A szabadságérzet vezérelte, amikor 1999-ben társult a Katona József Színházhoz, és akkor is, amikor két évtizeddel később úgy döntött, eljön. „Éreztem, hogy hosszú távon nem fog menni, hogy csak és kizárólag a színház felől legyek meghatározó. Túlnőttem magam a társulati léten. Elfoglaltságban, nézői rétegben, karrierben. Már nem elégített ki az a lefedettség. Éreztem azt is, hogy egymás útjába állunk a társulattal, nem tudok már ennyit vállalni” – mondta a váltás kapcsán. Sohasem volt még annyira a maga ura, mint most, de függetlenségét hamarosan teljesen új szintre emeli – ezúttal azonban már nem színészként. Erről mesélt a Forbes-nak.
„Láttam rajta, hogy bátor. Hogy van benne valamiféle elemi kíváncsiság. Hogy jókedvűen kockáztat. Hogy nem akar vigyázni magára, nem védi magát. Ezek nem a jó színész alaptulajdonságai. Hanem a nagy színészé.” (Enyedi Ildikó)
Ervin negyedik hónapja forgatja az RTL Zámbó Jimmy életét feldolgozó sorozatát, de az elmúlt időszakban ennél láthatatlanabb projektekbe is belevágott. A covid alatt beszállt csendestársnak a Nagypapa konyhája nevű étterembe, mostanában pedig „mágnesként” gyűjti maga köré egy új projektre azokat az embereket – például Bodzsár Márk rendezőt és Péterfy Gergely író-forgatókönyvírót -, akikkel eddigi pályáján élvezte a közös munkát. Ezúttal nem színészkedne: a terv, hogy egy új produkciós céget hozzon létre, ahol a fejlesztéstől a gyártásig mindent lefednének.
„Tovább akarok lépni a színészettől, hogy komplexebb dolgokba is bele tudjak vágni – mondja, majd tárgyilagosan hozzáteszi: – És több pénzt keresni, hogy ha utána azt találom ki, hogy cirkuszszínházba vágjak bele Keresztes Tamással, ahol Lakatos Márk a stylist, akkor azt is ki tudjam fizetni.”
Mindehhez fontos előzmény volt, hogy másfél éve otthagyta a Katonát. Azóta, hogy vendégszínész, sokkal tudatosabban lép át új területekre, mert maga kontrollálja „a műfaji kiruccanásokat”. A produkciós céggel az is a célja, hogy több lábon is meg tudjon állni.
„Sosem akartam szakbarbár lenni. Azt hiszem, jobban tudom élvezni az életet, mint a szakmám nagy része. Bennem erősen jelen van, hogy azért dolgozok, hogy éljek, nem azért élek, hogy dolgozzak. A színészeknél azért ez általában fordítva van, imádnak ugyanazon az egy négyzetkilométeren meghalni, és nem nagyon töltekeznek, sem szellemi, sem testi értelemben.”
Úgy látja, egy-két sorozatszereplés után elég tőkéje lesz ahhoz, hogy finanszírozni tudjon egy sorozatot, de már most nagyban gondolkozik, ötleteit az RTL-hez, az HBO-hoz vagy akár a Netflixhez is elvinné. „Egy komoly reformkor előtt állunk. Akármit találsz ki Dél-Koreától Norvégiáig, ha elég jó és unikális, meg fogják venni, és le fogják adni” – mondja magabiztosan.
Ervin azt mondja, sosem akart „botránymarci” lenni, a neki fontos ügyekbe való beleállás viszont mostanra szinte a brandje része lett. Az elmúlt években hadat üzent a szinkronszínészetben uralkodó állapotoknak, részt vett az SZFE szabadsága mellett kiálló tüntetéseken, felszólalt a Nemzeti Filmalap pénzosztási gyakorlata ellen, legutóbb heves beszédet mondott a pedagógussztrájk kapcsán rendezett tüntetések egyikén.
„Minél nagyobb az ismertségem, annál inkább feladatomnak érzem, hogy felelősséget vállaljak, és időnként megnyilvánuljak. Ha másokat nem hallanak meg, engem talán igen. Habár az elmúlt néhány hónapban ebben csalódtam” – és elgondolkozva rendezgeti az asztalon a telefonom és a napszemüvegem, hogy egymással párhuzamosan álljanak. „Nem agrárügyekben szólalok meg, hanem a szakmámba vágó kérdésekben, de rájöttem, hogy az emberek külön polcra rakják a színészetemet és a vélt igazságom melletti kiállásokat. Mintha ez egyfajta aranyos hóbort lenne: nagyon szeretjük, színész úr, nézzük is a filmjeit, de inkább maradjon meg ennél!”
A Forbes-nak úgy nyilatkozott: „A magam ura vagyok, nem csak elszenvedője az életemnek. Talán beképzelten hangzik, de az, hogy sztár lettem ebben az országban, rengeteg plusz elfoglaltsággal jár, főleg másokért tenni akaró, „beleállós” fiúként. Tíz éve van asszisztensem, emlékszem, milyen nagyot néztek emiatt az emberek, pedig a feje tetejére állna a világ, ha ő nem lenne.”