Magyar klasszikus és kortárs darabok, vidéki és külhoni magyar társulatok is helyet kaptak a budapesti Nemzeti Színház májusi műsorában; Marosvásárhelyről, Székesfehérvárról és Szombathelyről érkeznek vendégelőadások Budapestre.

Emellett látható a Déryné Társulat új előadása és egy monodráma, amellyel a holokausztra emlékeznek – olvasható a teátrum közleményében.

A közleményben Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház vezérigazgatóját idézik, aki kiemelte: a teátrum egyik fontos küldetése, hogy a magyar nyelvű színjátszás egészére rálátást biztosítson az ország első színházában.

„Ezért hívunk meg évről évre társulatokat az országból és a határon túli területekről. Így a fővárosi közönség a vendégelőadásokon keresztül megismerheti a magyar színházművészet törekvéseit, a vidéki és határon túli társulatok pedig otthonuknak érezhetik a nemzet színházát” – idézik Vidnyánszky Attilát.

Én így látom – Tompa Miklós mesél címmel a székelyföldi rendező élet- és színháztörténetei május 11-én elevenednek meg a Gobbi Hilda Színpadon Barabás Olga rendezésében, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának előadásában.

Az előadás Bérczes László Székely körvasút című interjúkötete nyomán született. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház a 2024/2025-ös szezonban ünnepli 80. évadját, az előadással alapítója, nagyformátumú alkotója előtt tiszteleg. A Székely Színház alapító-rendezőjét az UNITER-díjas László Csaba alakítja.

A holokauszt 80 évfordulójának alkalmából látható a Kazán István Kamaraszínház Kislány a pokolban című előadása május 16-án a Kaszás Attila Teremben. A darab Sárdi Mária igaz történetét mutatja be a budapesti gettótól a koncentrációs táborig. A monodrámát Gunyecz Anna adja elő, Kriszt László rendezésében.

Május 21-én egy szerelmi történet elevenedik meg a Gobbi Hilda Színpadon; Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című művét a Déryné Társulat mutatja be. A szerző a történet ötletét Kós Károly építésznél tett 1914-es farsangi látogatásból merítette, a regény alakjainak modelljei pedig első felesége és annak nagynénjei voltak. „Egy letűnt világ korrajza a regény: derűvel és keserűséggel, móriczi vaskossággal és érzékenységgel” – áll az előadás ismertetőjében.

Május 22-én Jókai Mór A kőszívű ember fiai című művének színpadi változata látható a nagyszínpadon a székesfehérvári Vörösmarty Színház előadásában, Szikora János rendezésében. „A színházi előadás új megközelítésben, a sűrítés és az színészi játék varázsával hozza közel hozzánk az 1849-49-es évek valóságának máig érvényes kérdéseit, és az akkor élt emberek válaszait” – írják a darab ismertetőjében.

Május 23-án Móricz Zsigmond dzsentrivilága kel életre a színpadon. A Kivilágos kivirradtig című előadás a szombathelyi Weöres Sándor Színház és a Forte Társulat koprodukciójában látható. Az 1898-ben játszódó regénynek nem egy személy a főhőse, hanem egy társadalmi osztály: a vidéki dzsentri. „Az örökös anekdoták és népdalok mellett a változás és a változtatás kérdése lebeg az alföldi ház feszült szobáiban, ahol István-nap van minden hétvégén, és a mulatság akkor is kivilágos kivirradtig tart, ha közben teli kristálypohárként törnek össze az álmok” – fogalmaznak a darab ismertetőjében. Mint írják, Horváth Csaba rendezésében Móricz szövegeinek zeneisége és történetének örökérvényűsége erősödik fel a fizikai színház eszközeivel.