A Latinovits-kultusz nyomában – Kerekasztal beszélgetés Lukács Sándorral és Kelecsényi Lászlóval

A program a Bajor Gizi Színészmúzeum Az Embernek röpülni boldogság – Latinovits Zoltán (1931–1976) című időszaki kiállításhoz kapcsolódik. Résztvevők: Lukács Sándor színművész és Kelecsényi László író. A november 17-ei beszélgetés moderátora Gajdó Tamás színháztörténész, a kiállítás kurátora.

Az Embernek röpülni boldogság – Latinovits Zoltán (1931–1976) című időszaki kiállításunk első kísérőrendezvénye a színész alakja kapcsán leggyakrabban elhangzó kérdések köré épül, amelyek röviden úgy fogalmazhatók meg: mi tette és teszi máig Latinovits Zoltán alakját kultikussá, milyen elemekből épül fel ez kultusz és milyen gyökerekből táplálkozik?

Hogyan kapcsolódik az a színházi emlékezet sajátosságaihoz, a színészmesterség folytonosságának kérdéseihez vagy Latinovits Zoltán művészi hitvallásához, amelyet tágabb és szűkebb közegének résztvevői különféle irányokban vittek és visznek tovább? V

égül, mennyiben köszönhető kultikus alakja annak a történeti, társadalmi és kulturális miliőnek, amely az 1970-es években egy szintén a szabadság alternatíváit kereső értelmiségi és művészréteg megszületésének táptalaját jelentette? 

Időpont: November 17. (szerda) 18 óra – Bajor Gizi Színészmúzeum

Résztvevők: Lukács Sándor színművész és Kelecsényi László író.

Moderátor: Gajdó Tamás színháztörténész, a kiállítás kurátora.

Belépő: 1000 Ft

A Facebook esemény itt érhető el.

Latinovits Zoltán a Pendragon legenda forgatásán Fotó: Domonkos Sándor

A kiállításról:

A kiállítás felidézi azt a társadalmi környezetet, melyben a meg nem értett művész létezett. Bár voltak támogatói és szövetségesei, az ellenfelek nagyobb táborba tömörültek. Hivatalos levelek, szerződések, kritikák, újságcikkek reprezentálják, hogyan szűkült egyre keskenyebbé művészi tevékenységének színtere, hogyan akadályozták a váteszhajlamú küldetéses embert, akinek Ködszurkáló című kötetében olvasható vallomásai, vádjai, illetve a művészet értelmét kutató írásai egy nyughatatlan lélek belső vívódásairól tanúskodnak. 

A Ruttkai Évához fűződő olthatatlan szerelme összefonódik a Vígszínház Rómeó és Júlia előadásával; s több filmszerepében visszaköszön a merész tervek bűvöletében élő, örökké elégedetlen, szókimondó értelmiségi, amilyen ő maga is volt. Származása, génjeiben hordozott finom eleganciája Szinbád megformálásában segítette, ám megakadályozta abban, hogy belesimuljon az 1960-as, 1970-es évek színházi világába, alkalmazkodni tudjon a szocializmust építő hatalom művészi célkitűzéseihez.

A tárlat Latinovits Zoltán előadóművészi tevékenységét is bemutatja, melyet a színész nemzetépítésnek tartott, s ennek szellemében állította össze önálló estjeit. A múlt költőivel kortásaihoz szólt. De a nemzetépítés gondolata mindennapjait kitöltve színházideálját is meghatározta. A hatalom ezért mindent elkövetett, hogy művészi tevékenységét ellehetetlenítse.

Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.) 
A kiállítás látogatható: 2021. október 31. – 2022. augusztus 31. között szerdától vasárnapig 14 és 18 óra között