gate_Bannergate_Banner
Ignjatovic KrisztinaSzinetár MiklósLáthatáron CsoportMiskolc
  • facebook
  • instagram
  • 2022. január 25., kedd

    A magyar színházak Trianonja címmel állít emlékművet a Nemzeti Színház

    2021. november 30., kedd 09:30

    “Az immár több mint száz esztendeje szétszakított magyar színházi életnek állít emléket a Nemzeti Színház 2021. december 4-én. Böjte Horváth István alkotása egy térképet és egy amfiteátrumot idézve mutatja be a trianoni döntés nyomán a határokon túlra került színházi központok és a határon belülre eső játszóhelyek összetartozását. Az emlékművet különleges virtuális kiállítás is kiegészíti, amely az 1918-20-as történelmi időpillanatban mutatja meg a magyar színházak Trianonját” – közölte a Nemzeti Színház.

    A teátrum közleménye:

    70 rendszeres magyar nyelvű játszóhelyből 44, tíz nagy színházi központból 6 került az országhatárokon túlra a trianoni diktátum következtében. Ezek a számok is jól jelzik, mekkora csapást jelentett a magyar nyelvű kulturális életre, a színházi kultúrára az országrészek elcsatolása 1920-ban. 

    A Színházi Élet 1921-re kiadott évkönyvében megjelent „Elrabolt színházaink” című írásban az olvasható, hogy a háború előtt tíz olyan magyar város volt, amelyeknek az Országos Színészegyesület és a kultuszminiszter elsőrendű színházi engedélyt adott, közülük Kolozsvár, Arad, Nagyvárad, Temesvár, Pozsony és Kassa teátrumai kerültek át az utódállamok területére. Mindez azonban nemcsak az épületek elvesztését jelentette, a határon túli területek lakossága a magyar nyelvű színjátszástól, így a magyar szótól is megfosztatott. Románia, Csehszlovákia, Szerbia és Horvátország hatóságai néhol hatalmi szóval, néhol még erőszakkal is megakadályozták a magyar társulatok működését. A magyar színházi élet Budapest utáni második legnagyobb központjában, Kolozsvárott például katonai erőszakkal távolították el a társulatot 1919. október 1-én. 

    Bár az események óta eltelt több mint száz év alatt nagyon sok minden változott, mégis fontos, hogy emléket állítsunk annak az eseménysornak, ami a magyar kultúra, ezen belül a magyar nyelvű színjátszás legnagyobb traumáját jelentette a 20. században.

    Ezt a sajnálatos drámai pillanatot örökíti meg a Vidnyánszky Attila kezdeményezésére létrehozott emlékmű (Böjte Horváth István alkotása), amelyet 2021. december 4-én, 11 órakor avatnak fel a Nemzeti Színház épülete előtti Hajóorrban. Az emlékmű átadásán beszédet mond Dr. Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese, valamint Böjte Horváth István szobrászművész és Szarvas József színművész. Közreműködnek Berecz István és Kovács-Gál Nóra néptáncosok, Rosonczy-Kovács Mihály és zenekara, valamint Herczegh Péter, a Nemzeti Színház színművésze.

    Az emlékműhöz egy virtuális kiállítás is kapcsolódik, amit egy QR-kód segítségével, magáról a szoborról érhetnek el az érdeklődők. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet dokumentum-összeállítása bemutatja az elcsatolt területek nagy színházi központjait, az állandó és ideiglenes játszóhelyeit, különös tekintettel az 1918 és 1920 között történtekre. 

    Fotó: Eöri Szabó Zsolt

    banner_bigBanner2
    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2022 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram
  • nka