A tavalyi Anyacsak1 Fesztivál sikere után újabb tematikus fesztivállal készül a Jurányi Ház. 2023. május 2. és 21. között kerül megrendezésre a CSET (Család-Egyén-Társadalom) FESZT, aminek kapcsán Rozgonyi-Kulcsár Viktóriát, az ötletgazdát és Böröcz Juditot, a nemzetközi programok szervezőjét kérdeztük.

Ajánló a fesztivál elé:

A FÜGE produkciós és ernyőszervezet 2021-ben számos partner bevonásával szervezte meg a fesztivál első kiadását Anyacsak1 címmel, ahol a színházi előadások, beszélgetések, műhelyfoglalkozások a szülővé válás és nem válás témáját járták körül tabuk nélkül.

A második kiadásban tágítjuk a perspektívát: a család és abban az egyén helyzete és mozgástere a társadalom kontextusában válik tágan értelmezett témává.
Foglalkozunk a gazdasági keretek, a társadalmi elvárások, tradíciók és előítéletek individuumra gyakorolt hatásaival, amelyek befolyásolják a családon belüli szerepeket, a családhoz, mint mikrokörnyezethez való viszonyrendszert. Ugyanakkor vizsgáljuk az egyén környezet iránti felelősségét, családon belül betöltött szerepét, társadalmi szerepvállalását is.

A programban a meghívott színházi előadások mellett kiemelten fontosak a zárt műhelymunkák és a nyilvános beszélgetések, befogadók, résztvevők, alkotók közötti találkozási lehetőségek. Földrajzilag is tágítjuk a nézőpontot: a fővárosi színházak mellett, vidéki partnereket is bevonunk és a hazai munkák bemutatása mellett nemzetközivé szélesíjük a programot.

Interjú:

Honnan jött a CSET FESZT ötlete?

Rozgonyi-Kulcsár Viktória: Tulajdonképpen a kiindulópont a tavaly megszervezett tematikus fesztiválunk, az Anyacsak1 Fesztivál volt, ami elsősorban a szülővé válásról szólt, annak a különböző problematikáit járta körül, és fókuszában az anya állt. Már akkor megfogalmazódott bennünk, hogy szeretnénk idén – a perspektívát tágítva – folytatni a fesztivált, mert azt láttuk, hogy jól sikerültek, és van igény ilyen típusú programokra, valamint azt éreztük, hogy még sok témát nem tudtunk körbejárni.

A CSET elnevezés a család, egyén, társadalom szavak összevonásából született. A fesztivál központjában olyan témák állnak, mint a családalapítás, a családban betöltött szerepek, az otthonról hozott szokások, hagyományok, azok társadalmi kontextusba való beágyazódása, a társadalom hatása a családi szerepvállalásokra. Földrajzilag is tágítjuk a fesztivált, mert idén a vidéki koprodukciók mellett nemzetközi fellépők is lesznek, és tematikában is nyitunk, hiszen az apa is fókuszba kerül. A fesztivál programjában vannak színházi produktumok, de inkább azon van a hangsúly, hogy az előadások után párbeszéd induljon nézők és alkotók között.

A külföldi vendégművészek bevonását a Színházi Olimpia tette lehetővé, ahova minket is meghívtak, és amiről azt gondoltuk, hogy ez egy lehetőség arra, hogy a nemzetközi műsorunkban azokat az előadásokat vendégül lássuk, amik azt az értékrendet képviselik, amit mi. 

Böröcz Judit: Ugyanakkor a hazai források megcsappanásával meglehetősen problematikus, hogy a független előadó-művészeti szféra óriási forráshiánya mellett valósul meg egy ilyen nagyszabású, rengeteg pénzt felemésztő program, mint a Színházi Olimpia, miközben társulatok szűnnek meg és intézmények tartanak zárva a téli időszakban a megnövekedett költségek miatt.

A CSET FESZT nemzetközi programjain dolgozom Totobé Anitával, a Füge Produkció program-koordinátorával és Szekeres Diánával, a szakmai gyakornokunkkal, és számomra a téma adott volt, mert az volt az elképzelés, hogy az Anyacsak1 Fesztivál folytatódjon, és közben táguljon is a horizont, amin belül előadásokat kerestünk.

Milyen szempontok alapján válogattátok a nemzetközi programokat?

Böröcz Judit: A Füge nemzetközi kapcsolatrendszerének építésében fontos szempont, hogy a hazai független előadó-művészeti közeg számára milyen találkozási pontokat szeretnénk teremteni, milyen tudásokat elérhetővé tenni. A CSET egy lassú építkezés része, célja, hogy olyan tapasztalatcserék tudjanak megvalósulni, amik hasznosak, elgondolkodtatóak, inspirálóak. Olyan megközelítésmódokat és témákat hoznak, olyan gondolati utakat járnak be, amik talán kevésbé vannak jelen a hazai színtéren és azt a fajta szemléletet is tükrözik, amiben nem csak a színpadon látott végeredmény, hanem az egész folyamat milyensége fontos

Milyen nemzetközi programok lesznek?

Böröcz Judit: Yasmine Yahiatène algériai származású francia alkotó belga, francia koprodukcióját, a La Fracture-t május 6-án kétszer láthatjuk, ami az apjával való bonyolult viszonyáról, generációk közötti traumákról, identitáskeresésről szól, mindez posztkoloniális kontextusba helyezve. Az Egyesült Királyságból Helen Crevel Palánta című 20 perces hanginstallációja a klímakatasztrófáról, fogyasztói társadalomról és az anyává válás gondolatáról szól ebben a helyzetben.

Május 11. és 13. között napi 6 órán át lesz meghallgatható a Mammut II. Bevásárlóközpontban egy különleges interaktív installációban. Húsz perces a hangjáték, az installáció, amihez hozzá lehet tenni a magunk gondolatait, a klímaváltozás időbeliségét az emberi életúttal veti össze. Eredetileg is egy bevásárlóközpontba készült a Palánta, nagyon fontos, hogy ne csak a színházbajárókat érjük el. Reméljük, hogy sokan, akik nem ide indultak, hanem vásárolni, megnézik, meghallgatják. Regisztrálni is lehet, de nem szükséges.

Helen és alkotótársa, Anne Langford workshopokat is fognak tartani. Az egyik arra fókuszál, hogyan építhető be a fenntarthatóságaz előadó-művészeti produkciós folyamatba.

A másik egy kétnapos kreatív műhelymunka, amikor amunkamódszerükbe lehet betekintést nyerni egy saját ötleten dolgozva. A román Politikai Színházi Platformtól Alice Monica Marinescu Matern című autobiografikus színházi előadását május 13-án láthatjuk. Ez a munka személyes élményekre építve az anyaság idealizált képét és a hozzá kapcsolódó társadalmi elvárásokat ütközteti a valósággal. A rózsaszín felhőn lebegést a mindennapi nehézségekkel, amikről nem esik elég szó pont a nem reális társadalmi képzetek miatt. Az este 8-as előadás után lesz beszélgetés.

Egyébként is célja a fesztiválnak, hogy eszmecserére, interakcióra lehetőséget kínáljunk, még akkor is, ha frontális előadásról van szó. Hiszen ha már ideutazik egy külföldi előadó-művészeti munkás, alkotó, akkor azokat a tudásokat, amiket ők hordoznak, szeretnénk minél többféle módon megosztani és elérhetővé tenni. A szlovák színházi rendező, Marika Smreková és a cseh díszlettervező, Lenka Jaburková kulturális-intézményi terekkel foglalkoznak. Azzal, hogy ezek hogyan tehetők nem szegregálóvá szülők és nem szülők számára. Ez a projekt egy hosszabb kutatási folyamatba illeszkedik, amivel egy cseh fesztiválon találkoztam. Ott nagyon jól működött az installáció, ami egy olyan tér modellje, amit felnőttek és gyerekek együtt és külön-külön is jól tudnak használni. 

Marika és Lenka tartanak egy workshopot Láthatatlan közönség címen, amin együtt gondolkodnak a résztvevőkkel és építenek egy installációt is, ami itt marad majd a Jurányiban. Szeretnénk a különböző kulturális intézményekben dolgozó kollégákat és a design és az építészet területéről fiatalokat is elérjünk. A román színházat egy befutott, és nagyon izgalmas alkotó, Gianina Cărbunariu, a karácsonkői Ifjúsági Színház igazgatója is képviseli. A Fügének is fontos irány az ifjúsági színház, a fiatal közönség megszólítása, ebből a vágyból született az a beszélgetés, amiben Gianina ismerteti a munkamódszerét, utána zártkörű kreatív workshopot fog tartani a Mentor Műhely programban résztvevőknek és a DanteCasino mentorainak. Az előadásokat magyarul és angolul feliratozzuk és mind a Matern és a La Fracture látható délután 5-kor és este 8-kor. Így a kisgyerekesek és azok, aki este dolgoznak vagy más okból nem tudnak esti előadást nézni is eljöhetnek

Magyar programok tekintetében mivel készül a fesztivál?

Rozgonyi-Kulcsár Viktória: A színházi műsort Perjési Éva kolléganőnk szerkesztette, a szakmai foglalkozások, programok összeállításában idén is Papp Szilvia volt segítségünkre. Arra gondoltunk, hogy jó lenne, ha a magyar műsor a külföldi program párja lenne. Olyan problémákat tárgyaló előadásokat szeretnénk a fesztivál műsorára tűzni, amelyek tabusítottak, a hétköznapokban kevésbé tárgyalt vagy éppen vitatott témák, mint a béranyaság, az azonos neműek gyerekvállalásának kérdése vagy az örökbefogadás rendszere. A fesztivált Czukor Balázs vígszínházas Béranyák rendezésével nyitjuk május 2-án. Meghívtuk a KB35 Színházi Nevelési Társulat és a Trainingspot Társulat Nálatok is esik? kétszereplős szobaszínházi, színházi nevelési előadását, amelyet május 4-én láthatnak a nézők. A tavalyi fesztivál, amikor Szalontay Tündével és Tompa Andreával volt egy nagyon jó beszélgetés az örökbefogadásról, arra sarkallt minket, hogy Tündének, aki örökbefogadott, a történetét valamilyen formában színpadra vigyük. A Jurányinak amúgy is egyik fő profilja lett a monodrámajátszás, azok az egyszemélyes darabok, amelyek személyes történetből indulnak ki, de egyetemes problémákat hordoznak. Ez az új, május 7-i bemutató is, amit Szenteczki Zita rendez, Gergye Krisztián koreografál, ezt a sorozatot tudja gazdagítani. Május 8-án újra látható Szenteczki Zita és Kovács Domokos Ki ölte meg az apámat előadása, amely Édouard Louis művéből készült, és február végén mutattuk be a Jurányiban. Nagy vágyunk, hogy az írót elhívjuk Magyarországra, és legyen vele egy nyilvános beszélgetés a fesztivál keretein belül. Czukor Balázsnak egy másik rendezése, a Médeia is látható lesz a fesztiválon május 14-én. Ugyanezen a napon debütál a Csernus Mariann Ki voltál, lányom? könyvéből készült darab, amit Karafiáth Orsolya alkalmaz színpadra, Horváth Patrícia rendezi, és Kecskés Karina játssza. A szombathelyi Weöres Sándor színházzal közös koprodukciónkban, Horváth János Antal rendezésében az apaság kérdésköre kap főszerepet. Samuel Bailey Kutyabaj című darabja, a fiatalkorúak börtönében játszódik, ahol a fiúk, akik maguk is gyerekek még, az apaságra, a társadalomba, családba történő visszatérésre készülnek. Minden előadás után beszélgetést tartunk az alkotókkal és a meghívott szakemberekkel, akik mélyebbre tudják vinni a felvetett kérdésköröket. Az esti kamaradarabok és nagytermi előadások mellett a délelőtti programsávban is lesznek érdekes beszélgetések, workshopok, amikhez szintén behívunk szakmai partnereket, alapítványokat, egyesületeket. Ezek nyilvános, de regisztrációhoz kötött, kisebb létszámú találkozások. 

Kiknek ajánljátok a CSET fesztivált?

Rozgonyi-Kulcsár Viktória: A Jurányi profiljához hűen most is a társadalmi kérdésekre nyitott nézőket szólítjuk meg. Tabuk nélkül fókuszálunk olyan témákra, amelyekről családon belül és túl is ritkán beszélünk. Célunk, hogy széles közönségnek szóljon a fesztivál, és mindenki megtalálja, ami akár formailag, akár témájában megérinti, foglalkoztatja.

Böröcz Judit: Azoknak ajánlom, akik azt hiszik, hogy tudják, mit gondolnak a családról. Szerintem a személyekhez köthető történetek tudnak elgondolkodtatni, rendszerszintű kérdések kapcsán is megmozgatni az emberek bebetonozott elképzeléseit. Meg persze mindenkinek, akit a programok érdekelnek! Remélem, hogy a műhelymunkákon például jó szakmai, baráti kapcsolatok szökkennek szárba, jó ötleteket adnak és kapnak, akik megfordulnak nálunk.

Szerző: Bordás Katinka