Az idei kisvárdai fesztiválon felvidéki hallgatói előadás is szerepelt, ami azért különleges, mert a Pozsonyi Színház- és Filmművészeti Főiskolán nincs magyar nyelvű képzés. Ennek nehézségeiről és a lehetőségekről kérdezte Matusek Attilát, a Hamlet rendezőjét Tölli Szofia. A Kisvárdai Lapok interjúja.

Hogyan kapcsolódsz a pozsonyi főiskola tevékenységéhez? 

Kaposváron végeztem nagyjából négy éve, de én is felvidéki vagyok, így sokakat ismertem azok közül, akiket felvettek Pozsonyba. Régóta szívfájdalom a felvidéki szakmának, hogy az ott végző fiatalok nem igazán tudnak magyarul dolgozni, tanulni. Minden évfolyamban van 1-2 magyar diák, így adott volt a lehetőség, hogy velük külön foglalkozzunk. A ma esti előadásban szereplők például három különböző évfolyam hallgatói. A komáromi Benkő Géza stúdiószínpad (a komáromi színház stúdiótere, a szerk.) vezetőjeként fontos számomra, hogy a fiatalok is helyet kapjanak. A Symbol Polgári Társulás és a komáromi Jókai Színház karolta fel, támogatja azt a műhelymunkát, amely során a nyári hónapokban összeállítunk egy előadást. 

Milyen perspektívája van a programon belül elkészült előadásnak? 

A főiskolán a hallgatók főként stúdióterekben játszanak. A Komáromi Jókai Színház társulatát végső soron szeretnénk fiatalítani – ehhez viszont az kell, hogy a színészek tapasztalatot szerezhessenek nagyszínpadon. Először kisebb térben próbálunk, ami hasonlít a főiskolán megszokotthoz, illetve játszunk közönség előtt. Ez jó terep az orgánum teszteléséhez. Most más fesztiválra nem tervezünk menni, de a Hamlet már az előző évadban is bérletes volt és jövőre is fogjuk még játszani.

Az általad, általatok indított magyar nyelvű műhely bekerülhet a pozsonyi főiskola tantervébe? 

Nagyon remélem, mi ezért dolgozunk. Állandó óraként lehet, hogy nem, inkább egy-egy trimeszterbeli kurzusra látok lehetőséget. Jó példa lehet a magyarországi, ahol egy-egy rendezőt hívnak projektekre, közös alkotásra – örülnénk annak is, ha a készített előadásokat például elismernék vizsgaként. Ugyanakkor a tavalyi évben elindult egy magyar nyelvű beszédtechnika óra a magyar hallgatók részére az intézményen belül, ezt azonban némileg megzavarta a járvány. 

Milyen munkáid lesznek, mit láthatnak a Komáromba látogató nézők a következő évadban? 

Egy katalán darabot fogok rendezni, Jordi Galcerán Burundangáját. A Hamlet után szerettünk volna valami teljesen mást, valami vicceset csinálni – így esett a választás erre a komédiára. A kassai Thália Színházban is egy komédián dolgozunk. Azt látom, hogy a mi generációnk a legnagyobb tragédiát is igyekszik humorral feloldani. Egy-egy vígjáték próbája közben pedig általános jókedv alakul ki a társulatnál, mindenki nagyon szereti – reméljük, a nézők is így lesznek majd ezzel. 

Tölli Szofia / Kisvárdai Lapok