Augusztus eleje óta új rezsiszabályok vannak érvényben, így a gázár hétszeresére, az áramár duplájára nő az átlagfogyasztás felett. A rezsicsökkentés korlátozásának bejelentése óta mindenki csak találgatja, pontosan mennyit, mikor, miért fog fizetni. A Telex megkeresett több intézményt, hogy erről faggassa őket, köztük a Művészetek Palotáját.
A MÜPA azt válaszolta, hogy „a speciális PPP konstrukció miatt a Müpa épületének üzemeltetését nem az intézmény működéséért és művészeti programjáért felelő Müpa Budapest Nonprofit Kft. végzi, így a Müpa eseményeit, programszerkesztését csak közvetetten érinti az aktuális rezsinövekedés”, de mindent megtesznek, hogy a látogatók „a lehető legkevesebbet érzékeljenek a nehézségekből”.
Az intézmény szerint a kulturális életet is elérő energiaválságra a művészeti intézményeknek együtt kellene megoldásokat találniuk.
A Müpa ppp-szerződéséről a G7 írta pár éve, hogy az autópályák után erre költi az állam a legtöbbet, az összes színházi-múzeumi kiadás 27 százalékát emésztette fel ez az elmúlt évtizedben.
Ezt a ppp-szerződést az állam az egyik legvagyonosabb üzletember, Demján Sándor cégével kötötte a Müpa felépítésére és fenntartására. A szerződés 2035-ig hatályos, és a G7 korábbi számításai szerint az adófizetők 106,5 milliárd forintot bukhatnak ezen ahhoz képest, mint ha államkötvény-kibocsátásból finanszírozzuk az építkezést.