gate_Bannergate_Banner
Göttinger PálHerczog NoémiMoldova GyörgyPatkós Mártonpeller anna
  • facebook
  • instagram
  • 2022. július 1., péntek

    A korai kereszténység idején játszódó regényt írt Berettyán Nándor, a Karinthy Színház igazgatója

    2022. február 17., csütörtök 15:04

    Regényt írt a Nemzeti Színház fiatal színművésze, Berettyán Nándor. A JHVH – A név című kötetet a Szent István Társulat jelentette meg, a korai kereszténység idejébe kalauzoló különleges munkát a teátrumban február 14-én tartott könyvbemutatón ismerhették meg az érdeklődők – számolt be az Origo.


    Makláry Ádám és Berettyán Nándor / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

    A Nemzeti Színház közleménye:

    A könyvbemutatón kiderült: az Antiochiában játszódó regény egy 1-2. századi zsidó családról szól. Eliézer, a bölcs öreg az utolsó, aki gyerekként ott volt még a Templomban, hallotta a nevet, de nem mondhatja el senkinek, így félő, hogy halálával a név is feledésbe merül. A családja ezért próbálja meggyőzni, hogy mondja el nekik a szent Nevet; különösen az unokája, Seth vágyik szenvedélyesen erre a tudásra. Antiochiában ekkor már nagyon nagy keresztény közösség él. Seth legjobb barátja is közéjük tartozik, így ő egész más szemszögből látja a történéseket, miközben ő is szeretne a titok birtokosa lenni. Ez a regény alaphelyzete, a művet Berettyán Nándor több éve megírta már, de csak most jelent meg nyomtatásban.

    Fotó: Eöri Szabó Zsolt

    „Egészen különleges kapcsolatban állok Berettyán Nándorral, tanítványként tekintek rá” – emelte ki köszöntőjében Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy benne ne lenne meg a tanító, a tanítás különleges képessége is” – tette hozzá. „Olyan komplex tehetségű ember, aki nemcsak színészként, hanem rendezőként és íróként is megállja a helyét, személyiségében egy nagyon izzó magja van jelen a művészetnek” – hangsúlyozta Vidnyánszky Attila. Arról is beszélt, hogy Berettyán Nándor folyamatos gyötrődéséből nagyon különböző művészi produktumok születnek meg, és ez a komplexitás kellene, hogy jellemezzen minden alkotó színészt, nem jó tendencia az, hogy a repertoár-színházi jelleg pusztán végrehajtóvá teszi a színművészeket – mondta az igazgató. Azt is hozzátette, ő és munkatársai folyamatosan keresik azokat az alkotókat, akik képesek új, izgalmas színpadi szövegeket létrehozni, ennek az esélye Berettyán Nándorban is megvan, bár most éppen nem dráma, hanem egy regény született meg a tollából.

    Fotó: Eöri Szabó Zsolt

    „Vajon miért nem tanulunk a történelemből, a történeteinkből, a Bibliából?” – tette fel a kérdést a regény kapcsán Makláry Ákos, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke. A mi világunk nagyjából ötszáz éve a racionalitásra épül, a nyugati civilizáció azt tartja jónak, amit meg tud magyarázni minden részletében, pedig az igazán nagy dolgok nem megmagyarázhatóak. Ilyen a születés előtti és a halál utáni idő, a szerelem, de még a bűn is olyan titok, amit nem értünk. A hitünk, amit megvallunk, szintén tele van titkokkal – hangsúlyozta Makláry Ákos, így a megtestesülés, a feltámadás titka is. Misztériumok között élünk – fogalmazott a görögkatolikus pap, hozzátéve, boldog volt, amikor olvasta a könyvet, mert az írás megtartja ezt a titkot, a név titkát, ahogy a cím is jelzi. Az Isten misztikumának őszinte elfogadására tanít ez a könyv – mondta.

    Fotó: Eöri Szabó Zsolt

    Még a kereszténységben is van egy erős határvonal a nyugati és a keleti kereszténység között, míg az előbbi racionálissá vált, a keleti rítusú egyház megőrizte a misztériumot. Az Isten titka magával hozza a tiszteletet is, a tiszteletből szeretet fakad és az igazi szeretetből születik meg a hit – fogalmazott a görögkatolikus pap. Ahogy a könyvben Eliézer, a jámbor öreg is mondja, a világban minden Istentől való, kivéve az istenfélelmet, csak az a miénk. Csak a hit a miénk, csak ez az egyetlen értelmes válasz az Isten kegyelmére és szeretetére – tette hozzá Makláry Ákos, aki szerint a hitünk misztériumjellegű, nem pedig racionális tudás, és ebben erősíti meg olvasóját Berettyán Nándor könyve is.

    Fotó: Eöri Szabó Zsolt

    A misztikához való vonzódása vezette a kötet szerzőjét is arra, hogy megírja ezt a történetet, ami arról a zsidó emberről szól, aki még emlékszik az Isten nevére. Berettyán Nándor a kötet keletkezéséről először azt mesélte, hogy bár színészként hozzá van szokva a reflektorfényhez, de az eleinte meg sem fordult a fejében, hogy kiadja a kötetet, amit jó pár évvel ezelőtt írt meg.

    A kéziratot végül többek biztatására 2020-ban küldte el a Szent István Társulathoz, de a koronavírus-járvány okozta papírhiány miatt a nyomtatását csak később lehetett megvalósítani. A szerző arról is beszélt, hogy szeretett volna egy olyan történetet elmesélni, amely mindannyiunk számára közös élménynek mondható Európában, akár akarjuk, akár nem, ez a mi alapunk, a mi közös történetünk, kikerülhetetlenül és megmásíthatatlanul. Szerinte mindig a közös históriáink jelentik az összekovácsoló erőt, akár egy családról, vagy egy baráti társaságról beszélünk, akár a nagyobb közösségeinkről, a népekről, nemzetekről. A mi nyugati világunk alapját a zsidó-keresztény kultúra közös története teremti meg, nincs más lehetőség, hiszen csak ez az egy közös históriánk létezik – hangsúlyozta Berettyán Nándor.

    A könyvbemutatón több részlet is elhangzott a regényből, Berettyán Sándor, Schnell Ádám színművészek, valamint a színművész-szerző tolmácsolásában.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2022 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram
  • nka