A Lilliput Társulat készülő produkciójáról, A négyballábas kisegérről az előadás egyik rendezőjét, Lélek Sándor Tibor mesélt a darabról a lilliputtarsulatnagyvarad.blogspot.com oldalán.

Számos rendezésed láthattuk már a Lilliput Társulatnál. Legutóbb a Piri és a farkas című mesét adaptáltad színpadra. Rendezéseidben a darabokat mindig egy kicsit a saját ízlésedre formálod. A négyballábas kisegér teljesen saját szellemi termék, amelyet együtt írtatok és rendeztek Németi Emesével. Hogyan született meg a kisegér meséje?

LST: A kisegér született meg előbb, majd utána a mese. Természetesen létezett egy elképzelés, egy alaptörténet, de addig alakítgattuk, formázgattuk, hogy a mese csaknem teljesen megváltozott. A mondanivalót megőriztük, az tartja össze a történetet, aköré épül a cselekmény. Főhősünk egy csetlő-botló négyballábas kisegér, aki egy nagy dobozból kimászva érkezik a mese helyszínére, egy festő fészerébe. Miközben ismerkedik a helyszínnel, a néző megismerkedhet a kisegérrel. Ez a párhuzam fellelhető az egér és a festő személyiségében és a díszlet kialakításában is. A kisegér szeretetre vágyik, a festő pedig arra, hogy elismerjék.  Rokon lelkek lévén, egyből megkedvelik egymást. Az egér kiszínezve, elferdítve meséli el viszontagságos történeteit, hogy miként került a festőhöz, ahogyan a festő is megszépítve mondja el édesanyjának a telefonba az aznapi eseményeket, elhallgatva a sikertelenségét. Hogy miért is teszik mindezt, a mese végén kiderül. Egymásra találásuknak szerencsés folyománya lesz. A festő közreműködik a kis négyballábas egér történéseinek felelevenítésében, belemegy a szerepjátékba.

A mese egyik fontos üzenete, hogy merjünk játszani, ugyanis gyermekeink lelki kitárulkozásának eléréséhez az önfeledt együtt játszás, a közös fantáziálás, a jóízű nevetés a legrövidebb, és egyben leghálásabb útja.
Úgy tudom, ez az előadás eredetileg nem szerepelt az évadtervben. Milyen indíttatásra születik ez a produkció? Mesélj kicsit a keletkezésének körülményeiről.

LST: Emesével szerettünk volna létrehozni egy főleg hétvégeken játszandó interaktív produkciót, amelyben a gyerekeket és az őket elkísérő felnőtteket egyaránt bevonnánk az előadásba. A művészeti igazgatónk Botházy-Daróczi Réka üdvözölte a családi hétvége gondolatát és lehetőséget adott ennek megvalósítására, még tavaly ősszel. Derűlátóan kezdtünk a projekt elindításához, remélve, hogy a világjárvány mielőbb véget ér, és az újrakezdés örömében meglephetjük nézőinket egy játékos, együtt játszós előadással. Az interaktív formát a körülményekhez igazítva megőrizzük, de terveink szerint, amint végre megszabadulunk a mindannyiunk életét megnehezítő pandémiától, visszatérünk az eredeti elképzelés megvalósításához.

A főhős bábja igazán kedves, első ránézésre szerethető figura. Milyen volt a munka Tomos Tünde bábkészítővel?

LST: Online. Személyesen, még soha nem találkoztunk, mégis egyből megtaláltuk a közös hangot. Tomos Tünde brassói képzőművész, díszlet- és bábtervező rendkívül közvetlen alkotó. Olyan ember, akivel már az első beszélgetés során úgy éreztem, mindig is ismertük egymást. Első közös munkánk a Piri és a farkas című előadás volt, ezt követi a most készülőA négyballábas kisegér és már el is kezdtük, az idén őszre tervezett produkció a Nyolckor a bárkán munkálatait.

Beszélsz kicsit a látványról?

LST: A mese helyszíne némileg eklektikus, ugyanis a kisegér egy fészerben találja magát. Van ott minden, létra, fogas, veder, asztal, szekrény és egy festőállvány, a térben a célnak megfelelően elhelyezve. A fészer két ellenpólusa, a szobafestő létra és a festőállvány között töpreng a már nem szobafestő, de még nem igazán képfestő hősünk. A mese nyitóelemeként egy nagy doboz szolgál, amelyből előrágja magát négyballábas főhősünk. A fészerre jellemző kuszaságban is fontosnak tartottuk az egyensúly megteremtését, mert enélkül a néző kényelmetlenül érzi magát, amikor rápillant a helyszínre.  A térben a legtöbb elemnek új értelmet adunk a játék során. Izgalmas feladat a díszletet úgy átrendezni, hogy az minél inkább érzékeltesse, láttassa a kisegér által felidézett helyszíneket, hasznos játékteret létrehozva. 

Milyen korosztálynak ajánlod a meséteket?

LST: Szeretettel várjuk a három év feletti kedves nézőinket a Lilliput Társulat legújabb bemutatójára, …-án.

Ajánló a darab elé:

A négyballábas kisegér   (3+)                                                   

Hová kerültem már megint?”– kérdezte meglepetten a kisegér, és bejárta a fészert, mind a négy ballábacskáival. „Talán egy festőnél vagyok, fel is jegyzem a naplómba!”

Bizony, ez a kisegér – aki a sajtnál is jobban, csupán egyetlen dologra éhezik, a szeretetre – tud írni, sőt beszélni is nagyon szeret, mesélni talán még annál is jobban.A sors elsodorja, pontosabban egy gyorsfutár elszállítja egy sikerre vágyó festőhöz,aki örömmel hallgatja, és segít feleleveníteni a kisegér vidám történeteit. 

„Tényleg így történt minden, ahogy elmesélted?” – szegezte fel a kérdést a festő.

„Igen, igen, persze.” – válaszolta a kisegér – „Hiszen az egeret mindenki szereti.” 

Írta és rendezte: Németi Emese – Lélek Sándor Tibor

Bábkészítő: Tomos Tünde
Díszlet: Lélek Sándor Tibor
Szereplők: Németi Emese, Lélek Sándor Tibor, Szentpéteri Lenke