 7-én tartja a teátrum, a főbb szerepekben Katona Kinga, Bordás Roland, Trill Zsolt és Berettyán Sándor látható.

    Fotó: Eöri-Szabó Zsolt

    Az emblematikus Brecht-műben Azdak szerepében Trill Zsolt látható, akinek a sérülése miatt kétszer is el kellett halasztani a bemutatót.

    „A bemutató előtt négy nappal a próbán egy kis dobogóra kellett felugranom, aztán léptem-léptem, és hallottam, hogy reccsen az izom. Részleges izomszakadásom lett. Nem kellett megműteni, két hétig feküdtem, utána néhány hétig mankóval jártam.” – mesélte a színművész, aki már nem először találkozott a rendezővel, hiszen a beregszászi társulat a Boccaccio Dekameronjából készült Sólyompecsenye című előadással Tbilisziben is vendégszerepelt a kilencvenes években.

    Fotó: Eöri-Szabó Zsolt

    Trill Zsolt szerint a színészek szeretik ezt az előadást. „A mi előadásunk egyáltalán nem elidegenítő. Klasszikus songok sincsenek benne. Avtandil fiatalkorában látta a darabot Brecht rendezésében – egy grúz színésszel, aki az író berlini színházában lépett fel – és az neki nem tetszett. Varszimasvili színházi világa egészen más. Ő egy végtelenül érzelmes előadást szeretne színpadra állítani.” – mondta ezzel kapcsolatban a színész.

    Gruse szerepében Katona Kinga látható, akit szintén megfogott a rendezőnek a megszokott Brecht-interpretációktól eltérő, másfajta szemléletmódja.

    Fotó: Eöri-Szabó Zsolt

    „Ha valamiben itt nem lesz hiány, akkor azok az érzelmek, a vér, a könnyek, a nevetés… A mi előadásunkban semmi sem ironikus, minden nagyon mélyen átélt, legalábbis erre törekszünk. Nagyon érdekes, hogy a pályámon többször is dolgoztam már együtt külföldi rendezővel, valahogy így alakult, de emiatt most már könnyebben alkalmazkodom a különböző stílusú, vagy szemléletű alkotókhoz. Avtandil Varszimasvili is sajátságos világot hozott magával, ami nekem nagy iskola volt. Nagyon erős képekkel, elrajzolt gesztusokkal dolgozik, és beemelte a grúz zenét, a táncokat is az előadásba, ettől is újszerű ez az egész. Maga a szerep a MITEM-en látott német előadás kapcsán élt bennem leginkább, amit a Berliner Ensemble mutatott be pár éve. Ez nagyon erősen megmaradt az emlékezetemben. Brechtet egyébként is szeretem, foglalkoztam is vele, hiszen korábban már volt szerencsém Zsótér Sándor rendezésében játszani A gömbfejűek és csúcsfejűek előadásában. Gruse szerepéről persze nem akartam túlságosan befolyásoló előtanulmányokat folytatni. Az, hogy nemrég született meg a gyermekem, egyfelől segítette a szerep megformálását, hiszen az anyasághoz most nagyon konkrétan megélt kötődésem van. Játszani viszont sokkal nehezebb így, hiszen sokkal jobban belém hasítanak a mondatok.” – fogalmazott a színésznő.

    Fotó: Eöri-Szabó Zsolt

    Avtandil Varszimasvili, a Tbilisziben működő Gribojedov Állami Színház művészeti vezetője arról beszélt az előadás kapcsán, hogy valóban az érzelmeket akarta középpontba állítani. „Nagyon emocionális előadás lesz, barátságos és szép, a jóságról, amiről nem is lehet másképp beszélni, csak tisztán és szépen. Ma olyan korban élünk, ami a szereteten kívül áll, akár a szeretetlenség korának is nevezhetjük, és mindannyiunkban él a nosztalgia a szeretet érzése iránt. Ezért is kértem arra a színészeket a próbafolyamatban, hogy őszintén beszéljünk a szerelemről, a szeretetről, sőt, annak hiányáról is, amely sajnos, körülvesz minket. Nagyon jó munka volt ez együtt.” – állapította meg a rendező.

    Fotó: Eöri-Szabó Zsolt

    „Brecht példázata Grúziában játszódik ugyan, de számára ez csak egy egzotikus díszlet volt, természetesen, én másként kezelem. Én nem tudom a hazámat egzotikus országként kezelni, ráadásul bennem élénken él azoknak a háborúknak, a polgárháborúknak az emléke, amiket átéltem. Az én előadásom tisztán grúz előadás lesz, hiszen nekem ez átélt valóság. Ezért a fájdalom vagy az öröm is valóságosan benne van. Így került bele a népzene is. Nagyon örültem, hogy amikor Theodórosz Terzopulosz megnézte a próbát, azt mondta, hogy ez egy tisztán grúz előadás, ez nagy dicséret volt számomra. A grúz színház lényegileg nagyon teátrális színház. Eltávolodtunk a pszichológiai ábrázolástól, sokkal inkább előtérben van az absztrakció, a játék. Ez azért is van így, mert a mi népünknek nagyon nagy színházi hagyománya van, egészen az antikvitásig visszanyúlóan, és az ünnepeink is leginkább az ókori görög olimpiákra emlékeztetnek. Nagyon eleven, mondhatni harsány színházi forma él nálunk.” – mesélte a rendező.

    Magyarországi benyomásairól azt mondta: „Eddig csak átutazóban jártam erre, de most volt alkalmam kicsit jobban megismerni ezt a kultúrát, a népet. Azt kell mondanom, beleszerettem ebbe a városba, az országba, az itt lakó emberekbe is. A magyar színházzal először Vidnyánszky Attila Sólyompecsenye című beregszászi előadásán keresztül találkoztam, amit egy lembergi fesztiválon láttam. Rendkívül izgalmasnak találtam, ugyanakkor nagyon egyetemesnek is, úgy éreztem, ez az, ami közös bennünk. Ezért is hívtam meg az előadást Tbiliszibe. Onnantól már kimondottan figyeltem a magyar színházat, és most is volt alkalmam több előadást megnézni Budapesten. Nem mindenütt van ez így ma már a világban, de a magyar színház egy nagyon élő, eleven színház.” – fogalmazott Avtandil Varszimasvili.

    Fotó: Eöri-Szabó Zsolt

    Interjú a rendezővel a produkcióról:

    Egy grúz rendezőtől jogos megkérdezni: van-e valami grúz a német Bertolt Brecht színdarabjában? 

    – Brecht több darabját valós vagy kitalált országba helyezte. A kaukázusi krétakörből is kiderül: a szerző nem ismeri Grúziát. De nem is ez az érdekes, hanem a történet. Mivel Brecht kommunista volt, elképzelhető, hogy Sztálinnak tett gesztus miatt választotta Grúziát darabja színhelyéül. A ma már senki által nem játszott keretjáték is a szovjet hőskort idézi, amiben két kolhoz azon vitázik: ki lehet a termékeny völgy igazi gazdája? Ahogy a darab kérdése ez: ki a gyerek igazi anyja? A mi előadásunkban több lesz Grúziából, mint Brecht darabjában volt – nem etnográfiai szempontból, természetesen, hanem lelkületből, szenvedélyből.

    Brecht nevéhez köthető az elidegenítő effektus, az ő színháza a fejre, az értelemre és nem a szívre akar hatni. Ön olyasmit szeretne, ami ellentmond a szerző törekvéseinek?

    – Nem, dehogy! Brecht számára fontos volt az elmélet, és valóban afféléket írt, hogy a nézőnek nem élveznie kell az előadást, hanem értenie és a többi. Amikor az igazán érzelmes színházat csináló nagy olasz, Giorgio Strehler elhívta Brechtet a Piccolo Teatróba, hogy megmutassa neki a Kaukázusi rendezését, a szerző el volt ragadtatva. Az újságírók arról faggatták Brechtet, hogy ez az előadás szemben áll azzal az elmélettel, amit ő a színházról hirdet, a német mester azt felelte: előbb-utóbb minden elmélet megdől. Én azt tartom, hogy a rendezés hogyanja is fontos, de a lényeg: miről akarunk a nézőknek mesélni?

    Mi aktuálisabbról lehetne A kaukázusi krétakör kapcsán szólni, mint a háborúról?

    – Valóban: a darabban polgárháború dúl, vérontás folyik. De mi nem úgy nyúlunk a háború témájához, mintha tudósítani akarnánk, ami versenyez a tévékkel, és ami maivá teszi az előadást. Lesznek háborús jelenetek, és a kegyetlenség is megmutatkozik majd, ami a fegyveres konfliktusok velejárója, de mindezek másodlagosak számunkra. Mert az előtérben valami más áll. Az a gondolat, hogy csak a jóság és a bölcsesség képes megmenti az embert. Erről szóló példázat A kaukázusi krétakör. Folytatást itt talál.

    Bemutató időpontja: 2023. január 7.
    Jegyek elérhetőek: https://nemzetiszinhaz.hu/eloadas/a-k…

    Főszereplők:

    Gruse Vacsnadze, konyhalány Katona Kinga
    Szimon Csacsava, a palotaőrség katonája Bordás Roland
    Azdak, a falu jegyzője Trill Zsolt
    Georgi Abasvili, kormányzó Berettyán Sándor
    Natella, a kormányzó felesége Szász Júlia
    Gogi, a kormányzó adjutánsa/ Bizergan Kazbeki / Beteg Farkas Dénes
    Lavrenti, Gruse bátyja / Öreg tejárus / Öreg paraszt / Fogadós Szarvas József
    Salva, rendőr Kristán Attila
    Gruse „anyósa” / Idős feleség Szűcs Nelli
    Joszif, Gruse „férje” / Orvos / Menekült / Fiatal paraszt Herczegh Péter
    Gazdag paraszt / Herceg / Idős férj Varga József
    Arszen Kazbeki / Őrvezető / Menekült Szép Domán
    Fafej, közkatona / Katona / Lovászfiú Kovács S. József
    Aniko, Lavrenti felesége / Dajka / Szakácsnő / Parasztasszony / Grúzia anyácska Szilágyi Ágota m.v.
    Zsuzsuna / Fiatal lány / Parasztasszony / Tiktárnő Martos Hanga e.h.
    Katona / Fiatal paraszt Madácsi István e.h.
    Díszlet- és jelmeztervező Avtandil Varszimasvili

    A teljes színlap itt érhető el.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram